Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az európai uniós növekedés 2008-ban és 2009-ben 2, illetve 1,8%-ra mérséklődik a 2007-es 2,8%-ról (az euróövezetben pedig 1,7, illetve 1,5%-ra a 2007-es 2,6%-ról).

 Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az európai uniós növekedés 2008-ban és 2009-ben 2, illetve 1,8%-ra mérséklődik a 2007-es 2,8%-ról (az euróövezetben pedig 1,7, illetve 1,5%-ra a 2007-es 2,6%-ról).

A növekedés mérséklődése a pénzügyi piacok tartós zavarára, az Egyesült Államok gazdaságának érezhető lassulására és a magas nyersanyagárakra vezethető vissza, e tényezők mindegyike érezhető következményekkel jár a világgazdaságra nézve. Az EU szilárd alapokon nyugvó gazdasága viszonylag jól tartja magát, és 2008-2009-ben várhatóan 3 millió új munkahely teremtésére lesz képes a 2006-2007-es 7,5 millión felül. A magas energia- és élelmiszerárak miatt az Európai Unióban a fogyasztóiár-infláció idén várhatóan átmenetileg 3,6%-ra szökik fel a 2007-es 2,4%-hoz képest, majd 2009-ben várhatóan visszaáll 2,4%-ra (az euróövezet vonatkozó számai: 3,2% és 2,2% a 2007-es 2,1%-hoz képest).

„Az Európai Unió és az euróövezet gazdasági növekedése mérséklődik, a begyűrűző inflációs nyomás pedig aggodalomra ad okot. Noha gazdaságaink mindeddig rugalmasan reagáltak a külső sokkhatásokra és továbbra is a munkahelyek folyamatos, ámbár lassuló ütemű bővülésére számítunk, ragaszkodnunk kell a makrogazdasági politika megalapozottságához és ügyelnünk kell arra, hogy ne indítsunk el egy olyan inflációs spirált, amely különösen az alacsony jövedelmű családokat sújtaná" nyilatkozta Joaquín Almunia, gazdasági és pénzügyi biztos.

A Bizottság ma közzétett gazdasági előrejelzése az Európai Unió gazdasági növekedését 2008-ban 2, 2009-ben 1,8%-ra teszi (az euróövezetét 1,7, illetve 1,5%-ra). Ez 0,5 százalékponttal alacsonyabb, mint az őszi előrejelzésben szereplő adat[1]. A 2007. évre vonatkozó végleges adat 2,8% volt az EU, és 2,6% az euróövezet esetében.

A külső sokkhatások érezhető következményekkel járnak…

A romló gazdasági kilátások a pénzügyi piacok folytatódó nehézségeiből, az egyesült államokbeli – a Bizottság előrejelzése szerint a 2007-es 2,2%-hoz képest idén csak 0,9%-ot, 2009-ben pedig 0,7%-ot elérő – gazdasági növekedés érezhető lassulásából, a magas nyersanyagárakból és ezek eredőjeként a világgazdasági növekedés csillapodásából következnek.

A Bizottság alapfeltevése szerint a hitelveszteségek nagyságrendjével és területi megoszlásával kapcsolatos bizonytalanság az év végéig eltart, majd 2009 első felében fokozatosan lecseng. A hatások eddigi elmaradása vagy annak köszönhető, hogy a vártnál tovább tart begyűrűzésük, vagy annak, hogy az EU gazdasága rugalmasabbá vált mint gondoltuk.

… és komoly gonddá fokozzák az inflációs nyomást

Az infláció az ősz óta jelentősen nőtt az Európai Unióban, márciusban éves szinten elérte a 3,8%-ot (az euróövezetben a 3,6%-ot), az energia- és élelmiszerárak világszerte meredek emelkedését tükrözve, amit csak részben tompított az erős euró. A Bizottság erre tekintettel az idei átlagos éves infláció mértékét az EU esetében 3,6%-ra, az euróövezet esetében 3,2%-ra teszi. Az infláció a 2008 második negyedévében elért csúcspontról 2009-ben alacsonyabb szintekre esik vissza az Európai Unióban, átlagosan 2,4%-ra (az euróövezetben 2,2%-ra).

Az EU gazdasága rugalmasnak bizonyult

Az EU gazdasága a makrogazdasági egyensúlytalanságok hiányában és az államháztartások jó állapotában megmutatkozó szilárd alapoknak köszönhetően még mindig viszonylag jól képes állni a külgazdaság viharait. 2007-ben mind az átlagos államháztartási hiány, mind a folyó fizetési mérlegek átlagos pozíciója a GDP 1%-a alatt maradt, noha az egyes tagállamok közötti eltérések továbbra is jelentősek. A háztartások és a vállalatok anyagi helyzete jelentősen javult az elmúlt években, a munkanélküliség pedig alacsonyabb szinten van az EU-ban és az euróövezetben, mint az utóbbi 15 évben bármikor.

Az EU gazdasága sem ússza meg azonban karcolás nélkül. A túlfűtött ingatlanpiac lehűlése és a konjunkturális lassulás miatt csökken a beruházások növekedési üteme. Szintén csökkenni fog a magánfogyasztás növekedési üteme, mivel visszaesik a foglalkoztatás és a reálbérek növekedése és tartósan csökken a fogyasztói bizalom.

A munkaerőpiac és az államháztartások javulása megáll

A 2006-2007-es lendületnek köszönhető erős javulás után a munkaerőpiac kisebb sebességre kapcsol, a foglalkoztatás idén várhatóan csak fele olyan gyorsan nő majd, a 2007-es 1,7% után idén 0,8%-kal, a következő évben pedig 0,5%-kal. A munkanélküliségi ráta az EU-ban idén várhatóan 6,8%-os mélypontot ér el (az euróövezetben 7,2%-ot).

A munkaerő-piaci helyzet enyhülése ellenére a bérek növekedése a 2007-es 2,9%-ról idén – egyes (például németországi) felzárkóztató intézkedések ideiglenes hatása miatt – várhatóan 3,8%-ra nő, majd a következő évben 3,5%-ra mérséklődik.

Miután 0,9%-kal (az euróövezetben 0,6%-kal) 2000 óta a legjobb GDP-arányos eredményt sikerült elérni, a gazdasági aktivitás általános mérséklődése és néhány ország adócsökkentése miatt az átlagos államháztartási hiány az Európai Unióban 2008-ban várhatóan újra emelkedni fog, GDP-arányosan 1,2%-ra (az euróövezetben 1,0%-ra). Változatlan politikát feltételezve a hiány 2009-ben valószínűleg stabilizálódik. Az államháztartás konszolidációja 2008-ban várhatóan strukturális értelemben is veszít lendületéből.

Kedvezőtlen előjelek

A főbb kockázatok a pénzügyi piacok tartós zavarával kapcsolatosak, amely tovább fokozhatja az Egyesült Államok gazdaságának hanyatlását. Még mindig nagy a bizonytalanság a válságnak a reálgazdaságra gyakorolt hatását illetően. Ha a hatás jelentős lenne, az – főként az Egyesült Államok, de az EU esetében is – felerősítené az egyes lakóingatlan-piacokon zajló korrekciós mechanizmusokat, aminek következtében fokozott nyomás nehezedne a mérlegekre. A folyó fizetési mérlegükben jelentős hiánnyal és/vagy jelentős külső adósságállománnyal rendelkező egyes országok egyensúlyhiányából eredő kockázatokat növeli a kockázati preferenciák eltolódása, ami tovább mélyítheti és/vagy szélesítheti a pénzügyi válságot. További kedvezőtlen folyamatokkal kapcsolatos kockázatot jelent általában a globális egyensúlyhiány szabályozatlan megoldása, még akkor is, ha a jelenlegi előrejelzés már az Egyesült Államok fizetésimérleg-pozíciójának javulását vetíti előre. A nyersanyagárak alakulása további kedvezőtlen, de akár kedvező meglepetéseket is hozhat.

A kockázati tényezők összességében kiegyensúlyozottabbak mint a 2007. őszi előrejelzésben. A növekedési kilátásokat befolyásoló tényezők azonban inkább kedvezőtlen irányba mutatnak, különösen 2009 esetében, az inflációs kockázatok pedig valamelyest nőnek.
A részletes jelentés a következő címen érhető el:

http://ec.europa.eu/economy_finance/eu_economic_situation/eu_economic_situation5857_hu.htm

[ ]