Gyucsány FerencGyucsány Ferenc

Gyurcsány Ferenc hétfõn – 2007-07-09-én  a Parlamentben beszédet mondott a parlamenti egyezteteés kapcsán a lakossággal szembeni pénzügyi szigor fokozásáról. Õ ezt a feketegazdaság kifehéritéseként éli meg. Beszédét szószerinti leiratát közöljük:

  Gyucsány FerencGyucsány Ferenc

Gyurcsány Ferenc hétfõn – 2007-07-09-én  a Parlamentben beszédet mondott a parlamenti egyezteteés kapcsán a lakossággal szembeni pénzügyi szigor fokozásáról. Õ ezt a feketegazdaság kifehéritéseként éli meg. Beszédét szószerinti leiratát közöljük:

Az elmúlt 16-17 évben most van elõször látható és mérhetõ jele azon erõfeszítés sikerének, amit a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása érdekében a kormány 2005. óta tesz. Ezek az intézkedések a 100 lépés programjával indultak el és tartanak mind a mai napig.

Arról, hogy Magyarországon mekkora a szürke- és a feketegazdaság, arról egy régebbi, 2000-ben publikált jelentésbõl hadd idézzek egy-két számot. A termelõ ágazatokban a cégek 54 százaléka, míg a szolgáltató szférában 64 százaléka azt állította, hogy szûkebb gazdasági környezetében érzékeli a rejtett gazdaság jelenlétét. Azt nem merte mondani, hogy saját gyakorlatában is ott van, de azt igen, hogy lényegében minden második cég, akivel kapcsolatban áll, annál találkozik ezzel a jelenséggel. A rejtett gazdaság formái közül a leggyakoribb a bejelentés nélküli foglalkoztatás – ez mintegy 30 százalék -, a szolgáltatás számla nélküli nyújtása – kb. 20 százalék – és a bérezéssel kapcsolatos különbözõfajta visszaélések, amelyek mintegy 17 százalékban fordulnak elõ. Gazdasági elemzõk szerint csaknem ezermilliárd forint adó- és járulékbefizetés marad el a szürke- és feketegazdaság tevékenysége nyomán. Ez az ezermilliárd forint persze az átlagpolgárnak nem sokat mond. Tegyünk hozzá azért valami: ez az ezermilliárd forint annyi, hogy valóban legalább tíz százalékponttal lehetne csökkenteni a járulékterheket, lehetne csökkenteni az általános forgalmi adót, és még mindig nem biztos, hogy elköltöttük volna ezt az ezermilliárd forintot. A társaságok összes társasági adóbefizetése 5600 milliárd forint – az ennek a fele. Úgyhogy azt gondolom: az a helyes, hogy az adó- és járulékrendszer átalakításában a legfontosabb feladat az, hogy bõvítsük az adó- és járulékfizetésbe bevontak körét.

Említek egy-két példát. A munkaügyi ellenõrzések során eddig évente átlagosan 10 ezer feketén vagy szürkén foglalkoztatott jogviszonyt tártunk fel. Tízezret. Idén ez nagyjából 50-60 ezer lesz a nagyjából 2005. óta elkezdett változások nyomán. A pénzügyminiszter úr nagyon sokszor elmondta, hogy az elmúlt két évben döntõen az üzemanyag és a dohányipari termékek körében nagyságrenddel sikerült csökkenteni az illegálisan forgalomba hozott, vagy szabványnak meg nem felelõ termékek körét. Korábban volt olyan év, amikor a nem szabványos üzemanyagok a vizsgálatok körében nagyjából 50 százalékban fordultak elõ. Most ez egy-két százalék, 10 százalék alatt van.

Folytatni fogjuk ezeket az erõfeszítéseket. Azt kértem a kollégáktól, hogy a mostani költségvetési tervezési szakaszban 2010-ig tervezzék meg, milyen erõforrás- és szabályozás-átalakító, bõvítõ intézkedéseket javasolnak annak érdekében, hogy tartsuk ezt a tempót. Még júliusban elkészítik a kollégák azokat a terveket, hogy hol kívánnak még több erõforrás bevonásával, ha kell, új intézmények, új szabályozási keretek megalkotásával sikeresebbek lenni.

Az adó- és pénzügyi ellenõrzés területén rendkívül fontos, hogy végre egy kézbe került az adó- és illetékbeszedés. Ennek az integrált rendszere jövõ évtõl egészen biztosan teljes körben mûködni fog. Rendkívül fontos, hogy vám- és pénzügyõr ellenõrzés területén teljes körûvé vált az integrált informatikai rendszer alkalmazása. Szinte lehetetlenné válik fizikailag is, hogy egyedi beavatkozások történjenek a rendszerbe, nagy mértékben csökkentve ezzel a korrupció lehetõségét.

A munkaügyi területrõl szóltam. Ami pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban van – az maga a rendszerváltás. Az elmúlt évtizedekben elõször nyílik meg annak a lehetõsége, hogy valamennyi biztosított adatai, befizetései korrekten rendelkezésre álljanak. Hozzáteszem: az átmenet hosszú lesz. Arról kaptam tájékoztatást, hogy hetente nagyjából 6-8 ezer ember biztosítotti jogviszonyát sikerült tisztázni. Amennyire át lehet látni ennek a rendszernek sok évtizedes – azt gondolom, néhol talán hanyagságról is tanúbizonyságot tevõ – mûködését, sajnos kell még jó pár év, míg azt mondhatjuk, hogy a rendszer közel van a tökéleteshez. Ha egyáltalán valaha tökéletes lesz. Szóval hosszú évekre kell felkészülnünk, a biztosítottaknak és a biztosítónak pedig konzultálniuk kell egymással, hogy kinek van biztosítása és kinek nincs.

Sláger az adó- és pénzügyi ellenõrzés területén a vagyonosodási vizsgálat. Ha sláger, akkor mondjunk róla két számot. Az idei évre tízezer vagyonosodási vizsgálatot igényeltünk. Túl vagyunk a 11 ezer elkezdett vizsgálaton. Az eddigi, már jegyzõkönyvvel is lezárt vizsgálatokban megállapított adóhátralék meghaladja a 20 milliárd forintot. Ez azt jelenti hölgyeim és uraim, hogy egy átlagos vagyonosodási vizsgálatra megállapított adóhátralék nagyságrendileg 5 millió forint körül van.

Menjünk akkor szépen sorjában, mert a megbeszélésnek természetesen az volt a fõ célja, hogy világos feladatot szabjon a kollégák számára a következõ évre.

A Vám- és Pénzügyõrség számára a legfontosabb feladat, hogy visszaszorítsák a hamisított termékek megjelenését, amelyek nem ritkán az egészségünkre is károsak, néha életveszélyesek. Ráadásul teljesen világos, hogy ez a veszély a magyar gazdaságra is fennáll. Megrövidítik a közöst, megrövidítik a magyar embereket. A hamisított termékek ellopják tõlünk a munkánkkal elért növekedést, vagy annak legalább is egy részét.

Éppen ezért kõkemény fellépést várok el a Vám- és Pénzügyõrségtõl a hamisított termékek csempészeivel szemben. Védjék meg az embereket a selejttõl, védjék meg az ország növekedését a feketegazdaságtól.

Az adó- és pénzügyi ellenõrzés területén nagyon sokszor találkozunk azzal az igénnyel, hogy ne azokkal szemben legyünk kemények, akik eddig is fizettek, hanem találjuk meg azokat, akik kikerülték a közteherviselést. Sokan érzik úgy, hogy igazságtalan, hogy mindig a tisztességes emberek viselik az ország terheit. Mi is így gondoljuk. Ezen kívánunk változtatni a vagyonosodás vizsgálatokkal, az Adóhivatalnak adott lényegesen nagyobb jogkörrel, a létszám- és technikai fejlesztésekkel.

Az APEH azzal tud hozzájárulni a gazdaság kifehérítéséhez, az eddigi elillanó növekedés visszaszerzéséhez, hogy a közterhek viselésébe hatékonyan bevonja azokat, akik eddig kibújtak alóla.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tekintetében teljesen világos, hogy a biztosítás biztonságot jelent. Egyrészt természetesen magának a biztosítottnak, hogy amikor baj éri, akkor azt nem egyedül fogja majd cipelni. De ez nem egy ajándék. A biztosítás közössé tett kockázat, amelybe mindenki beleteszi a sajátját annak érdekében, hogy saját kockázatát megoszthassa másokkal is. Természetesen ez biztonságot jelent az államnak is azzal, hogy a korszerû egészségügy költségei igazságosan oszlanak meg a társadalomban. A potyautasok megrövidítik az egészségügyi kasszát és túlterhelik a rendszert. Ezzel pedig azoknak is ártanak, akik egész életükben tisztességesen fizették a biztosítást.

Az OEP-tõl azt várom, hogy vegye le az egészségügyrõl azokat a terheket, amelyeket a potyautasok cipelése jelent. Vonja be a ma még potyautasokat a járulékfizetés rendszerébe, teremtsen a biztosítás nekik is biztonságot, ráadásul mások biztonságának veszélyeztetése nélkül.

A munkaügyi ellenõrzésnek kétfajta érintettje van: az, aki kihasznál, és az, akit kihasználnak. Egy progresszív kormánynak nem lehet más a célja, mint hogy ne legyen kétfajta bánásmód. Éppen ezért még szigorúbban kell ellenõrizni, illetve büntetni azokat, akik visszaélnek mások kiszolgáltatottságával, és még hatékonyabban kell ösztönözni és védeni, felvilágosítani azokat, akik áldozatokká válnak vagy válhatnak. A feketemunkás természetesen elsõsorban áldozat. Még akkor is igaz ez, ha az áldozatnak nem ritkán magának is van némi felelõssége, amit persze neki is viselnie kell.

Azt várom el a Munkaügyi Fõfelügyelõség szakembereitõl, hogy megalkuvást nem ismerõ módon védjék a munkások, a munkavállalók érdekeit és megalkuvást nem ismerõ módon üldözzék azokat, akik feketemunkára kényszerítik az embereket. Így lehet élhetõ, tisztességes országot teremteni. Így lehet csökkenteni a járulékot. Így lesz ebbõl erõs és polgári Magyarország.

Hölgyeim és uraim!

Nem titkolom, hogy az elmúlt két év fejleményeinek jelentõs részével kapcsolatban elégedettség van bennem azért, mert mérhetõek az eredmények. De az elégedettségem elsõsorban annak szól, hogy helyes utat választottunk. Azt szeretném, hogy nagyon határozottan, megalkuvás nélkül menjünk ezen az úton tovább. Ha továbbmegyünk, akkor ennek az lesz a vége, hogy a tisztességes emberek nem fogják úgy érezni, hogy túl vannak adóztatva, és hogy mindig õk húzzák a rövidebbet. Ennek a vége az adó- és a járulékcsökkentés, természetesen majd középtávon. Elõször szélesíteni kell az alapot, utána lehet csökkenteni az adót és a járulékot. Fordítva ez nem megy.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Uraim, jó munkát!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük