A probléma gyökere:Romák OlaszországbanA probléma gyökere:Romák Olaszországban

Az Olaszországban élő, jórészt Romániából érkezett cigányok helyzete volt a kiindulópontja az európai romákról szóló vitának, amelyet kedd délután tartottak az Európai Parlamentben, Strasbourgban.

 A probléma gyökere:Romák OlaszországbanA probléma gyökere:Romák Olaszországban

Az Olaszországban élő, jórészt Romániából érkezett cigányok helyzete volt a kiindulópontja az európai romákról szóló vitának, amelyet kedd délután tartottak az Európai Parlamentben, Strasbourgban.

Az Európai Bizottság nevében Vladimir Spidla arról szólt, meg kell büntetni a rasszista támadások elkövetőit. Az EU egyik alapértéke éppen az, hogy felülemelkedett a rasszista gyűlöleten – mondta az uniós biztos. Az olaszországi romák helyzete szerinte azt mutatja, hogy a kirekesztettség, az alacsony iskolázottság szociális kirekesztéshez vezet. Ez a romákat a társadalom peremére szorítja, ami óriási veszteség a romák és Európa számára is – vélte Spidla. Szerinte uniós szinten is mindent meg kell tenni a romák integrálása érdekében. A biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az unióban élő romák ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint bármely más EU-állampolgár, és a bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt tiszteletben tartsák. A szabad mozgás ugyanakkor nem a bűnözők támogatásáról szól – tette hozzá. Spidla azt mondta, minden esetben az egyént kell értékelni, nem a bevándorlók egy bizonyos csoportját egységesen. Egyéni szinten, a jogállamiság mindenkori tiszteletben tartásával kell megítélni, valóban veszély fenyegeti-e a közbiztonságot, a kitoloncoláshoz pedig csak szélsőséges esetben lehet folyamodni. A roma polgároknak szükségük van a szolidaritásunkra – mondta Vladimir Spidla.

Járóka Lívia az Európai Néppárt vezérszónokaként azt mondta, „nagyon keveset tettünk és teszünk", és sem a bal-, sem a jobboldali európai kormányok nem értek el változást a romák befogadása terén. Szerinte sokkal mélyebb elkötelezettség kell az egyes pártoktól. Valós integrációra van szükség, és arra, hogy ne essenek tömeghisztéria áldozatául romák – mondta a képviselőnő, aki szerint mindez nem belpolitikai kérdés. „Semmittevés zajlik Európában romaügyben. Ezt elutasítjuk és a kollektív bűnösséget is" – mondta Járóka. Szerinte az Európai Bizottságnak szerepet kell játszania abban, hogy legyen egy szakmai minimum, megegyezés az országok között arról, hogyan akarnak segíteni. A beszéd helyett végre az akció, a komoly tervek megvalósítása legyen előtérben – mondta Járóka Lívia.

Martin Schulz (szocialista, német) emlékezetett arra, hogy a szocialista frakció kérte ennek a vitának a megtartását. A bal- és a jobboldal azonos értékeket képvisel ebben – vélte a politikus. Szerinte a problémákat az emberiesség jegyében kell megoldani, a táborok felgyújtása, emberek üldözése elfogadhatatlan. Schulz szerint semmiképpen sem olasz, hanem EU-szintű problémáról van szó. Nem megfelelő a kisebbségek, különösen a romák integrálása a tagállamokban – mondta a képviselő, hozzátéve, a helyi hatóságokat, önkormányzatokat, polgármestereket is támogatni kell, és meg kell fontolni, hogyan lehetne támogatni a rendelkezésre álló EU-pénzekból az érintett településeket. A roma közösségek támogatására is szükség van, ugyanakkor tőlük is el kell várni, hogy integrálhassuk őket, úgy, hogy közben kulturális identitásukat tiszteletben tartjuk – mondta Schulz.

Mohácsi Viktória (liberális) azt mondta, „a romaellenes pogromok" miatt személyesen is ellátogatott Rómába és Nápolyba, és felszólította az olasz kormányt, hogy védje meg a romákat a rasszista agressziótól, és segítsenek eloszlatni a romaellenes indulatokat. A képviselőnő az új olasz kormányfőnek Silvio Berlusconinak is levelet küldött. Szerinte a romákat az olasz választáson bűnbaknak használták. Mohácsi szerint jellemző az olaszországi helyzetre, hogy nem bizonyult valósnak az a híresztelés, amely szerint egy 16 éves roma lány állítólag el akart volna rabolni egy 6 hónapos csecsemőt. Ezzel szemben Molotov-koktélokkal gyújtottak fel roma telepeket, és a rendőrség nem is folytat valódi vizsgálatot – vélte Mohácsi, hozzátéve: az olasz kormány a gyengékkel keménykedik, és velük szemben erőszakosan lép fel, ahelyett, hogy például a maffiával foglalkozna. A képviselőnő úgy vélte, figyelemelterelésről van szó, és romaellenes kijelentéseket tesznek Olaszországban. A politikus az Európai Bizottságot romastratégia kidolgozására szólította fel, a tagállamokat pedig arra, foglalkozzanak a romák jogaival.

Monica Frassoni (zöldek, olasz) azt mondta, az EP nem a megfelelő hely arra, hogy egy-egy kormányt kritizáljanak. Szerinte közös megoldást kell találni a problémára. Olaszországból összetűzésekről, idegengyűlöletről, rasszizmusról lehet hallani, a diszkriminációtól leginkább a romák szenvednek – tette hozzá. Frassoni azt mondta, a megoldásra kell összpontosítani, a törvények tiszteletben tartásával. A képviselőnő hozzátette: nem lehet fosztogatni és a kolduló gyerekeket utcára küldeni sem.

Cristiana Muscardini (UEN, olasz) szerint nem szabad, hogy a romák ügye pártpolitikává váljon. A képviselőnő úgy vélte, az olaszok nagylelkűsége közismert. „Más országok saját kisebbségeire lőttek, ilyesmi Olaszországban soha nem fordult elő" – tette hozzá. Muscardini szerint ugyanakkor a bűnözőket el kell ítélni. A politikus feltette a kérdést, vajon miért nem követték megfelelően a romák ügyeit eddig. Miért pont most, a választások környékén lett ebből ügy? – kérdezte a képviselő, aki szerint politikai megoldást kell találni a problémára.

Roberto Musacchio (GUE/NGL, olasz) azt mondta, „sokkolt minket a jelenlegi olasz kormány fellépése". A nácik üldözték a romákat – tette hozzá, most pedig a romáktól való félelmet manipulálják szavazatok szerzése érdekében. Konkrét lépésekre van szükség, és ellenőrizni kell, mit tesznek a helyszíneken a tagállamok. Biztosítani kell, hogy a romák ne úgy éljenek, ahogy most – mondta Roberto Musacchio.

Gerard Batten (IND/DEM, brit) szerint most az európai idealizmus, vagyis, hogy határok nélkül, szabadon mozoghatnak az emberek, és a realitások kerülnek konfliktusba. Batten azt mondta, képviselőcsoportja elutasítja az erőszakos cselekedeteket. Felvetette azonban a kérdést, hogyan történik az integráció, ha a bevándorlók száma ezt nem teszi lehetővé. Szerinte Frattini biztos korábban még 20 millió bevándorlóról beszélt, most azonban már ő is reálisabban látja ezt a kérdést. Az én választókerületemben „külföldi csapatok garázdálkodnak" – fogalmazott a képviselő, aki azt szeretné, hogy az egyes nemzetek maguk határozhassák meg, hogy mennyi és milyen bevándorlók akarnak befogadni.

Luca Romagnoli (független, olasz) úgy vélte, Olaszország nagyvonalú volt, szociális és orvosi ellátást biztosított a bevándorlók számára. Ki védi viszont a gyerekeket, akik a piros lámpáknál koldulnak? – kérdezte a képviselő. Azt sem tudjuk sokszor, hol vannak a szülők. Meg kell őket találni, védeni kell a kiskorúakat – tette hozzá. Szerinte a romákat védeni kell, a kelet-európai államoknak pedig külön is támogatniuk kell őket, ugyanis onnan vándorolnak el. „Így javulna a romák életminősége, és a mi helyzetünk is" – mondta Romagnoli.

Sógor Csaba (néppárti, Románia) üdvözölte, hogy „Tibet és Koszovó után elérkeztünk végre az EU területére". A szociális kérdések és az idegengyűlölet összefügg – mondta a képviselő, emlékeztetve arra, hogy korábban olasz szocialista  politikusok a romákat és a románokat összetévesztve követelték a bevándorlók kiutasítását. Szerinte európai szinten kell megoldást találni a kérdésre, és „az a minimum", hogy a jövőben az EP-ben kisebbségi és emberi jogi bizottságot állítsanak fel. Az EU ne csak tűzoltó szerepet vállaljon, tiszteletben kell tartani a szociális, kisebbségi és emberi jogokat. Kisebbségi jogok, kulturális és területi autonómia nélkül nincs Európa – vélte Sógor Csaba.

Kósáné Kovács Magda (szocialista) szerint a nápolyi eset azt mutatja, hogy előtör a társadalmi valóság, amelyet a tüneti kezelés ideig óráig elfed. A képviselőnő szerint immár nem elegendő a problémák helyi és tagállami kezelése, közösségi megoldásra van szükség. Kósáné úgy vélte, nem régi és új tagállamok, de még csak nem is romák és nem romák közötti konfliktusról van szó. Hanem sokkal inkább azoknak az európai  millióknak a kilátástalan helyzetéről, akik munka nélkül, adott esetben szükséglakásokban, észrevétlenül küzdenek a túlélésért. A szocialisták számára nem fogadható el, hogy a közbiztonság aktuális helyzetéért a romákat tegyék felelőssé – mondta Kósáné, hozzátéve, „rajtunk múlik, mit értünk meg a nápolyi eseményekből".

Tőkés László (Zöldek-Európai Szabad Szövetség, Románia) szerint sajnálatos, hogy a cigányság helyzetéről botránykrónikákból szerez tudomást a világ, ahelyett, hogy átfogó szociálpolitika foglalkozna velük. Tőkés úgy vélte, az is sajnálatos, hogy az EP szociális ingerküszöbét is csak az olaszországi botrányos események képesek elérni. Szomorú, hogy egyes politikai erők a történtekből politikai tőkét próbálnak kovácsolni, és az olasz ügyekbe való beavatkozásként értékelik a kérdésről folytatott vitát – mondta a politikus. A képviselő szerint vissza kell utasítani azt is, hogy a romák helyzetét általános románellenes uszításra használják fel. Nem Olaszország és a romániai romák, hanem az unió területén élő romák ügyéről van szó, amely az eseti és tüneti kezelésnél többet érdemel – vélte Tőkés László.

Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat