Az Európai Filmes Átjáró – European Film Gateway (EFG) című európai uniós projektet 2008-ban indították, hogy az európai és a nemzeti kultúrák filmhez kötődő múltja ne menjen feledésbe. 14 ország 20 filmarchívuma vállalta, hogy elérhetővé tegye a filmörökséget a nagyközönség számára. Az első három évben máris 790 ezer filmes dokumentumot digitalizált. A Magyar Nemzeti Filmarchívum eddig 1000, a némafilm és a hangosfilm első korszakából származó fotó, film, plakát közzétételét tudta megvalósítani.

Az Európai Filmes Átjáró – European Film Gateway (EFG) című európai uniós projektet 2008-ban indították, hogy az európai és a nemzeti kultúrák filmhez kötődő múltja ne menjen feledésbe. 14 ország 20 filmarchívuma vállalta, hogy elérhetővé tegye a filmörökséget a nagyközönség számára. Az első három évben máris 790 ezer filmes dokumentumot digitalizált. A Magyar Nemzeti Filmarchívum eddig 1000, a némafilm és a hangosfilm első korszakából származó fotó, film, plakát közzétételét tudta megvalósítani.


 

A Műcsarnok 2011. szeptember 25-ig tartó kiállításán eleveníti fel a magyar némafilm korát plakátokon, a korabeli sztárok fotóin és az újabban digitalizált filmek vetítésével. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) és a Filmintézet a Műcsarnok Menü Pont projektgalériájában Gulyás Gábor igazgató, Lovas Lajos miniszteri biztos, a MaNDA főigazgatója és Gyürey Vera, a Magyar Nemzeti Filmarchívum főtanácsadója együtt nyitották meg értékes kincsünkről a kiállítást.

 

Lovas Lajos elmondta, most, az utolsó percekben küzdelem folyik a múlandóság ellen, hiszen a némafilmek jelentős része megsemmisült vagy elveszett. Gyürey Vera hozzátette, hogy munkához feltétlen szükség volt több kulturális intézmény összefogására és önkéntes segítőkre. A 20. század elején sok-sok nagy színész, zenész, festő, irodalmár forradalmasította a társadalmak provinciális gondolkodását. Elég említeni csak a Nyugat című folyóirat szerepét az irodalomban.

 

A magyar film elindítói közül első dr. Janovics Jenő kolozsvári művész-filmrendező, aki később elhagyni kényszerült az országot. Az első alkotók között volt Antalffy Sándor, Pásztory M. Miklós, Uher Ödön, meg a világhíres Korda Sándor és Kertész Mihály. A kor legendás színészei közül néhány: Bajor Gizi, Blaha Lujza, Fedák Sári, Lábass Juci, Lenkeffy Ica, Csortos Gyula, Rátkay Márton, Uray Tivadar, Berky Lili és sokan mások. A filmek közül több is film- és fotótörténeti ritkaság. A werkfotók megteremtői a kolozsvári Dunky-fivérek voltak.

 

A Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködéséből jött létre a múzeum könyvtárában működő webes BBS Filmarchívum. Most itt, a multimédiás terminálokon a látogatók megtekinthetik az EFG és a Balázs Béla Stúdió csaknem 200 órányi filmtartalmát.

A vetítéseket csütörtökönként 18 órától tartják augusztus 4-én, 18-án, szeptember 1-jén, 8-án, 15-én és 22-én. Esténként 2-2 filmet láthat a közönség. A filmeket illő zenével kíséri Darvas Kristóf.

Darvas Kristóf, a zongoristaDarvas Kristóf, a zongorista

 

   A némafilmek sajátossága, hogy színészek beszéd helyett mindent mozdulatokkal, arcjátékokkal, intenzív játékkal fejeznek ki, amihez sok rendezői ötlet járul. Nagyon tetszik, hogy a tragikus részleteket csak feliratokkal jelzik. Jó volt látni például a fiatal és gyönyörű Berky Lilit Az utolsó éjszaka című filmben, vagy a Simon Judit címűt Kiss József balladája nyomán a vidéki zsidó hagyományokról, elfeledett mesterségekről.

Szabó István Oscar-díjas filmrendező a nézők közöttSzabó István Oscar-díjas filmrendező a nézők között

 

A nemzetközi összefogás eredményeként majdnem mindegyik film külföldi archívumokból került elő.

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük