EUROA közbeszerzési eljárások átláthatóbbá tételét szavazták meg a képviselõk a Parlament múlt heti plenáris ülésén. A fõ újítás a tíz napos felfüggesztõ hatályú határidõ bevezetése a szerzõdés aláírása elõtt, amely biztosítja a jogorvoslati lehetõséget. 

EUROA közbeszerzési eljárások átláthatóbbá tételét szavazták meg a képviselõk a Parlament múlt heti plenáris ülésén. A fõ újítás a tíz napos felfüggesztõ hatályú határidõ bevezetése a szerzõdés aláírása elõtt, amely biztosítja a jogorvoslati lehetõséget. 

Elsõ olvasatban szavaztak az európai parlamenti képviselõk június 21-én a közbeszerzési szerzõdések odaítélése kapcsán alkalmazott jogorvoslatokról. Jean-Claude Fruteau francia szocialista képviselõ jelentése átláthatóbbá tenné a közbeszerzési eljárásokat és visszaszorítaná a részrehajlást a szerzõdések odaítélésekor. A Bizottság által elõterjesztett javaslat a jelenlegi jogszabályok módosítására irányul – a cél a jogorvoslati lehetõségek megõrzése a szerzõdés aláírásának felfüggesztésével, másrészt olyan intézkedések bevezetése, amelyekkel a jogellenesen közvetlenül odaítélt szerzõdések ellen lehet fellépni.

A tervezet egyik újdonsága a várakozási idõ (standstill) bevezetése. A Bizottság szerint fel kell lépni ?a szerzõdések ?minél elõbbi aláírásának" gyakorlata ellen, mivel ez azzal jár, hogy "a szerzõdés aláírása után a lefolytatott eljárások többé nem vitathatóak, és egyszerû kártérítés lép életbe." Ennek érdekében a Bizottság egy 10 napos felfüggesztõ hatályú (standstill) határidõ bevezetését javasolja a szerzõdés odaítélésérõl szóló döntés és a szerzõdés aláírása között. Az elképzelések szerint minden olyan szerzõdéskötés érvénytelen lenne, amelyet a 10 napos felfüggesztõ hatályú határidõ lejárata elõtt írnak alá. Az intézkedéseket a közvetlenül odaítélt szerzõdésekre is alkalmazni kell, ennek érdekében a Bizottság többek között új kötelezettségek bevezetését javasolja, fõleg a jelentkezõknek az ajánlatkérõ általi tájékoztatását. A képviselõk szerint a felfüggesztõ hatályú ?standstill" típusú határidõ megfelelõ megoldásnak tûnik, de a javasolt 10 napot egy minimális idõszaknak vennék, amelyet a tagállamok meghosszabbíthatnak. A képviselõk szerint a szerzõdés odaítélésekor csatolni kell a választás magyarázatát.

A Parlament felvetette az ajánlatkérõknek nyújtott lehetõségek kérdését a nyilvánossággal és az átláthatósággal kapcsolatosan. A képviselõk a Bizottság által javasolt szerzõdéskötést megelõzõ közzétételi rendszert – ún. ?ex-ante" információt – túlságosan korlátozó jellegûnek tartották, és javasolták a rendszer kiegészítését az ?ex-post", vagyis a szerzõdés tényleges aláírását követõ közzététel lehetõségével.

A szankciók terén a Bizottság érvénytelennek tekintené a javasolt szabályokat mellõzve megkötött szerzõdéseket, és két esetet határozott meg: a várakozási határidõ be nem tartását és az átláthatóság hiányát, valamint a ?standstill" kötelezettség elmulasztását a közvetlen odaítéléses eljárásoknál. A Parlament ugyanakkor túl radikálisnak tartja ezt a javaslatot, és bizonyos fokú rugalmasság beiktatását kéri a tervezett szankciók jellegét illetõen. Az irányelv hatékonyságának céljából a jelentéstevõ korlátozni kívánta a mentességek eseteit, és azt javasolta, hogy a ?standstill" típusú határidõk azokra az esetekre korlátozódjanak, amelyekben csak egyetlen ajánlattevõ van, aki elnyeri a szerzõdést, vagy nincsen ajánlati felhívásra vonatkozó elõzetes közzétételi kötelezettség. Ehhez az esethez tartoznak többek között a kiemelten sürgõs esetek is.

Több mint 300 millió euró a technológiai intézetnek

Hét év alatt több mint 308 millió eurót fordítanak majd az uniós költségvetésbõl az Európai Technológiai Intézet mûködésére – egyebek mellett ezt tartalmazza az az általános megközelítés, amiben hétfõn állapodtak meg a tagállamok az EU kutatási potenciáljának jobb kihasználását célzó projektrõl. 

Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára a megállapodást követõen jó jelnek nevezte, hogy az Európai Technológiai Intézetnek (ETI) fajsúlyos szerep jut majd az európai kutatásban. A versenyképességi tanács hétfõi luxembourgi ülésén a tagállamok általános megközelítésben állapodtak meg a majdani intézet létrehozásáról és az ehhez kapcsolódó finanszírozási és egyéb kérdésekrõl. A végleges megállapodást az év végére tervezik a tagállamok, ami megnyitná az utat azelõtt, hogy az ETI egy 18 hónapos próbaidõre és kis kezdeti létszámmal már jövõre megkezdje munkáját, egyelõre Brüsszelben.

A szakminiszterek megállapodtak, hogy az Európai Technológiai Intézet maximum 308,7 millió eurót kap majd az uniós költségvetésbõl. A tagállamok ugyanakkor magánforrások bevonására is számítanak a jövõben. A magyar kormány miközben támogatta a pénzügyi rendelkezésekkel kapcsolatos döntést, azt ellenezné, hogy az agrárköltségvetésbõl csoportosítsanak át forrásokat bizonyos kutatási projektek finanszírozására – mondta a BruxInfónak a GKM államtitkára.

Arról is egyezség jött létre, hogy az ETI égisze alatt kezdetben 2-3 témában – így az éghajlatváltozással és a megújuló energiákkal kapcsolatos kutatások területén – ?páneurópai klasztereket" hoznak létre (angolul Knowledge and Innovation Communities, vagy KICs). A végleges döntést az Európai Technológiai Intézet igazgatótanácsa hozza majd meg, de a nanotudományokkal és az élettudományokkal kapcsolatos kutatások is szóba kerültek, mint lehetséges innovációs közösségek. Egyed Géza szerint azoknak a magyar egyetemeknek van a legnagyobb esélyük a kutatói közösségekbe való bekapcsolódásra, amelyek már együttmûködést alakítottak ki jó hírû európai egyetemekkel.

A versenyképességi Tanács a nyelvhasználat szabályairól is megállapodott, amelynek értelmében minden hivatalos dokumentumot és publikációt lefordítanak majd az EU valamennyi hivatalos nyelvére, így a magyarra is.

BRUXINFO

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük