Európa 2020: kulcskérdés a gyerekek digitális írástudása

Az iskolaév első napjaiban kiemelt figyelem összpontosul a diákokra, s ezzel együtt a tanórán kívüli tevékenységekre. Az idei évben különös aktualitást ad ennek az Unió Európa 2020 Stratégiája, melynek fontos sarokpontja a foglalkoztatottság nagyarányú növelése. A nemzeti kormányok az ősz folyamán dolgozzák ki ehhez kapcsolódó végrehajtási programjaikat, Magyarország előtt pedig különleges lehetőség áll azzal, hogy januártól tölti be az EU-elnökség tisztét.

Az iskolaév első napjaiban kiemelt figyelem összpontosul a diákokra, s ezzel együtt a tanórán kívüli tevékenységekre. Az idei évben különös aktualitást ad ennek az Unió Európa 2020 Stratégiája, melynek fontos sarokpontja a foglalkoztatottság nagyarányú növelése. A nemzeti kormányok az ősz folyamán dolgozzák ki ehhez kapcsolódó végrehajtási programjaikat, Magyarország előtt pedig különleges lehetőség áll azzal, hogy januártól tölti be az EU-elnökség tisztét.

Az Európa 2020 Stratégia céljai által a nemzeti kormányok lehetőséget kapnak arra, hogy a nemzeti stratégiájuk keretien belül megfogalmazzák igényüket, elvárásaikat, megteremtsék a lehetőségét annak, hogy a felnövekvő korosztályokat a XXI. század kihívásainak megfelelő tudással vértezzék fel.

Az Egyszervolt.hu szerkesztősége – 2001-es indulása óta vallott céljaival összhangban –  egyetért a magyar kormány törekvésével, hogy Európának hatékony válaszokat kell adnia a gazdasági válság által felszínre hozott új kihívásokra. Egyúttal kifejezi reményét, hogy a Nemzeti Reformprogram kidolgozása során – s azt követően a magyar EU-elnökség idején -, az új kihívásokra adott válaszok között szerepet kaphat a gyermekeink kulturális nevelését célzó fejezet, s azon belül az életüket mindjobban meghatározó internethasználat, az interneten elérhető tartalmak minősége. Azért is, mert a foglalkoztatottság nagymértékű növelése elképzelhetetlen a digitális írástudás megszerzése, a digitális kultúra magasabb szintre emelése nélkül.

Az ország sorsa a felnövekvő generációk kezében van, ám az nem csupán az iskolapadokban dől el. A gyerekek ismereteik egy tekintélyes részét az iskola és az óvoda falain kívül szerzik meg, s ebben mind nagyobb teret nyernek az interneten elérhető információk. Magyarországon a 11-14 éves korosztály – 71 százaléka internetezik naponta[1], s ez az arány már a 6 év alatti óvodások esetében is eléri a 21 százalékot. Ezek után nem meglepő, hogy a 15-17 évesek körében már csaknem teljes körű, 93 százalék az internetet naponta használók aránya [2]. A számok világosan tükrözik: a gyerekek interneteznek, és mindenképpen közös ügyünk az, hogy ezt a tevékenységet milyen tartalommal töltik meg.

A megelőző években  erre sajnos kevés figyelem fordult az állam részéről, holott  az iskolában felhasználható, költséges digitális tananyagok mellett, az interneten szabadon és ingyen elérhető, magas minőségű kulturális tartalomra, oktató segédanyagokra is okvetlenül szükség van. Ezek fejlesztése nagyban hozzájárulhat a gyerekek tartalmas időtöltéséhez, a digitális írástudás kialakításához, melynek révén megszerezhető az élethosszig tartó tanulás képessége. Ez egyben annak is záloga, hogy a felnövekvő generáció tagjai az Európai Unió sikeres polgárai lehessenek.

[1] (VMR.kids 2009)

[2] (TNS-NRC InterBus 2009/I offline).