Az Európai Parlament következõ, rövid plenáris ülését május 9-én és 10-én tartják Brüsszelben.Az EP május 9-én, az Európa-napon délután 3-tól európai Nobel-díjasok részvételével egy órás ünnepélyes ülést tart.

 Az Európai Parlament következõ, rövid plenáris ülését május 9-én és 10-én tartják Brüsszelben.Az EP május 9-én, az Európa-napon délután 3-tól európai Nobel-díjasok részvételével egy órás ünnepélyes ülést tart.

Bár eredetileg ezen a plenáris ülésen szavaztak volna a képviselõk a mobiltelefonok külföldi használatának, a roaming díjának csökkentésérõl, az uniós intézmények közötti véleménykülönbségek miatt a voksolást elhalasztották. A szavazásra jó eséllyel még ebben a hónapban, a strasbourgi plenáris ülésen (május 21-24.) sor kerülhet.

Szerdán az EP a május 18-án, Szamarában tartandó EU-Oroszország csúcs kapcsán vitázik. A képviselõk állásfoglalást is elfogadnak Brüsszel és Moszkva viszonyáról.

A parlament három, közlekedési témájú jogszabállyal foglalkozik. Az egyik a teherautók visszapillantó tükreinek átalakításáról (Costa-jelentés), egy másik a személyszállítási közszolgáltatásokról (Meijer), egy további pedig a jármûvek típusjóváhagyásáról (Harbour) szól.

Az EP megvitatja az elõre csomagolt termékek névleges mennyiségérõl szóló jogszabályt (Toubon), és az alkoholtermékek minimális adótartalmával foglalkozó jelentést (Lulling).

Csütörtök délelõtt három jelentésben foglalkozik a parlament az uniós regionális politikával.

Az EP szavaz a klímaváltozással foglalkozó ideiglenes parlamenti bizottság 60 tagjának személyérõl, és állásfoglalást fogad el a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó európai jogalkotásról.

Napirend:

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+AGENDA+20070509+SIT+DOC+XML+V0//HU&language=HU

INTÉZMÉNYEK

Európai Nobel-díjasok az EP-ben az Európa-napon

Május 9-én tizenhárom európai Nobel-díjas a képviselõkkel együtt ünnepli az Európa-napot a parlament brüsszeli üléstermében.

A délután 3-kor kezdõdõ ceremóniát az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering nyitja meg. Ezt követõen a meghívott európai Nobel-díjasok közül szólalnak fel többen. Beszédet tart például Lech Walesa korábbi lengyel elnök, a Szolidaritás mozgalom hajdani vezére is.

A részvételüket visszajelzett Nobel-díjasok:

  • Mairead Corrigan és Betty Williams (Egyesült Királyság), 1976 – békedíj
  • Amnesty International – képviseletében Irene Khan fõtitkár, 1977 – békedíj
  • Lech Walesa (Lengyelország), 1983 – békedíj
  • Carlo Rubbia (Olaszország), 1984 – fizikai
  • Rita Levi-Montalcini (Olaszország), 1986 – orvosi
  • Jack Steinberger (Németország), 1988 – fizikai
  • Reinhard Selten (Németország), 1994 – közgazdaságtani
  • Paul J. Crutzen (Hollandia), 1995 – kémiai
  • John Hume és David Trimble (Egyesült Királyság), 1998 – békedíj
  • Martinus Veltman (Hollandia), 1999 – fizikai
  • Tim Hunt (Egyesült Királyság), 2001 – orvosi

Bõvebb információ a résztvevõkrõl (angolul)

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/briefing_page/5803-113-04-17-20070424BRI05802-23-04-2007-2007/default_p001c001_en.htm

Ünnepélyes ülés: Nobel-díjjal kitüntetettek

KÜLKAPCSOLATOK

EP-vita az EU-Oroszország csúcstalálkozó elõtt

Május 18-án, Szamarában tartják a következõ EU-Oroszország csúcsot. Ennek kapcsán az Európai Parlament vitát tart, melyben minden valószínûség szerint szó esik az oroszországi ellenzéki mozgalmak elleni fellépésrõl és az Észtországgal kialakult feszültségrõl is.

