1.1.

Gőz László már általános iskolában kodályi elvek alapján tanult klasszikus zenét, de gimnazistaként már a jazz műfajának hódol, huszonkét évesen pedig a Zeneművészeti Főiskola tanára. Több együttese és a tanítás mellett vállalkozása is sikeres, idén szeptember 17-21 között hatodszor rendezi meg a MOL Budapest Jazz Fesztivált és végre dédelgetett álma, a Kortárs Zenei Központ is tető alá kerül.

 1.1.

Gőz László már általános iskolában kodályi elvek alapján tanult klasszikus zenét, de gimnazistaként már a jazz műfajának hódol, huszonkét évesen pedig a Zeneművészeti Főiskola tanára. Több együttese és a tanítás mellett vállalkozása is sikeres, idén szeptember 17-21 között hatodszor rendezi meg a MOL Budapest Jazz Fesztivált és végre dédelgetett álma, a Kortárs Zenei Központ is tető alá kerül.

  • A zene már gyermekkorodtól kíséri az életedet.

Igen, bár a Lorántffy Zsuzsa utcai Zenei Általános iskolába csupán azért kerültem, mert édesanyám ott tanított. Itt kötelező volt a zenetanulás, olyan nevekkel, mint Csík Miklós, Friss Gábor vagy Bartalus Ilona, akik az akkori nagy kórusokat fémjelezték, az órákra pedig világhírű zenészek és énekesek is kíváncsiak voltak, például Yehudi Menuhin és Pablo Casals is. Öt évig tanultam klasszikus hegedűt, és hamar kiderült, hogy a zene „jól fekszik" nekem. Ezután reálgimnáziumba jártam és két évig nem is a zenéltem, de harmadikban újra kezdtem, és azóta harsonán játszom. A gimnázium után jött a konzervatórium, és ezzel párhuzamosan a jazz tanszak, utána pedig harsona-, zene- és szolfézs-összhangzattan tanári diplomát szereztem, miközben már tanítottam is a jazz tanszakon.

 

2.2. 3.3. 4.4.
  • Közben játszottál több zenekarban is.

Az elsők között az Interbrass-ban és a 180-as csoportban, majd több jazz zenekarral és a Locomotiv GT-ben is session zenész voltam 10 évig Dés Lacival. Sok filmzenét is készítettünk együtt, később a Jazz+Az együttessel léptünk fel, amit Geszti Péterrel és Déssel hoztunk létre. Emellett sokat dolgoztam stúdióban is, több mint száz lemezen játszom – külföldi felvételeken is. Volt egy saját jazz zenekarom, az ESP Group, később pedig – immár tizenkét éve – megalapítottam a Budapest Music Centert, a korábbi NA-NE Galéria helyén, aminek enteriőrjét Bachmann Gábor tervezte.

  • A vállalkozásod mivel foglalkozik?

5.5.A BMC elsősorban zenei információs központ, a magyar zenészek, előadóművészek, zeneszerzők adataival, amelyek az Interneten ingyenesen elérhetők. Van egy százezer kötetes zenei könyvtárunk is, aminek a segítségével készült az adatbázisunk, és amit az olvasók is ingyen használhatnak. Lemezkiadással is foglalkozunk, és az eddig megjelent 160 kiadványunkat huszonkét országban terjesztjük, így lemezeink gyakorlatilag az egész világon ott vannak. Több kiadványunk nyert olyan rangos zenei díjakat, mint a francia Jazzman magazin CHOC díja, de hozott már el lemezünk a cannes-i Midemről is Classical Awards díjat, és sok más kitüntetéssel is büszkélkedhetünk.

  • Hol tart a neveddel fémjelzett Kortárs Zenei Központ építése?

6.6.A Mátyás és Imre utcák sarkán álló épületben kap helyet az információs központ, a kiadó és a zenei könyvtár, valamint egy jazz klub és egy háromszáz fős koncertterem is. Most jutottunk el oda, hogy minden szükséges engedélyt megkaptunk az építkezés megkezdéséhez. Reményeink szerint még a tél előtt tető kerül az épületre, így az építkezés belül folyamatos lehet. A ehhez a szükséges pénzt banki finanszírozással sikerült előteremteni úgy, hogy nem kellett társakat bevonnunk, ami teljes szabadságot biztosít a működésben, külső kényszerítő erők nélkül.

Ezzel a központtal ugyanis hosszú távra gondolkodunk. A cél, hogy marandót hozzunk létre, olyant, ami túlél bennünket, akár száz évvel is, és szolgálja a zenei kultúra fejlesztését, a kortárs zeneművészetet, mind az előadók képzésével, mind művészetük bemutatásával, mind a szakmai- és a szélesebb közönség magas színvonalú kiszolgálásával, legyen szó könyvtárról, zenei kurzusokról és kutatásokról, vagy előadásokról. A Kortárs Zenei Központot itt Budapesten, nemzetközi intézménynek szánjuk, amely teljesíti a nemzetközi zenei élet kritériumait, és közhasznú funkciót tölt be. Nem üzleti szempontok vezérelnek tehát, nem szándékunk befektetésként kezelni, és felépítése után eladni.

A jelenlegi helyzet alapján egyébként úgy gondolom, a hetedik MOL Budapest Jazz Fesztivál megnyitóját már itt rendezhetjük meg, jövő szeptemberben.

 

7.7. 8.8.
  • A MOL Budapest Jazz Fesztivál, amely ahhoz képest, hogy a jazzt sokan kevésbé populáris műfajnak tekintik, rengeteg embert vonz a Ferencvárosba.

A fesztivált nyolc éve kezdtük el, mostani nevén az idei lesz a hatodik, egyben a legnagyobb is, tizenkét helyszínen, negyvenöt koncerttel. A Közraktár sátor, a Jazz Hajó, a Ráday utcában és környékén lévő „kocsmák" mellett, a nyitó- és zárókoncertnek idén is a Művészetek Palotája ad helyet és ismét beköltözünk a Pinceszínházba és az Ibis hotelbe is. Új színfolt lesz jazz-lemezlovasokkal a Jazz Lounge, a Közraktárak Szabadsághíd felőli végénél.

Ahogy azt a közönség már az elmúlt években megszokhatta, nem világsztárok lesznek a vendégeink, hanem a kortárs jazz feltörekvő fiatalabb képviselői, akik közül persze sokan már szert tettek hírnévre. Hogy mást ne említsek, ilyen a nyitóhangversenyen fellépő Modern Art Orchestra két fiatal szólista-tehetsége, Bolla Gábor szaxofonos és Fenyvesi Márton gitáros, vagy Luis Sclavis, akit sokan tartanak Európa legeredetibb muzsikusának, de folytathatnám a sort a program különlegességeinek számító műhelyzenekarokkal vagy Tóth Viktor legújabb lemezének élő felvételével is. A részletes program már megtalálható a http://www.bmc.hu/ honlapon.

Kép és szöveg: Steiner Gábor

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük