Félelem.com – film, vagy valóság

A fear dot com svéd kidású DVD borítójaA fear dot com svéd kidású DVD borítója 

Félelem.com (Fear.com – amerikai film): "Bizarr halálesetek sorozata történik a városban. Az áldozatok között csupán egy közös kapocs van: mindegyikük ellátogatott egy internetes oldalra, a felelem.com-ra, és 48 órával az elsõ letöltés után mind meghaltak." Esetünkben még nem történt halál, – vagy nem tudunk róla.

A fear dot com svéd kidású DVD borítójaA fear dot com svéd kidású DVD borítója 

Félelem.com (Fear.com – amerikai film): "Bizarr halálesetek sorozata történik a városban. Az áldozatok között csupán egy közös kapocs van: mindegyikük ellátogatott egy internetes oldalra, a felelem.com-ra, és 48 órával az elsõ letöltés után mind meghaltak." Esetünkben még nem történt halál, – vagy nem tudunk róla.

A filmek, és a valóság kapcsolatával –  különösen pozitív, illetve negatív kölcsönhatásaival igen sokan (pszichiáterek, pszichológusok, szociológusok, pedagógusok – és még sorolhatnám a szakterületeket) foglalkoznak. Számtalan tanulmány, könyv jelent, és jelenik meg errõl a témáról mely felszínre kerülése óta kiapadhatatlan vitaforrásnak tûnik. A "kölcsönhatás" szó jelen esetben azonban egy "idõfaktort" is rejt magában, mivel feltételezi az "egymás utániságot." Ez egy olyan hibaforrás, melyet mindenki elkövethet aki e kapcsolatrendszert elemzi, értékeli, mert még sajnos nem veszi (vesszük) figyelembe azt a lehetõséget, amikor az azonos, vagy hasonló valóságos, és a képzelet szülte események egymással párhuzamosan történnek. Napjainkban, bizonyos esetekben ennek a veszélyét sokkal komolyabbnak tartom, mert itt az alapkérdés nem egy bizonyos "minta" követése, vagy elvetése. A hasonlóság, és a párhuzam minden esetben magában rejti valamilyen ösztönös, vagy tudatos verseny lehetõségét is, mely verseny – mint mindannyian tudjuk – akkor igazán veszélyes, ha az azt kiváltó "hasonlóság, és párhuzam" mindannyiunkra, bizonyos korosztályokra esetleg fokozottan veszélyes lehet.

Az elõbb a valóság szót említettem – "korunk valóságának" szerves része az Internet is, ami ennek ellenére felépítése, kiterjedése, a használók tömege, annak sokrétûsége, névtelenségük, és arctalanságuk lehetõsége miatt egy "külön világ". Olyan világ, ahol legtöbb estben egymást nem ismerõ, egymás nevét, de sok esetben nemét sem tudó emberek "találkoznak". Kiemelkednek ebbõl is a különféle "társalgó csatornák" chatek. Anonimitásukat kihasználva kiélhetik a mindenki által ismert énjükben elfojtott ösztöneiket, melyek lehetnek ártalmatlanok, játékosak. Ám ez a lehetõség soha vissza nem térõ alkalom arra, hogy akik személyisége, szexualitása eleve károsodott, ha másért nem, elõször próbaként "elõször pornográf képeket küldjenek, majd egyértelmû ajánlatokat tegyenek", személyes találkozáskor pedig "Dr. Jekyll-bõl Mr. Hyde-é" változzanak. Jól tudjuk azonban, hogy ilyen esetben egy "jól sikerült próba" az elsõ nagy lépés a rászokás útján – és akkor már csak Mr. Hyde marad!

Orbán György :internet-szörf

tallózzunk kedvesem

huszonegyedik század

lapozzuk fel drágám

az internet-szobákat

modern honfoglalás

"hu" de jó a végzõdés

erotika szex drog

vagy komoly kérõdzés

duplavé háromszor

szexuális oldalak

marihuana pont

személytelen kapcsolat

senki meg ne tudja

ki vagyok valójában

letöltök kattintok

e szólásszabadságban

üzenek fogadok

internetes köreim

felhasználnak engem

duplavés gyökereim

böngészõprogramok

gátlástalan "link" elem

interaktív házban

kávézom el életem

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1999-04-tk-Budai-Olvasaskultura

A napokban a  Kölnische Rundschau egyik cikkében hasonló jelenségrõl olvashattunk – remélve, hogy az amit eddig írtam sokkal sötétebb a valóságnál, bár, mint olvashatják, nem alaptalan:

Vigyázzunk a Chat-tel és levelekkel

Edvard Munch: SikolyEdvard Munch: SikolyEgyre több gyermek és fiatal chatel és szörföl az Interneten. Közülük is egyre többen találkoznak felnõttekkel, akik kifejezetten gyermekeket keresnek meg, akiket szexuálisan molesztálni akarnak, de akár megerõszakolni is. Ursula Enders, a "Zartbitter" egyesület vezetõje, a nyilvánosság figyelmét szeretné felhívni erre az egyre növekvõ problémára.

Hónapokon át a társalgószobákban gyermekeknek és fiataloknak mint 11 és 13 év közötti lány vagy fiú adta ki magát, és ezalatt rémisztõ tapasztalatokat szerzett. Elmondta: "Ez idõ alatt reggelente többször nyúzottan érkeztem az irodámba, mert elõzõ este megint cseteltem". A "kitalált" 13 éves Lolának majdnem minden alkalommal rövid idõn belül küldtek pornográf képeket, erkölcstelen dolgokat és egyértelmû ajánlatokat tettek.

"Az egészséges bizalmatlanság a legjobb védekezés"

Így történhet, hogy a gyermekek már néhány egérkattintás után szexuális zaklatással, pornográfiával szembesülnek. "Hogy mit vált ki egy gyermekben, aki tehetetlenül ilyen élménynek van kitéve, gyakran csak gyaníthatjuk", hangsúlyozza Enders. A "Zartbitter"-nél is több szexuális zaklatás és erõszak esete ismeretes, melyeket az Interneten keresztül követtek el vagy készítettek elõ.

Erftkreisban, egy iskolában végzett felmérés során kiderült, hogy a gyermekek 93 %-a rendelkezik otthonában Internet-eléréssel. Bár a gyermekek és fiatalok világhálóval való kapcsolata manapság magától értetõdõ, nagy veszélyeket is rejt magában. Sok szülõ, akik kevésbé gyakorlottak az Internet használatában, mint gyermekeik, egyáltalán nem tudták elképzelni, hogy az ártalmatlannak vélt csevegés közben mibe ütközhettek gyermekeik.

 Ezért fontos, hogy a szülõk informálódjanak az Internetrõl és annak veszélyeirõl. Egy egészséges bizalmatlanságot kell a ébreszteni a cseteléssel, levelezéssel kapcsolatosan, és meg kell beszélni velük, hogyan viselkedjenek leginkább egy éles helyzetben.

A szülõket támogatva és a gyermekeket védve a "Zartbitter" egyesült a "NetKids" kezdeményezéssel, amit Beate Schöning alapított. Az újságíró évek óta küzd a gyermekeken elkövetett erõszak ellen. Álnéven újra és újra keresi a kapcsolatot a tettesekkel, összeáll a stábjával és kiszolgáltatja az ismertetõjegyeiket a rendõrségnek.

A "NetKids" felnõtteknek és gyerekeknek szóló felvilágosítófilmeket, ezenkívül röpiratokat és tájékoztató elõadásokat (workshop) kínál. Az információk az interneten találhatók, a "Biztonságos szörfölés" címû ismertetõ telefonon igényelhetõ."

Ennyi a hír – melynek minden szava fontos, és figyelemfelkeltõ.

Két töredéket emelnék ki az egészbõl: "több szexuális zaklatás és erõszak esete ismeretes, melyeket az Interneten keresztül követtek el vagy készítettek elõ." Gyilkosságot nem említenek, de nem tartom kizártnak, sõt, gyanítom, hogy néhány ily módon elõkészített, és "sikerrel zárult erõszak" vége az lett, de errõl nem tudunk, és nem is fogunk tudni… az Internet, a társalgószobák titka marad.

A halálos kimenetel lehetõségét nem véletlenül írtam az Internetes társalgók jellege, az anonimitás miatt ennek kockázata igen nagy lehet. Míg a vírusokat kellõ odafigyeléssel igen jó eredménnyel szûrhetjük, hasonlóan, de kisebb eredménnyel a kéretlen levelek tömegét, a különbözõ káros programokat (kémprogramok) megfelelõ módszerekkel semlegesíthetjük, a weboldalak megnyitásakor felbukkanó pornográf képeket blokkolhatjuk, stb., addig "esetünkben még az sem segít, ha szûröket alkalmazunk – hiszen ezeknek a "kapcsolatfelvételeknek" a szûrésére senki sem gondol" (Johannes) – de ha gondolna is az említettek miatt a "csetelõk" személyének szûrése lehetetlennek tûnik. Ehhez kapcsolódik a "másik töredék", amit a cikkbõl kiemelek:

Cenzúrát NEM!Cenzúrát NEM!

A NET veszélyes, de ezzel a veszéllyel élni kell tudni. Az amerikai módi, amikor szûrünk, tiltunk, NEM MÛKÖDIK. Egyszer azért nem, mert a szûrés feltételeit tõlünk független szervezetek, sokszor kultúraidegen módon határozzák meg. Másrészt pedig mint minden szervezet stupid, idióta, emberellenes. Mint az a rendszer, ami az államszervezet részeként próbája életünket saját ízlése szerint formálni. Ez is erõszak. Mégpedig társadalmi veszélyességét összemérve sok esetben nagyobb, mint az, amirõl a cikkben szólunk. Ugyanis ezzel kreativitásunkat, szabadságunkat, gondolkodásunkat veszíthetjük el. Vagy mint az idióta szerzõi jogi szabályozással a gondolatot tettük ellenõrizhetõvé, sok önjelölt felderítõ spiclit, besúgó és magán adószedõ-sarcoló-zabráló-cenzúrázó szervezeteket ültetve saját nyakunkra. Jót akartunk, hogy a szerzõ jusson munkája ellenértékéhez. Jót akartak egyesek. Rossz lett belõle. A gondolkodás pestise.

Akkor mégis mi lehet a megoldás?

"Az újságíró évek óta küzd a gyermekeken elkövetett erõszak ellen. Álnéven újra és újra keresi a kapcsolatot a tettesekkel, összeáll a stábjával és kiszolgáltatja az ismertetõjegyeiket a rendõrségnek." Véleményem szerint, ha már a jelenség ismert, annak figyelemmel kísérése, felismerése nem önkéntes gyermekvédõ testületek önfeláldozó munkájának, hanem egyértelmûen a rendõrségnek lenne a feladata szerte a világon.

 "Egy újfajta(?) vagy inkább alig ismert(?) Internetes bûnözés" – írta Johannes barátom, aki a cikket a figyelmembe ajánlotta. Én az "alig ismert" kifejezését tartom a a legtalálóbbnak. Valamelyik cikkemben már írtam, hogy az Internet  – és több "velejárója pl. a vírusok" sok nem csak "államilag szervezett" bûncselekmény – hanem más, egyéb un. "köztörvényes bûncselekmény" melegágya is egyben. Gondoljanak az ember(gyermek)kereskedelemre, a pornográfia különbözõmódozatainak terjesztésére, a kábítószer kereskedelemre, a szervkereskedelem fajtáira (többek között a legdrasztikusabbra, amikor a legszegényebb országokban (valamilyen más indokkal) gyermekeket vesznek meg, majd tökéletes immunológiai kivizsgálás után adják el õket szerveik miatt. Az ilyen "szervátültetést" 99%-ban a  gyermek nem éli túl.)

BSA megfélemlító plakátBSA megfélemlító plakát Különbözõ országok rendõrségei élükön az FBI – al a közelmúltban"világméretû" akciót hajtottak végre, melynek célja a multinacionális cégek illegálisan használt és terjesztett programjainak megkeresése, a "bûnösök" leleplezése volt. A világon 200 "bûnös" számítógépet foglaltak le, Hazánkban 10 db-ot ennek során. Én sokkal jobban örülnék annak, ha legalább ennyi potenciálisan életveszélyes bûnözõt, kábítószer kereskedõt, stb. vettek volna õrizetbe. Az én értékrendemben az emberi élet az "illegális programoknál" többet ér – de az említett példa azt sugallja, hogy : az én (és sok más ember) értékrendje rossz – az emberi élet értéke csökkent; és a "multik" többet fizetnek elmaradt hasznuk "behajtásáért".

Dr. Jekyl és Mr Hyde a démonok(és a hatóságok) arcaiDr. Jekyl és Mr Hyde a démonok(és a hatóságok) arcai Megoldás? Ismét és ismét feltehetjük a kérdést. Megoldás egyelõre az lehet, amit egy egyházi intézményben – gimnázium tapasztaltam: Valami miatt olyan oldalakra kellett menni, ami csak a porno reklámok garmadájában érhetõ el. Szólok, hogy kapcsoljak ki a szûrést, amire a válasz az volt: Nincsen tartalomszûrés. Ha valakinek gondja van, majd kérdez. … Az szinte természetes, hogy elbeszélgettek a diákokkal, és van kihez fordulniuk, bizalommal.  Mint amint a helyiek mondtak: az életben nekik kell dönteniük, nem állhatnak örökké mellettük: de a túlélésre ebben a világban fel kell és a tapasztalatok szerint fel is tudják készíteni a diákokat. Azaz a nem állami, szellem nélkül végzett felvilágosítás – mint egyes kábítószer ellenes ugymond felvilágósító programok – a célra vezetõk, ahol sokszor az információ fel sem igaz, hanem a korrekt, igaz és a súlyuknak megfelelõen tálalt információk. Azaz hogyan kerüljék ki a veszély csapdáit. Felismerni Dr Jekyll vagy Mr Hyde áll-e elõttünk. Erre a jelenlegi állami szervezetek pedig teljesen alkalmatlanok, és a természetük miatt azok is maradnak. Máshol kell a megoldást keresni. És nem az USA-ban.

MELLÉKLET:

Minden eladó? – Lõcsei Gabriella

http://www.interhir.hu/AHIR/BELFOLD/BUNUGY/EGYEB/EGYEB.HTM 

Rendõrséggel szembeni elvárások

http://web.b-m.hu/rendor/bun_meg.nsf/4e49b6e651be2d67c1256bdf003562eb/de700e1a7a486903c1256b9d0046120a?OpenDocument

http://web.b-m.hu/rendor/bun_meg.nsf/4e49b6e651be2d67c1256bdf003562eb/de700e1a7a486903c1256b9d0046120a?OpenDocument

Bûnmegelõzés

http://web.b-m.hu/rendor/bun_meg.nsf/temakor?OpenView&Start=1&Count=100&Collapse=2#2

http://web.b-m.hu/rendor/bun_meg.nsf/temakor?OpenView&Start=1&Count=100&Collapse=2#2

D.A.D.A program

http://web.b-m.hu/rendor/bun_meg.nsf/dada

http://web.b-m.hu/rendor/bun_meg.nsf/dada

Emberkereskedelem

http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=35712

Szervkereskedelem_1

http://www.hhrf.org/szabadsag/archivum/2003/05/3maj-3.htm

http://www.hhrf.org/szabadsag/archivum/2003/05/3maj-13.htm

Szervkereskedelem_2   

http://www.norvegia.hu/policy/gender/trafficking/trafficking.htmhttp://www.norvegia.hu/policy/gender/trafficking/trafficking.htm 

Pedofilia

http://teen.hu/pedofil/

Nekrofilia

http://hirek.ro/forum.php?cur_user_id=142&what=messageshttp://hirek.ro/forum.php?cur_user_id=142&what=messages 

Prevenció, vagy biztatás

http://www.tyukvagytojas.hu/forum.php?kerazo=257&ftol=30http://www.tyukvagytojas.hu/forum.php?kerazo=257&ftol=30 

Egyebek

http://szociologia.lap.hu/index.htm  l

Köszönet:

 "Krabeknek" a fordításban való segítségéért

Johannesnek – a forrásért, és véleményeiért

a http://www.mozinet.hu/  – nak,

a Moziplusznak

Geza Papp dr – Johannes

Kis János (johannes@mail.datanet.hu)      

euroASTRA      

Minden igaz és az ellenkezõje is! - klikk a képre!Minden igaz és az ellenkezõje is! – klikk a képre!Az anyag a megsemmisült Euroastrán jelent meg  2004. július 10. az Imperium America Unus rovatban. AZ EU szerzõi jogi és a pedofiliával kapcsolatos viták kapcsán NAGYON idõszerûek a benne foglaltak. Azaza látszólag törvényes eszközökkel BÁRKI ellen eljárás indítható, csak mondjuk egy pár pedofil képet kell a gépére csempészni. Ilyen eset Magyarországon is elõfordult, de Németországban is megszokott módszer.

A másik oldal a gyermekek védelme. Itt is nagyok a gondok. Vannak olyan szervezetek, akik ezt a cenzura és az internet totális ellenõrzése irányában akarják a fenti indokkal kiterjeszteni. Mások pedig éppen a gyerkeketet kivánják megvédeni úgy, hogy hermetikus gömbbe zárják õket a való világ elõl. A harmadik társaság ennek a lobbinek a mozgatója a bigoitt vallásosságtól a bigott liberalizmusig mindenki, különösen azok, akik vagy hatósági intézkedésekben, vagy pedig a szoftveriparban – tartalomszûrés és a szerzõi jog – esetleg mindkettõben érintettek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.