Az EP korábban, a decemberi, Helsinkiben tartott EU-Oroszország csúcs elõtt tartott vitát és fogadott el állásfoglalást az unió és Moszkva kapcsolatáról.

Az Európai Parlament egyébként meghívta Gari Kaszparov volt sakkvilágbajnokot. A mostanában ellenzéki politikusként tevékenykedõ volt sakkvilágbajnok várhatóan még májusban látogatást tesz az EP-ben.

Az EP 2006. decemberi állásfoglalása

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/briefing_page/1353-345-12-50-20061207BRI01143-11-12-2006-2006/default_p001c013_hu.htm

Alkotmány kellene a kül- és biztonságpolitika erõsítéséhez

Közös külügyminiszter, egységes uniós fellépés szükséges ahhoz, hogy az EU megfelelhessen a jelentõs nemzetközi kihívásoknak – áll a külügyi szakbizottság jelentésében. A képviselõk kiemelten kezelnék a közös uniós stratégia kialakítását az energiaforrások diverzifikálására.

Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának (kkbp) 2005-ös teljesítményét értékeli az a jelentés, amelyet Elmar Brok (néppárti, német) terjesztett elõ.

A képviselõk szerint az Európai Unió az ?alkotmányszerzõdés nélkül nem alakíthat ki olyan kül- és biztonságpolitikát, amely a legfontosabb kihívásoknak, például a globalizációnak, a kudarcot vallott és valló államoknak, a határokon átnyúló migrációnak, a nemzetközi terrorizmusnak, az energiafüggésnek és az éghajlatváltozásnak legalább részben meg tud felelni". A jelentés szerint szükséges a közös külügyminiszteri poszt létrehozása, hogy Európa képes legyen egységes külpolitikai arculat megjelenítésére.

A jelentés ?ismételten sürgeti az állam- és kormányfõket, hogy 2008 végéig zárják le az alkotmányszerzõdést, nemcsak a további bõvítések feltételeként, hanem annak érdekében is, hogy lehetõvé tegyék az unió hatékonyabb, átláthatóbb és demokratikusabb mûködését a külsõ fellépések és a kkbp terén egyaránt".

A kkbp-ben a képviselõk szerint elengedhetetlen a minõsített többségi szavazás bevezetése, különben nem lehet megfelelõ ?az unió külsõ fellépésének koherenciája, hatékonysága és láthatósága".

A parlament felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsában tag EU-országokat, igyekezzenek egységesen fellépni, ?a legszélesebb körû európai nézeteknek megfelelõen".

A szöveg ?ismételten megerõsíti, hogy bár a terrorizmus elleni küzdelem az unió külpolitikájának alapvetõ eleme, az emberi jogok és a polgári szabadságok tiszteletben tartásának továbbra is elsõbbséget kell élveznie az EU számára".

Energiapolitika

A jelentésben a külpolitikai szakbizottság ?hangsúlyozza az energetikai biztonsági kérdések fontos külpolitikai dimenzióját, beleértve az uniónak az energiától és az egyre instabilabbá váló országokból és régiókból érkezõ más stratégiai szállításoktól való függõségét". Az EP ?elutasítja az energiaellátás minden olyan korlátozását, amelyet politikai eszközként használnak fel" és ?hangsúlyozza az energiapolitika terén az EU tagállamai közötti szolidaritás szükségességét". A képviselõk hangsúlyozzák ?annak szükségességét, hogy az unió külsõ fellépéseit egy közös stratégia felé irányítsák, és hogy az energiaszállítások diverzifikálására irányuló projekteket támogassák".

Az EU bõvítésével kapcsolatban a 2007-es célkitûzéseket tartja követendõnek az EP, ennek ?viszont összhangban kell állnia az unió új tagállamok integrálására vonatkozó képességével (figyelembe véve a bõvítésnek az unió intézményeire, pénzügyi forrásaira gyakorolt hatását és az unió képességét, hogy politikai céljai elérésére törekedjen)".

A jelentés szerint a koszovói rendezés kapcsán ?az EU-nak teljes mértékben készen kell állnia a régióban új feladatai és felelõsségei teljesítésére".

Be kell vonni a parlamentet

A képviselõk figyelmeztetik a Tanácsot, ?nemcsak tájékoztatnia kell a parlamentet, hanem mindenekelõtt teljes mértékben be kell vonnia a kkbp 2007-re vonatkozó alapvetõ döntéseibe". Az EP ?sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács ismét figyelmen kívül hagyta a parlament arra irányuló jogát, hogy évente elõzetesen konzultáljanak vele a 2006-ra vonatkozó elkövetkezõ szempontokról és döntésekrõl, az Európai Unióról szóló szerzõdés 21. cikkében és az 1999. május 6-i intézményközi megállapodásban megállapítottaknak megfelelõen".

Jelentéstevõ: Elmar Brok (EPP-ED, DE)

Jelentés: A6-0130/2007

Téma: A közös kül- és biztonságpolitikáról szóló 2005. évi jelentés

Szakbizottság: Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. május 9., szerda

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0130&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2217

Elmar Brok

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Brok&partNumber=1&language=HU&id=1263

KÖZLEKEDÉS

Ezernél több emberéletet menthetnek a teherautókra szerelt holttérlátó visszapillantó tükrök

A 2000 óta forgalomba helyezett nehézgépjármûveket 2008 közepétõl jobb kilátást biztosító visszapillantó tükrökkel kell ellátni. A teherautónként 100-150 eurós költséggel 2020-ig 1200 ember életét lehetne megmenteni.

Évente mintegy négyszáz európai – köztük sok biciklizõ gyerek – veszti életét olyan balesetekben, amikor egy irányt változtató teherautó vezetõje a gépjármû holtterei miatt egyszerûen nem látja a veszélyes helyzetet.

Az EP által tárgyalt, Paolo Costa (liberális, olasz) által jegyzett jogszabálytervezet szerint ?a közvetett látást biztosító eszközök, mint például a széles szögû és a szoros közelségû visszapillantó tükrök, kamerák, monitorok vagy egyéb rendszerek javítják a vezetõ látóterét és fokozzák a jármû biztonsági jellemzõit".

Egy 2003-as EU-irányelv értelmében 2007-tõl az új teherautókra fel kell szerelni holttérlátó tükröket. Az EP közlekedési szakbizottsága támogatásáról biztosította az Európai Bizottságot abban, hogy a szabály vonatkozzék a 2000. január 1-je óta forgalomba helyezett teherautókra is.

A képviselõk a Tanács két éves türelmiidõ-javaslatával szemben azt szeretnék, ha az irányelv már 2008. június 30-án életbe lépne.

?A Bizottság költség-haszon elemzésre  alapozott becslései szerint 1200 életet lehet megmenteni 2020-ig, amennyiben a végrehajtás 2008-ban elkezdõdne. Ez 2,4 milliárd euró társadalmi költségnek felel meg" – áll a jelentés indokolásában.

A forgalomban lévõ nehéz tehergépjármûvekre száma a (2007 elõtt még) 25 uniós tagállamban jelenleg közel 5 millió. Amennyiben a javasolt irányelv 2008-ig hatályba lép, az utólagos felszerelés csak az 1998 után forgalomba hozott nehéz tehergépjármûvekre vonatkozik, amelyek becsült száma (Bulgáriával és Romániával együtt) közel 4 millió.

Az irányelv hatálya nem terjed ki például a könnyû tehergépjármûvekre és a buszokra sem. Mivel azonban ezek is gyakran okoznak holttér miatt bekövetkezõ baleseteket, a képviselõk szerint felül kéne vizsgálni az ezekre vonatkozó uniós szabályozást is.

Jelentéstevõ: Paolo Costa (ALDE, IT)

Jelentés: A6-0124/2007

Téma: Visszapillantó tükrök utólagos felszerelése nehéz-tehergépjármûvekre

Javaslat az európai Parlament és a Tanács irányelve a Közösségben bejegyzett nehéz tehergépjármûvek visszapillantó tükrökkel való utólagos felszerelésérõl

Szakbizottság: Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. május 9., szerda

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0124&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0183

Paolo Costa

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Costa&partNumber=1&language=HU&id=4747

Gépjármûvek típusjóváhagyása második olvasatban

Második olvasatban szavaz az EP a gépjármûvek és pótkocsik típusjóváhagyásáról. Az átdolgozott irányelv fokozza a környezetvédelmi és biztonsági minõségi követelményeket, ugyanakkor javítja a kisebb gyártók piacra jutási esélyeit is. A jövõben csak a mozgáskorlátozottak számára akadálymentes buszokat lesz szabad gyártani.

A személyautókra eddig is vonatkozott az egységes európai típusjóváhagyási rendszer, amelyet most kiterjesztenének a buszokra, vontatókra és kamionokra is. Ezekre eddig csak nemzeti jogszabályok vonatkoztak. 

A jelentéstevõ Malcolm Harbour (néppárti, brit) szerint az irányelv hozzájárul a belsõ piac kiteljesítéséhez, növeli a biztonságot és a versenyképességet, ezen kívül a környezet védelmét is erõsíti.

A gépjármûgyártóknak a jövõben szigorúbb technikai követelményeket kell teljesíteniük, bizonyos felszerelések – például az ABS, a hatékonyabb visszapillantó tükrök, fényjelzések – pedig kötelezõvé válnak.

A korábbi 500 helyett az évi 1000 jármûvet elõállító, kisebb gyártóknak is elegendõ lesz az egyszerûsített és kevésbé drága tesztelések elvégzése. Ez megkönnyíti a kisebb cégek piacra lépését.

Az irányelv értelmében az új buszokat akadálymentessé kell majd tenni a mozgáskorlátozottak számára. 

Jelentéstevõ: Malcolm Harbour (EPP-ED,UK)

Jelentés: A6-0145/2007

Téma: Gépjármûipar: gépjármûvek és pótkocsijaik, valamint ilyen jármûvek rendszereinek jóváhagyása (átdolgozott irányelv); A Tanács elfogadott közös álláspontja a gépjármûvek és pótkocsijaik, valamint ilyen jármûvek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló mûszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (?keretirányelv")

Szakbizottság: Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2007. május 9., szerda

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0145&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2003/0153

Malcolm Harbour

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Harbour&partNumber=1&language=HU&id=4538

FOGYASZTÓVÉDELEM

Csomagolási irányelv második olvasatban

Az elõrecsomagolt termékek névleges mennyiségét meghatározó irányelvet tárgyalja második olvasatban az EP. A javaslat szerint a mostanihoz képest többféle csomagolásban lehetne forgalomba hozni különféle élelmiszereket.

Az 1960-as években az Európao Közösségek tagállamai közötti kereskedelem egyik fõ akadályozója volt, hogy az elõrecsomagolt termékek csomagolására, palackozására egymástól eltérõ nemzeti jogszabályok vonatkoztak. Az ekkortájt beinduló harmonizáció mellett számos nemzeti szabályozás is fennmaradt. (Kivétel a bor és bizonyos egyéb szeszes italok. Ezekre kötelezõ elõírásokat vezettek be, és eltörölték a nemzeti szabályokat.)

Az uniós szabályozás felülvizsgálatával a cél az iparban a verseny ?optimizálása", egyúttal a fogyasztók választási lehetõségeinek kiszélesítése. Az EU bizonyos területeken fenntartaná a kötelezõ csomagolásokat, általánosságban viszont jelentõsen lazítaná a termékek névleges mennyiségét meghatározó szabályokat.

Az Európai Parlament az elsõ olvasatban, 2006 februárjában általánosságban üdvözölte az Európai Bizottság deregulációs szándékát, hat termékcsoportban (emberi fogyasztásra szánt tej, szeszesitalok, vaj, õrölt vagy õröletlen pörkölt kávé, emberi fogyasztásra szánt szárított tészták, rizs, barna cukor) azonban kötelezõ uniós csomagolási méreteket írt volna elõ.

A tagállamokat képviselõ Tanács azonban ezzel nem értett egyet, ehelyett ezekre a termékekre öt, illetve hat éves átmeneti idõszakot szabna meg. Ez alatt kellene megszüntetni a nemzeti szabályozásokat.

Az EP szakbizottsága lényegében elfogadta ezt, a képviselõk továbbra is fenntartanák viszont a nemzeti szabályozást az elõrecsomagolt kenyérnél és a fehér cukornál. Az EU-s intézmények egyetértettek abban, hogy a borokra és a szeszes italokra továbbra is kötelezõ elõírások vonatkozzanak.

Sajtóközlemény az elsõ olvasatról:

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/063-4916-033-02-05-911-20060201IPR04905-02-02-2006-2006-false/default_hu.htm

Jelentéstevõ: Jacques Toubon (EPP-ED, FR)

Jelentés: A6-0144/2007 – Az elõrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok; A Tanács által elfogadott közös álláspont az elõrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról, a 75/106/EGK és a 80/232/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérõl, valamint a 76/211/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

Szakbizottság: Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2007. május 9., szerda

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0144&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2004/0248

Jacques Toubon

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Toubon&partNumber=1&language=HU&id=28198

GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYEK

Eltörölnék az alkohol jövedéki adójának minimális szintjét

Nincs értelme elõírni az alkoholtermékek jövedéki adójának minimális szintjét, ehelyett az egyes tagállamokban kiszabott adók mértékének egymáshoz közelítése lehet a cél – áll a plenáris ülés elé kerülõ irányelvtervezetben.

Az EU akkori tizenkét tagja 1992-ben egyhangúlag jövedékiadó-minimumot határozott meg az alkoholtartalmú italokra (a bor kivételével). A cél az volt, hogy csökkentsék az alkoholtermékek piacának az eltérõ nemzeti szabályozásokból fakadó torzulását. A bizottsági javaslat szerint most az inflációt figyelembe véve emelni kellene az adó minimális mértékét.

Az Astrid Lulling (néppárti, luxemburgi) által jegyzett jelentésbõl viszont az derül ki, hogy a képviselõk nem értenek egyet a javaslattal. Úgy vélik ugyanis, hogy az eredeti jogszabály nem érte el célját, és nem közeledtek a jövedékiadó-szintek.

?A jövedéki adók már meglévõ minimumszintjei jelentõs mértékben hozzájárulnak az árnyékgazdaság növekedéséhez, különösen a két legújabb tagállamban, Bulgáriában és Romániában" – hoz példát a szöveg.

A szakbizottság által már 19 igen, 15 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadott szöveg így a minimumszint eltörlése mellett érvel. Ehelyett a képviselõk arra ösztönöznék az átlagosnál magasabb adót szedõ tagállamokat, hogy fagyasszák be az adószintet, majd fokozatosan csökkentsék azt, miközben az átlagnál kevesebbet kivetõ országok emelnék a jövedéki adót. A maastrichti kritériumok eléréséért küzdõ országok viszont mentesülnének az adónövelési kötelezettség alól, hogy emiatt ne növekedjen náluk az infláció.

Adózási kérdésekben az EP csak konzultációs jogkörrel bír, a végleges döntést a Tanács hozhatja meg, egyhangú döntéssel.

Jelentéstevõ: Astrid Lulling (EPP-ED, LU)

Jelentés: A6-0148/2007

Téma: Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítése

Javaslat a Tanács irányelvére az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítésérõl szóló 92/84/EGK irányelv módosításáról

Szakbizottság: Gazdasági és Monetáris Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. május 9., szerda

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0148&L=HU

Jelentés:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0165

Astrid Lulling

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Lulling&partNumber=1&language=HU&id=1186

REGIONÁLIS POLITIKA

Regionális politika: kohézió, jobb lakáskörülmények, innováció

A parlament három az unió regionális politikájával foglalkozó jelentést tárgyal a következõ plenáris ülésen. A képviselõk javítanák a lakáskörülményeket, jobban megismertetnék a polgárokkal a strukturális alapokkal, és nagyobb szerepet szánnának ezeknek az innováció támogatásában is.

Három saját kezdeményezésû (véleményadó) jelentésben foglalkozik az EP az EU regionális politikájával.

A lakáshoz való jog alapjog

Jóllehet az EU-t létrehozó szerzõdés nem ruház kötelezettségeket a közösségre a lakhatással kapcsolatban, a megfelelõ és méltányos árú lakáshoz való jog jelentõs alapjog, amelyet elismer számos nemzetközi charta és a tagállamok alkotmányai is – olvasható Alfonso Andria (liberális, olasz) jelentésben. Márpedig ?a megfelelõ és megfizethetõ árú lakások hiánya közvetlenül befolyásolja a polgárok életét, nehezítve társadalmi beilleszkedésüket és mobilitásukat mind a városi, mind a vidéki területeken" – így a szöveg.

A jelentés kitér arra is, hogy a háztartásokban felhasznált energia mintegy 27 százaléka megspórolható lenne. Ezért a képviselõk azt szeretnék, ha az Európai Bizottság a lakásszektorban megkönnyítené azoknak az új, hatékonyabb technológiáknak és építõipari termékeknek a terjesztését, amelyek lehetõvé teszik az energiafogyasztás csökkentését. A képviselõk azt várják, hogy az EB indítson tájékoztatási kampányt a lakosság számára az energiahatékonyság fontosságáról.

Nagyobb nyilvánosságot a strukturális alapoknak

Több nyilvánosságot szeretnének a képviselõk az EU strukturális alapjaiból finanszírozott projekteknek – olvasható a Francisca Pleguezuelos Aguilar (szocialista, spanyol) által jegyzett jelentésben. A kohéziós politika a polgárok szemében növelte az EU érzékelhetõségét – jegyzi meg a képviselõ a jelentéshez fûzött véleményében.

?A piaci erõk szabad játéka önmagában nem elég olyan kohézió megteremtéséhez, amilyet Európa alapítói megálmodtak" – fogalmaz a szöveg. Az Európai Unió legnagyobb költségvetési tétele a jövõben is a kohéziós politika lesz. A képviselõk megvizsgáltatnák az Európai Bizottsággal és a Tanáccsal, nem lenne-e célszerû a strukturális alapok 20 százalékát a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására fordítani.

A kohéziós politikának csökkentenie kell a területi egyenlõtlenségeket, ezzel összefüggésben vidéken támogatni kell az olyan új technológiák meghonosítását, melyek nem igényelnek nagyvárosi infrastruktúrát – vélik a képviselõk.

Az EU jövõje az innovációban, az innováció jövõje az oktatásban

Ahhoz, hogy az EU a világ legversenyképesebb térsége lehessen, arra van szükség, hogy mindenki hozzáférhessen a magas szintû oktatáshoz, ami fel fogja szabadítani az emberek innovatív és kreatív gondolkodását – áll a Mieczys³aw Edmund Janowski (UEN, lengyel) által jegyzett jelentésben.

?Az innováció nem csak a tudósok, kutatók, feltalálók, nagyiparosok, üzletemberek és politikusok dolga. Elengedhetetlen, hogy a helyi és regionális közösségekben az egyének érezzék, hogy az innováció mindenki számára nyitva áll, és képes életfeltételeik és életminõségük javítására" – írja a képviselõ a jelentéshez fûzött véleményében.

Európában a GDP még mindig nagyon csekély részét fordítják a kutatás-fejlesztés finanszírozására – derül ki a jelentésbõl. A cél, hogy ez az arány 2010-re érje el a 3 százalékot. A kutatás-fejlesztés letéteményesei a kis és középvállalatok, ezért az õ ilyen irányú tevékenységeiket fokozottan kell támogatni – vélik a képviselõk.

Az innováció támogatására a képviselõk szerint a legjobb eszközök az EU strukturális alapjai. A kutatás-fejlesztés támogatása eszköze lehet a régiók közötti fejlettségi különbségek tompításának is – olvasható a jelentésben.

Jelentéstevõ: Alfonso Andria (ALDE, IT)

Jelentés: A6-0090/2007

Téma: Lakás- és regionális politika

Szakbizottság: Regionális Fejlesztési Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. május 10., csütörtök

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0090&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2108

Alfonso Andria

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Andria&partNumber=1&language=HU&id=28363

Jelentéstevõ: Francisca Pleguezuelos Aguilar (PES, ES)

Jelentés: A6-0150/2007

Téma: A strukturális politikák hatása és következményei az EU kohéziójára nézve

A strukturális politikák hatása és következményei az EU kohéziójára nézve

Szakbizottság: Regionális Fejlesztési Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. május 10., csütörtök

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0150&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2181

Francisca Pleguezuelos Aguilar

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28326&language=hu

Jelentéstevõ: Mieczys³aw Edmund Janowski (UEN, PL)

Jelentés: A6-0096/2007

Téma: A jövõbeli regionális politika hozzájárulása az EU innovációs képességéhez

A jövõbeli regionális politika hozzájárulása az EU innovációs képességéhez

Szakbizottság: Regionális Fejlesztési Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. május 10., csütörtök

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0096&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2104

Mieczys³aw Edmund Janowski

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Janowski&partNumber=1&language=HU&id=28355

KÜLKAPCSOLATOK

Támogatná az arab reformmozgalmakat az EP

Az arab kultúra nem összeegyeztethetetlen a modernséggel – olvasható az EP külügyi szakbizottsága által elõterjesztett jelentésben. A képviselõk a demokratikus reformokat párbeszéddel, pénzügyi támogatással, a diákcserék ösztönzésével és arab televíziós adásokkal is elõsegítenék.

?Az arab identitás nem összeegyeztethetetlen a modernség fogalmával" – kezdõdik a Michel Rocard (szocialista, francia) által jegyzett jelentés. ?Arra van szükség, hogy Európa jobban és mélyebben megértse az arab világ sokarcú társadalmát és kulturális sokszínûségét annak érdekében, hogy áthidaljuk a Földközi-tenger két partja közötti szakadékot, fejlesszük az EU-tagállamokban az integrációs politikákat, illetve túllépjünk a sztereotípiákon és elõítéleteken" – fogalmaz a jelentés indokolásában a képviselõ.

A képviselõk szeretnék, ha az EU-arab párbeszéd új lendületet kapna, ám ezt – vélik -nem célszerû összekötni a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelemmel. A párbeszédbe a jelentés szerint be kell vonni az arab országokban létezõ civil szervezeteket is.

A jelentés felszólítja az Európai Bizottságot, ?biztosítson megfelelõ támogatást az arab világ reformmozgalmainak valamennyi szereplõje számára, vonja be az állami szereplõket és a civil társadalom szereplõit, illetve támogassa közös arab intézmények – különösen parlamenti intézmények – létrehozását".

A jelentés hangsúlyozza a média szerepét a demokratikus értékek arab világban való elterjesztésében, ezzel összefüggésben javasolja az Euronews arab és fárszi nyelvû adásainak beindítását.

A képviselõk arra kérik az EU intézményeit és tagállamait, hogy ösztönözzék a diákok, a tanárok, a tudósok és a kutatók  cseréjét az EU-tagállamok és az arab országok között.

A képviselõk szerint olyan országokkal nincs helye párbeszédnek, melyek támogatják a terrorizmust és kétségbe vonják Izrael állam létjogosultságát.

?Az Európai Unió által az arab világnak nyújtott, reformfeltételekhez kötött stratégiai támogatások révén juttatott pénzügyi segítségnyújtás a legeredményesebb és legmegbízhatóbb eszköz az unió és tagállamai látható jelenlétének biztosítására" – zárul a jelentés.

Jelentéstevõ: Michel Rocard (PES, FR)

jelentés: A6-0127/2007

Téma: Reformok az arab világban: milyen stratégiát kövessen az Európai Unió?

Reformok az arab világban: milyen stratégiát kövessen az Európai Unió?

Szakbizottság: Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. május 9., szerda

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0127&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2172

Michel Rocard

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Rocard&partNumber=1&language=HU&id=1977

ENERGIA

Az ötven éves Euratomot értékeli az EP

Az unió energiafogyasztásának 32 százalékát a nukleáris ipar biztosítja. Ennek keretszabályozását az ötven éve aláírt Euratom-szerzõdés adja. A képviselõk szerint ez ma is megfelelõen garantálja az atomenergia biztonságos felhasználását Európában, ugyanakkor nem ró kötelezettséget a nukleáris energiát elutasító EU-tagországokra. A jelentés szerint az atomerõmûveknek köszönhetõen sokkal kevesebb széndioxid kerül a levegõbe.

A római szerzõdéssel ötven évvel ezelõtt létrejött Euratomot, a tagállamok atomenergetikai tevékenységének szabályrendszerét értékelõ jelentést készített Eugenijus Maldeikis (UEN, litván).

?Az Euratom-szerzõdés a nukleáris fûtõ- és szennyezõ anyagok kezelésével kapcsolatosan az Európai Unióban szigorú biztonsági követelményeket vezetett be, a lakosság és a dolgozók egészségvédelmére egységes biztonsági elõírásokat, illetve az ezek végrehajtására irányuló eljárásokat határozott meg (…), és valamennyi tagállam érdekében átfogó és egységes jogi keretet biztosít az atomenergia biztonságos feltételek melletti európai felhasználásához" – kezdõdik a jelentés.

A szöveg emlékeztet, 1957, ?az Euratom-szerzõdés aláírása óta az Európai Unió az atomiparban világszinten vezetõ helyet szerzett, és az ellenõrzött termonukleáris maghasadás és fúzió területén folytatott atomkutatásokban is az elsõk között van". A nukleáris ipar jelenleg az Európai Unió villamos energiájának 32 százalékát szolgáltatja – áll a jelentésben.

?Az Európai Unió atomiparának az üzemanyagciklus felett gyakorolt csaknem teljes irányítása garantálja – az energiafüggõségrõl folyó vita idején – az unió ipari és technológiai függetlenséget, különösen a fûtõanyag-dúsítás vonatkozásában" – így a képviselõk.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemrõl szólva a jelentés idézi az Európai Bizottság 2000-ben kiadott ?Az energiaellátás biztonságát célzó európai stratégia felé" címû zöld könyvét, amely szerint ?az atomenergia 2010-ig több mint 300 millió tonna CO2-kibocsátást takarít meg", ez pedig körülbelül 100 millió autó széndioxid-kibocsátásának felel meg.

A szöveg kitér arra, hogy ?a szubszidiaritás elvének megfelelõen minden tagállam maga dönti el, hogy az atomenergiára hagyatkozik-e vagy sem", így az Euratom-szerzõdés ?az atomenergia elõmozdításával kapcsolatban nem ró kötelezettséget senkire, hanem egy mindenki által alkalmazható jogi keretet hoz létre".

A képviselõk szerint ?demokráciadeficitet" jelent, hogy az Európai Parlamentet ?csaknem teljes egészében kizárták az Euratommal kapcsolatos jogalkotásból".

Jelentéstevõ: Eugenijus Maldeikis (UEN, LT)

Jelentés: A6-0129/2007

Téma: Az Euratom értékelése – Az európai atomenergia-politika 50 éve

Szakbizottság: Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. május 9., szerda

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0129&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2230

Eugenijus Maldeikis

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Maldeikis&partNumber=1&language=HU&id=23745

Perger István/EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük