2022.05.24.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Főszerepben a kenyér – Legfontosabb élelmiszerünk

5 min read
<span class="inline inline-left"><a href="/node/53182"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/kenyer.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="54" /></a></span> <!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <p> Élet - így is nevezik és ekként is tisztelik földrészeken, településeken, családokban a kenyeret, az emberiség ősi és legfőbb táplálékát, amely köré a többi élelmiszer csoportosul. Mindennapi kenyerünk biztonsága iránti igényünket nemcsak imába foglaljuk, hanem a népi bölcsesség legalább 150 közmondást is őriz vele kapcsolatban. Még a magyar nyelv színes árnyaltságát figyelembe véve is érdekes, különös a sokféle fogalom, amely a kenyérhez társul: kenyérharc, kenyeres pajtás, kenyéradó gazda, kenyértörés, kenyérkereső és még sok egyéb. A kenyér tehát - nyugodtan mondhatjuk - nem csupán gasztronómiai létünk főszereplője, hanem a lét, az élet szimbóluma is évezredek óta. De milyen is a mi mindennapi kenyerünk?</p> <p> 

 Élet – így is nevezik és ekként is tisztelik földrészeken, településeken, családokban a kenyeret, az emberiség ősi és legfőbb táplálékát, amely köré a többi élelmiszer csoportosul. Mindennapi kenyerünk biztonsága iránti igényünket nemcsak imába foglaljuk, hanem a népi bölcsesség legalább 150 közmondást is őriz vele kapcsolatban. Még a magyar nyelv színes árnyaltságát figyelembe véve is érdekes, különös a sokféle fogalom, amely a kenyérhez társul: kenyérharc, kenyeres pajtás, kenyéradó gazda, kenyértörés, kenyérkereső és még sok egyéb. A kenyér tehát – nyugodtan mondhatjuk – nem csupán gasztronómiai létünk főszereplője, hanem a lét, az élet szimbóluma is évezredek óta. De milyen is a mi mindennapi kenyerünk?

 

 Élet – így is nevezik és ekként is tisztelik földrészeken, településeken, családokban a kenyeret, az emberiség ősi és legfőbb táplálékát, amely köré a többi élelmiszer csoportosul. Mindennapi kenyerünk biztonsága iránti igényünket nemcsak imába foglaljuk, hanem a népi bölcsesség legalább 150 közmondást is őriz vele kapcsolatban. Még a magyar nyelv színes árnyaltságát figyelembe véve is érdekes, különös a sokféle fogalom, amely a kenyérhez társul: kenyérharc, kenyeres pajtás, kenyéradó gazda, kenyértörés, kenyérkereső és még sok egyéb. A kenyér tehát – nyugodtan mondhatjuk – nem csupán gasztronómiai létünk főszereplője, hanem a lét, az élet szimbóluma is évezredek óta. De milyen is a mi mindennapi kenyerünk?

 

 

    Sokan talán – némi cinizmussal – kapásból rávágnák: drága és rossz. Bár az állításnak van némi igazságtartalma, a kenyérrel kapcsolatos kép mégis sokkal árnyaltabb és változatosabb.

    – A kenyér fogalmához leginkább az idősebb korosztály emlékezetében élő nosztalgikus kenyérkép társul, amikor a falusi háziasszony dagasztotta remekmű elkészült hetente vagy kéthetente, és a helyi pékmester megadta végső formáját a fatüzelésű kemencében sült illatos, aranybarna kenyércsodának – magyarázza Oláh András, a Sütőipari Egyesülés igazgatója. – A hajdani kenyérkép mára bizony átalakult. Sokan azt tartják, a modern világ, a civilizáció ártott ennek az alapvető élelmiszernek, és Déméter, a kenyér ókori istennője sem adná áldását sok mai kenyérproduktumra. Hogy milyen a jó kenyér, arról mindenkinek megvan az egyéni véleménye, a szokások, ízlések rendkívül sokfélék, és ma, a bőség zavarában a kenyérválasztás és -vásárlás nem könnyű.

    Ahogy az igazgató felfedi, a hazai 1300 pékségben dolgozó szakmunkások sokféle kenyeret készítenek, és nem mondható el valamennyiről, hogy a szakma remeke. Van kovászolt és kovásztalan, fehér, barna, adalékanyagokat és színezékeket is tartalmazó. Ma már nem ritkaság a burgonyás, kukoricás, korpás, sajtos, hagymás, magos, sőt olívás, paradicsomos, gyümölcsös és csokoládés ízesítésű kenyér sem.

    – A sokféleségre tehát nem lehet panasz, a minőségre sokkal inkább – ismeri el Oláh András. – A jó kenyérnek többféle titka van. Ezeket tanítják a szakiskoláinkban, amelyek az országban sok helyen várják a fiatalokat. Egyre népszerűbb a szakma, főként amióta úgynevezett kétszakmás képzésre is lehet jelentkezni, ami azt jelenti, hogy pék-cukrász képesítést kapnak, akik végeztek, és nagyobb az elhelyezkedési lehetőségük is. A 60-as évekig szinte kizárólag férfimunka volt a pékmesterség, főként a nehéz fizikai megterhelés, az éjszakai műszak miatt, de ma már gyakorlatilag elnőiesedett a szakma. A jó kenyérhez azonban nemcsak kiváló pék kell, hanem fontos a jó alapanyag. A nehéz munkát ma már gép végzi, de az emberi tudás és fantázia, a szív és lélek, az idő és türelem mind a kenyér minőségének feltételei. A mai pékek gyakran a látványt részesítik előnyben, a könnyű sikert az időt álló minőséggel szemben.

Bár a különféle adalékanyagok használata megengedett, nem tanácsos a kémia javára dönteni a biológiával szemben. A magyar fogyasztók hagyományosan inkább a fehér búzalisztből készült kenyeret kedvelik, de a táplálkozástudósok egyre inkább a teljes kiőrlésű lisztből, adalékanyag hozzáadása nélkül készült kenyereket ajánlják, mert ezekben több a növényi rost és ásványi anyag, tehát a biológiai értékük jóval nagyobb.

    A kenyér minden időben az életet, a békét jelképezte, hiszen őseink is azt tartották: ha kenyér van az asztalon, akkor minden van. És a kenyeret sokféle ízével, formájával együtt ma is nagy becsben tartja a fogyasztói társadalom.

    Ezt bizonyítja, hogy a kenyérnek hagyományosan ünnepe is van. Nálunk augusztus 20. az a nap, amikor az új termésből készült első kenyér megszegésre kerül. Tíz esztendeje Siófokon tartják a kenyér ünnepét nagy érdeklődés mellett. De a kenyérnek világnapja is van: a svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán határozott az október 16-i világnapról.

    A kenyér nem veszített népszerűségéből, és nem veszít fontosságából sem annak ellenére, hogy a különböző korok és népek igénye változik, és ennek megfelelően a kenyér íze, alakja is.

 

Leopold Györgyi

 

kf \ krp

 

MTI 2011. augusztus 18., csütörtök 8:58

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

EUROASTRA - Powered by WebshopCompany Ltd. uk. | Newsphere by AF themes.