rozsacsoda.jpgA rózsacsoda

 

Budapesten születtem az Alsó-erdősor utca 7-ben, a Poliklinikán, az Erzsébetvárosban. A városnegyed (kerület) 1873-ban, Budapest egyesítésekor jött létre. Nem a nevezetességeit fogom felsorolni, akad belőle bőven, hanem a névadó Árpád-házi Szent Erzsébetről szeretnék néhány gondolatot megosztani az Olvasóval.

   Erzsébet II. Endre király és Gertrudisz leánya volt. (Miért is hagyta ki Katona József és Erkel Ferenc a Bánk bán operából, ki tudja?) Budán keresztelték meg fényes pompával és a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermann-nal, egy német gróf fiával. Erzsébet Wartburg várába került, ahol az irodalom- és zenekedvelő Hermann gróf és vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. „Vőlegénye” még a házasságkötés előtt meghalt, ekkor férjhez ment Lajoshoz, Hermann öccséhez. Három gyermekük született

    Erzsébet, talán anyja meggyilkolása miatt, korán elkezdte a vezeklő életmódot, gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. (Emlékezzünk a Da Vinci-kódban Silas-ra, az Opus Dei tagjára.) Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából kórházat alapított, ahol maga is segített a súlyos betegek ápolásában. Ha valaki Kassán jár, nézze meg a Dóm szárnyas oltárát, amelyen Szent Erzsébet életének eseményei láthatók. Az egyik képen Erzsébet leprás beteget fürdet.

   Amikor férje, II. Frigyes császár oldalán, hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta az éléstárakat, a szegényeket élelmezte. Lajos a keresztes háborúban elesett, IX. Gergely pápa Konrád atyát kérte fel Erzsébet gyóntatójának és védelmezőjének. Az atya ígéretét megszegve durván bánt az özveggyel, elvette vagyonát és férje birtokainak jövedelmét elkobozta. Erzsébet megszökött gyermekeivel Wartburgból. Fonással tartotta fenn magát. Később Marburgba költözött, ahol Assisi Szent Ferenc rendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt.

   Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában. Isten nem akarta, hogy az asszony hazudjon. Ezért nevezték el Erzsébetvárosban a gótikus stílusban épített Szent Erzsébet templom előtti teret Rózsák-terének, közelében pedig a Rózsa utca található.

   Erzsébet halála után öt hónappal kezdődött meg a szentté avatási pert a rózsacsodával és négy évre rá avatták szentté Marburgban.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük