A villamosenergia- és gázpiac liberalizációját sürgeti az EP kedden elfogadott jelentése. A képviselõk kerülnék a hatósági árszabást, ahogy – kevés kivételtõl eltekintve – a hosszú távú szerzõdéseket sem erõltetnék. A parlament nem bánná, ha EU-n kívüli ország lépne be valamelyik tagállam energiapiacára, azonban ragaszkodna a viszonossághoz. A lakossági fogyasztók informáltságán is javítanának a képviselõk.

 A villamosenergia- és gázpiac liberalizációját sürgeti az EP kedden elfogadott jelentése. A képviselõk kerülnék a hatósági árszabást, ahogy – kevés kivételtõl eltekintve – a hosszú távú szerzõdéseket sem erõltetnék. A parlament nem bánná, ha EU-n kívüli ország lépne be valamelyik tagállam energiapiacára, azonban ragaszkodna a viszonossághoz. A lakossági fogyasztók informáltságán is javítanának a képviselõk.

Az EP témafelelõse, Alejo Vidal-Quadras (néppárti, spanyol) ?erõsen hiszi, hogy az általános szabályozott áraknak a kereskedelmi fogyasztók esetében el kell tûnniük, mivel ezek a piac súlyos torzulását okozzák, és bizonyos esetekben a vertikálisan integrált társaságok arra használhatják azokat, hogy kiszorítsák az új szereplõket a piacról". Ez áll a nem kötelezõ hatályú, kedden kézfelemeléssel megszavazott jelentés indokolásában.

Ez nem zárja ki viszont a rászoruló fogyasztók támogatását. Sõt – így a jelentés -, ?a meglévõ adatok azt mutatják, hogy a tagállamok csak korlátozottan éltek a rászoruló fogyasztókat támogató célzott közszolgáltatási kötelezettségek lehetõségével".

A képviselõk a támogatott árak helyett inkább az energiahatékony módszerek támogatásában látják a célravezetõ módszert. A szövegben a parlament több helyen sürgeti, hogy az áram- és gázpiacot minden tagállamban tegyék szabaddá, ahogyan ezt az EU-irányelvek elõírják.

Többszereplõs energiaipar

Szerintük csak a többszereplõs energiaipar képes megvalósítani az Európa energiaellátásával kapcsolatban kitûzött célokat, vagyis hogy az unió minél kevésbé függjön külsõ országoktól, egyúttal minél sikeresebben vehesse fel a küzdelmet a globális felmelegedés ellen.

A képviselõk szerint a piaci liberalizációt a tulajdonjogi szétválasztás viheti elõre sikeresen. Az EP nem látna kivetnivalót abban, ha egy külsõ országból érkezõ cég lépne be egy tagállam energiapiacára, a viszonossághoz azonban ilyen esetben ragaszkodnának.

Az EP ?úgy véli, hogy a villamos energia és földgáz piacán az állami tulajdon az európai piacok torzulását okozó egyik legfõbb tényezõ, és ezeken a piacokon kisebb a versenyre ösztönzõ erõ abban az esetben, ha állami vállalatok is jelen vannak,  mivel ezek általában alapszabályuknak köszönhetõen kevésbé átláthatóak, és kevesebb információt nyújtanak a lehetséges befektetõk számára, illetve a tagállamok kormánya által hozott politikai döntésektõl függenek".

Hosszú távú szerzõdések

?Néhány tagállamban hosszú távú szerzõdések vonatkoznak a piac egy lényeges hányadára, veszélyeztetve ezzel a szabad verseny alakulását, ezáltal pedig az energia belsõ piacának létrejöttét" – állapítja meg a jelentés.

Ezzel együtt a képviselõk úgy vélik, bizonyos esetekben, amikor a nagyfogyasztók kötnek kétoldalú szerzõdést egy szolgáltatóval, s ez nem fedi le a piac aránytalan részét és nem is akadályozza a szabad versenyt, – fõleg a gázszolgáltatásban – a hosszú távú megállapodásoknak is van helyük. Ezek költséghatékonysági szempontból is elõnyösek lehetnek.

Szabályozás

A jelentés szorgalmazza, hogy a tagállamokban az államtól független energiahatóság szabályozza az áram- és gázpiacot. A képviselõk ?bírálják egyes kormányok túlzott beavatkozási törekvéseit a nemzeti szabályozóik által hozott döntésekbe, mivel ez aláássa független hatósági szerepüket". ?Egy új, európai energiahatóság elõsegítheti a kutatás finanszírozását és a megújuló energiák fejlesztését, fenntarthatja a díjak kiegyenlítõdését és biztosíthatja az energiához való egyenlõ hozzáférést minden polgár számára" – veti fel a jelentés.

Gáztároló helyett megújulóenergia-továbbítás

A képviselõk szerint a meglévõ energiatovábbító hálózatokat úgy kellene fejleszteni, hogy azok képesek legyenek a megújuló energiában gazdag területekrõl a villamos áramot a többi térség felé továbbítani. A saját véleményben a jelentéstevõ az Északi-tengeren felállított szélerõmûvekhez vezetõ tengeralatti kábeleket hozza például. A jelentés amellett érvel, hogy hozzanak létre egy olyan, EU-szintû energiatovábbító hálózatot, amely képes a legmodernebb hírközlési és egyéb informatikai vívmányokban rejlõ lehetõségeket kihasználva optimalizálni az esetleges zavarok elhárítását.

A képviselõk úgy vélik, a nagyobb földgáztároló kapacitások koncentrált kialakítása helyett inkább a rendszer diverzifikálása vinné elõbbre az energiabiztonságot.

Hálózat

A képviselõk azt várják a tagállamoktól, hogy ne gördítsenek adminisztratív akadályokat az országhatárokon átnyúló energiaszállító rendszerek megalkotása elé. A jelentés ezen felül ?emlékeztet arra, hogy az energiatermelõ, -átvivõ, -tároló és -elosztó létesítmények olyan kritikus infrastruktúrák, amelyek biztonságát és biztonságosságát minden körülmény mellett teljes mértékben meg kell õrizni, és biztosítani kell". 

Tájékoztatni a fogyasztókat

A jelentés sürgeti, hogy a liberalizált energiapiacon megjelenõ fogyasztókat a lehetõ legszélesebb körben informálják a számukra elérhetõ lehetõségekrõl és arról, pontosan miért fizetnek.

Herczog: a verseny nem cél, hanem eszköz

A jelentés hétfõi vitájában a szocialista frakció vezérszónokaként beszélt Herczog Edit. Szerinte ?a tulajdoni szétválasztás a leghatékonyabbnak tûnõ megoldás, de nem az egyetlen lehetõség". A képviselõnõ üdvözölte a jelentés azon részét, amely a piacliberalizáció szociális következményeirõl és a fogyasztók védelmérõl szól, és azt kérte, az Európai Bizottság minél elõbb alkossa meg az energiafogyasztók jogainak chartáját.

A képviselõnõ szerint az EP a piacnyitásról és a szabályozásról nagyon határozott, elõre mutató álláspontot képvisel. A regulátorok függetlenségéhez, feladataihoz, együttmûködéséhez, a piac átláthatóbbá tételéhez, a fejlesztések megvalósításához a késõbbiekben is ragaszkodni fog a parlament – tette hozzá.

?Az energiapolitika célja Európa ellátásbiztonsága, versenyképessége és a szén-dioxid-csökkentés. A verseny ennek csak eszköze. Ne keverjük össze hát a kettõt, és a versenyt csak akkor és annyiban érvényesítsük – például a hosszú távú ármegállapodások tekintetében -, amennyiben az ellátásbiztonságot és a versenyképességet valóban szolgálja" – fogalmazott Herczog Edit.

Gyürk: teljesíteni kell a liberalizációs irányelveket

A plenáris vitában felszólalt a néppárti Gyürk András is. A képviselõ azt mondta, ?számos tagállam még nem hajtotta végre maradéktalanul az energiapiacra vonatkozó liberalizációs irányelveket". ?Az árampiac megnyitása Magyarországon például elõreláthatólag csak fél éves késéssel történik meg, amennyiben pedig végül bekövetkezik, a szabad versenynek újabb akadály szab gátat: a túlzott piaci koncentráció"- fogalmazott Gyürk. A képviselõ hozzátette: ?a Magyar Villamos Mûvek és a villamosenergia-termelõk között megkötött hosszú távú energiavásárlási megállapodások a magyar piac mintegy 80 százalékát fedik le. Az Európai Bizottság ezen megállapodások mögött illegális állami támogatást feltételez, és így joggal aggódik a valódi versenyért."

A politikus szerint ?ha a piacnyitás ezek között a keretek között valósul majd meg, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy a fogyasztók abból semmit sem fognak profitálni. Nem csökkennek majd az árak, és a szolgáltatások színvonala sem fog nõni". ?Ha nem akarjuk, hogy a liberalizáció kudarcba fulladjon, az elvek érvényesülését is garantálnunk kell. Ezért remélem, hogy mihamarabb megszületnek az erõs Európa megteremtését szolgáló közös energiapolitika garanciái is" – fogalmazott Gyürk András.

Jelentéstevõ: Alejo Vidal-Quadras (EPP-ED, ES)

Jelentés: (A6-0249/2007) – A földgáz és a villamos energia belsõ piacának jövõbeni lehetõségei

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

A vélemény elõadója:

Sophia in t'Veld, Gazdasági és Monetáris Bizottság

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2089

Alejo Vidal-Quadras

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Vidal-Quadras&partNumber=1&language=HU&id=4308

Alkoholok jövedéki adója: mégis elutasította az adóemelési terveket az EP

Az EP plenáris ülése elutasította, hogy megemeljék az alkoholtermékek jövedéki adójának minimális szintjét. A parlamenti gazdasági és monetáris szakbizottság korábban szoros szavazással úgy döntött, támogatja a 4,5 százalékos emelést. Még korábban a minimumszint teljes eltörlésére voksoltak a képviselõk.

Az EP kedden 46 igen, 627 nem, 13 tartózkodó szavazattal elvetette azt a javaslatot, amely szerint 4 és fél százalékkal megemelték volna az EU-ban az alkoholtermékek jövedéki adójának minimális szintjét.

A parlament plenáris ülése májusban már visszaküldte a szöveget a szakbizottságba. A mostani szavazás elõtt a jelentés felelõse, Astrid Lulling (néppárti, luxemburgi) maga kérte, hogy utasítsák el az általa jegyzett szöveget. A képviselõnõ azt mondta, jó adó egyébként sincs, de külön rossz egy nem megfelelõ idõpontban végrehajtott adóemelés. Lulling hozzátette: Kovács László adóügyi biztos új javaslatot készít majd.

A dolog annál is érdekesebb, mivel az EP szakbizottsága pár napja még elfogadta a 4 és fél százalékos – az Európai Bizottság javaslatához képest jóval kisebb mértékû – emelést, de mindez már az után történt, hogy még elõbb mindennemû adószint-növelés ellen szavazott a testület.

De inkább kezdjük az elejérõl.

A Balling-fok

1992-ben a közösség akkori tizenkét tagja egyhangúlag jövedékiadó-minimumot határozott meg az alkoholtartalmú italokra (a bor kivételével – ez nemzeti hatáskörben maradt). A cél az volt, hogy csökkentsék az alkoholtermékek piacának az eltérõ nemzeti szabályozásokból fakadó torzulását.

(A jelenlegi adószintek: sör: 0,748 ? / Balling-fok/hektoliter vagy 1,87 ? / alkoholfok/hektoliter; köztes alkoholtermék: 45 ? / hektoliter; alkohol: 550 ? / tiszta alkohol/hektoliter)

31 vagy semmi

Az Európai Bizottság 2006 szeptemberében azt javasolta, hogy az elmúlt tizenöt év inflációjával megegyezõ mértékben, 31 százalékkal emeljék fel az adó minimális mértékét.

A szakbizottsági képviselõk nem értettek egyet ezzel a javaslattal. A jelentéstevõ, Astrid Lulling és vele együtt a szakbizottság többsége ekkor azt javasolta, hogy – úgy, ahogy vannak – el kellene törölni a minimálisan elõírt jövedékiadó-szinteket, azok léte ugyanis – vélték – sem a fogyasztók, sem a termelõk számára nem elõnyös. (?A jövedéki adók már meglévõ minimumszintjei jelentõs mértékben hozzájárulnak az árnyékgazdaság növekedéséhez, különösen a két legújabb tagállamban, Bulgáriában és Romániában" – állt például a jelentésben.)

Magatartáskódex

A képviselõk ehelyett egy ?magatartáskódex" elfogadásával ösztönöznék az átlagosnál magasabb adót szedõ tagállamokat, fagyasszák be az adószintet, majd fokozatosan csökkentsék azt, miközben az átlagnál kevesebbet kivetõ országok emelnék a jövedéki adót, így hosszabb távon közelednének egymáshoz az egyes tagállamokra jellemzõ adószintek.

Az akkor kisebbségben maradt vélemény hívei az Európai Bizottság által javasoltnál kisebb mértékben (a 2004-es bõvítés óta bekövetkezett inflációhoz igazítva), de növelték volna a minimális jövedékiadó-szinteket.

Májusi plenáris: vissza a szakbizottságba

Az EP májusi plenáris ülésén 198 igen, 355 nem, 39 tartózkodó szavazattal elutasították és visszautalták a parlamenti szakbizottságba az alkoholos italok jövedéki adójáról szóló jogszabálytervezetet.

Az EP konzultatív jogkörrel bír az adózási kérdésekben. Ennek szabályai elõírják, hogy amennyiben a képviselõk a javaslat ellen szavaznak és az Európai Bizottság sem vonja vissza azt, a szöveg visszakerül a parlamenti szakbizottságba. Ez történt tehát májusban.

(A májusi parlamenti vitában – tehát még az akkori szavazás elõtt – felszólalt a néppárti Becsey Zsolt. A képviselõ úgy vélte, ?filozófiaváltásra van szükség a jövedéki adó terén, a minimumszint euróban történõ meghatározása semmit sem javít a konvergencia helyzetén. Vagyis csak a célt nem éri el." A képviselõ azt mondta, a bizottság javaslata újabb kötelezõ inflációs terheket rakna a tagállamok nyakába, és ez veszélyeztethetné az euró-bevezetés feltételeinek teljesítését is. Becsey hozzátette, valódi konvergenciához egy magatartási kódexet kellene életbe léptetni. Ebben az átlagos adószinttõl eltérõ tagállamok vállalnák, hogy közelítik egymáshoz az adókulcsokat.)

4,5

A parlamenti szakbizottság június 26-ai ülésén fordult a kocka, és 20 igen, 17 nem, 1 tartózkodó szavazattal a minimális szinteknek a 2004-es EU-bõvítés óta bekövetkezett inflációhoz igazodó, 4,5 százalékos emelése kapta meg a többséget. Ez a változat került most újra a plenáris ülés elé.

A 4,5 százalékos emeléssel már a – korábban jóval nagyobb minimumszint-emelést javasló – Európai Bizottság is kibékült volna. Kovács László adóügyi biztos korábban azt mondta, ha az EP elfogadja ezt az adószintminimum-emelést, a tervezet könnyen átmegy a Tanácson, azt ugyanis már egyetlen tagállam sem ellenzi.

Elutasítva

Mivel a plenáris ülés most elutasította a szöveget, ez a forgatókönyv nem mûködõképes. Konzultációs eljárásban – ilyen a mostani – a Tanács nem dönthet az EP véleménye nélkül.

Jelentéstevõ: Astrid Lulling (EPP-ED, LU)

Jelentés: (A6-0148/2007) – Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítése; Javaslat a Tanács irányelvére az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítésérõl szóló 92/84/EGK irányelv módosításáról

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Eljárás: konzultáció

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0165

Astrid Lulling

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Lulling&partNumber=1&language=HU&id=1186

Lázmérõt a múzeumba: betiltják a higanytartalmú mérõeszközöket az EU-ban

Az Európai Parlament kedden elfogadta a nem elektronikus, higanytartalmú mérõeszközök – például hõ- és lázmérõk – kiskereskedelmének  betiltásáról szóló jogszabályt. Az EU ezzel egy újabb lépést tesz az egészségre rendkívül veszélyes fém visszaszorítására. A képviselõk megszavazták, hogy a barométerek csak két évig lehessenek kivételek a tilalom alól.

Az Európai Bizottság az egészségre és a környezetre is rendkívül veszélyes higanyt tartalmazó, nem elektronikus mérõmûszerek betiltását javasolta. Ide tartoznak például a hagyományos lázmérõk, szobahõmérõk, valamint vérnyomásmérõk is. Ezek mindegyike kiváltható ugyanis modernebb, az egészségre nem ártalmas eszközökkel.

Az EP-ben most második olvasatban megszavazott szöveg nem az elsõ a higany kiváltása irányuló uniós kezdeményezések sorában. Az Európai Parlament éppen júniusban fogadott el jogszabályt arról, hogy 2010-tõl tilos lesz a higany behozatala az unióba, illetve a kivitele innen. A higanyt tartalmazó elektronikus mûszerekkel is foglalkozik már egy másik irányelv.

Guruló higany a parkettán

A mérõeszközökben lévõ higany mintegy 80-90 százaléka háztartásokban használt hõmérõkben, lázmérõkben, egyéb mûszerekben található. Ezek nagy többsége elõbb vagy utóbb szemétlerakókban landol, ahol aztán lassan, de biztosan a környezetbe szivárog belõlük a veszélyes fém. Még közvetlenebb a veszély, ha otthon törik el például a lázmérõ, és a higany szétfolyik, vagy éppen kis golyóbisok formájában szétgurul a lakásban.

A tilalom fõ csapásiránya éppen ezért a fogyasztók által közvetlenül használt, higanyt tartalmazó, nem elektronikus mérõmûszerek értékesítésének betiltása, ezek jelentik ugyanis a legnagyobb veszélyt az egészségre.

Kivéve a kórházakat

Az egészségügyben alkalmazott mûszereknél bizonyos kivételeket állapítottak meg, így a kórházaknak nem lesz tilos eladni bizonyos higanyt tartalmazó eszközöket, például vérnyomásmérõket. Higanyos lázmérõket viszont az egészségügyi intézmények sem vásárolhatnak a jövõben.

A parlament kérésére a jogszabályban szerepelni fog, hogy az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia, miként lehetne kiváltani a higanyt tartalmazó vérnyomásmérõket, valamint az egészségügyben és az iparban használt egyéb higanyos készülékeket.

Nem imponált a barométer

Az EP – melynek témafelelõse María Sornoza Martínez (szocialista, spanyol) – korábban, elsõ olvasatban úgy fogadta el a jogszabályt, hogy a tilalom alól kivette volna a barométereket. A tagállamokat képviselõ Tanács ezzel nem értett egyet. Az intézményközi tárgyalásokon végül az a megállapodás született, hogy a barométergyártók két évig élvezhetnek mentességet. Ezt meg is szavazta az EP, elutasítva az ezzel ellentétes módosító indítványokat.

Elfogadta ugyanakkor a Tanács azt a parlamenti módosítást, amelynek értelmében nem lesz tilos az ötven évnél régebben gyártott mérõeszközök kereskedelme. Ezek ugyanis régiségnek, kulturális értéknek tekintendõk.

Mikortól tilos a higany?

A tagállamoknak az irányelv kihirdetését (ez a következõ hetekben megtörténhet) követõ egy éven belül át kell ültetniük a jogszabályt, amelynek a kihirdetéstõl számított 18 (barométereknél 24) hónapon belül kell hatályba lépnie az adott EU-országban.

Fontos kiemelni, hogy a tiltás csak az új készülékek kereskedelmére vonatkozik, nincs szó tehát arról, hogy ki kellene dobni a meglévõ hagyományos lázmérõket. A régi mûszereket továbbra is lehet például javíttatni és forgalmazni. Az EU-ban használt higanytartalmú, nem elektronikus mérõeszközök mintegy kétharmadát egyébként az unión kívül gyártják.

Korábbi sajtóanyag

2010-tõl tilos lesz a higany exportja és importja

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/064-7970-169-06-25-911-20070615IPR07898-18-06-2007-2007-false/default_hu.htm

Jelentéstevõ: María Sornosa Martínez (PES, ES)

Jelentés: (A6-0218/2007) – Higanytartalmú mérõeszközök

A Tanács közös álláspontja a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek a bizonyos higanytartalmú mérõeszközök forgalomba hozatalát érintõ korlátozások tekintetében történõ módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0018

María Sornosa Martínez

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=1970&language=hu

Adalékanyagok, aromák, enzimek: hatékonyabb élelmiszeripari szabályozás

Négy, az élelmiszeriparban használatos adalékanyagok engedélyezési eljárásával foglalkozó rendeletet szavazott meg elsõ olvasatban az EP kedden.  Ezek a jogszabályok váltják az adalékanyagokra jelenleg vonatkozó, bonyolult uniós szabályrendszert.

Az élelmiszeriparban használt adalékanyagoknak szigorú biztonsági elõírásoknak kell megfelelniük. Ezen anyagok használatát jelenleg tucatnyi EU-jogszabály szabályozza. A parlamentben kedden elsõ olvasatban fogadták el azt a négy új rendeletet, amelyek ezt a meglehetõsen bonyolult rendszert egyszerûsítenék, figyelembe véve a legújabb tudományos kutatások eredményeit is.

Az elsõ rendelet egységes EU-szabályozást vezet be az adalékanyagok, aromák és enzimek használatára.  A másik három többek között ezen anyagok besorolásával, az engedélyezett anyagok listájával, a felhasználás feltételeivel, továbbá a címkézés szabályaival foglalkozik. Az engedélyezett anyagok listáját az Európai Bizottság kezelné, az egyes anyagok kockázat-felmérését pedig az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság végezné el.

A szavazás során az EP az eljárások átláthatósága, a fogyasztók és az EP jogalkotási szerepének védelme érdekében további garanciákat foglalt a rendelettervezetbe.

Adalékanyagok EU-szintû jóváhagyása

Az ?sa Westlund (szocialista, svéd) által jegyzett, az egységes engedélyezési eljárásról szóló jelentés szakbizottsági szavazása során a képviselõk egyhangúlag a bizottsági rendelettervezet jelentõs megváltoztatása mellett voksoltak.

Az új eljárásnak elõször is átláthatóbbnak kell lennie a parlament szerint. Bármilyen döntést és indokot nyilvánossá kell tenni, az új termékek piacra bocsátásának szándékát jelezni kell a tagállamok, az EP és minden érintett fél felé – áll a szövegben.

Az EP az engedélyt kérelmezõk tudományos adatait öt évig védené, ennek hiánya ugyanis aránytalanul rontaná versenypozíciójukat.

Élelmiszer-adalékanyagok felülvizsgálata

?sa Westlund másik jelentése az egyes élelmiszer-adalékanyagok – édesítõszerek, színezõ anyagok, tartósító szerek, antioxidánsok, emulgeáló szerek, zselésítõ anyagok, csomagolásnál alkalmazott gázok – felhasználását szabályozó rendelettel foglalkozik.

A rendelet tervezete szerint az engedélyezés feltétele lenne, hogy az adott adalékanyag

  • nem káros a fogyasztók egészségére
  • nem vezetheti félre a fogyasztókat 
  • a gyártási folyamat során szükséges

Betiltanák az adalékanyagok használatát a friss élelmiszereknél, és ugyanerre a sorsra jutnának a bébiételekbe szánt édesítõszerek és színezõ anyagok. A képviselõk hozzátették, hogy az anyag nem lehet káros a környezetre és nem kelthet hamis benyomást a termék frissességérõl. A címkéken fel kell tüntetni, hogy az adalékanyag elõállítása során használtak-e genetikailag módosított szervezeteket (GMO), illetve hogy a termék tartalmaz-e egyeseknél allergiás tüneteket kiváltó azo-színezékeket. A nanotechnológia használatát határértékekkel korlátoznák.

Hogyan mûködik majd a rendszer?

Az újabb anyagok engedélyeztetési eljárásával párhuzamosan minden, már piacon lévõ anyagot (nagyjából háromszáz ilyen van) folyamatosan újra vizsgálnának a rendelet életbe lépésétõl számított egy évtõl kezdve. A már engedélyezett anyagok a piacon maradnának, a frissítési eljárás befejezése után azonban a listán nem szereplõ anyagokat betiltanák. 

Aromák és enzimek

Az aromákról Mojca Drèar Murko (liberális, szlovén) az enzimekrõl pedig Avril Doyle (néppárti, ír) készített jelentést.

Az élelmiszeripar rengeteg természetes és mesterséges aromát használ: eddig mintegy 2600 anyagot regisztráltak. Az anyagok egy másik csoportját, az úgynevezett élelmiszeripari enzimeket már évszázadok óta használják – például sütésnél, sajtok készítésénél, fõzési eljárások során – az élelmiszerek állagának, külalakjának és tápértékének javítására. A rendelettervezet szerint mindkét anyagcsoportot csak akkor lehetne használni, ha azok a fogyasztó számára elõnyösek, nem félrevezetõk a termék frisségét és természetességét illetõen, és a címke jelzi esetleges GMO-tartalmukat.

A rendelet szerint egy aroma akkor tekinthetõ természetesnek, ha összetevõinek 95 (az Európai Bizottság javaslatában még 90) százaléka természetes eredetû. Az aromákat az érzékeny célcsoportok, például a gyermekek igényei szempontjából is meg kell vizsgálni.

Az EP-ben most elfogadott szövegek a Tanács elé kerülnek, ahol a tagállamok szakminiszterei elsõ olvasatban döntenek a jogszabályokról.

Jelentéstevõ: ?sa Westlund (PES, SE)

Jelentés: A6-0246/2007- Az élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszeripari enzimekre és élelmiszeraromákra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. július 9., hétfõ

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0196

?sa Westlund

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Westlund&partNumber=1&language=HU&id=28130

Jelentéstevõ: ?sa Westlund (PES, SE)

Jelentés: (A6-0154/2007)- Élelmiszer-adalékanyagok

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére az élelmiszer-adalékanyagokról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. július 9., hétfõ

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0145

?sa Westlund

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Westlund&partNumber=1&language=HU&id=28130

Jelentéstevõ: Avril Doyle (EPP-ED, IE)

Jelentés: (A6-0177/2007) -Élelmiszerenzimek

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére az élelmiszeripari enzimekrõl, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv és a 2001/112/EK tanácsi irányelv módosításáról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. július 9., hétfõ

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0144

Avril Doyle

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Doyle&partNumber=1&language=HU&id=4382

Jelentéstevõ: Mojca Drèar Murko (ALDE, SL)

Jelentés: A6-0185/2007- – Ízesítõ tulajdonságokkal rendelkezõ élelmiszer-aromák és -összetevõk; Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére az élelmiszerekben és azok felületén használható aromaanyagokról és egyes, ízesítõ tulajdonságokkal rendelkezõ élelmiszer-összetevõkrõl, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet, az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK rendelet és a 2000/13/EK irányelv módosításáról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. július 9., hétfõ

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0147

Mojca Drèar Murko

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28305&language=hu

366 millió euró az uniós közegészségügyi programra

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság tárgyalódelegációinak megegyezése alapján várhatóan második olvasatban elfogadta az EP az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési programot. A képviselõk jóváhagyták a Tanács által javasolt költségvetést annak érdekében, hogy 2008. január 1-jétõl elindulhasson az új program.

Az egészségügyre vonatkozó, hét éves második közösségi cselekvési programnak eredetileg 2007-tõl kellett volna indulnia. Elsõ olvasatban az EP másfél milliárd euróra akarta emelni a program költségvetését, a 2005-ben elfogadott hosszú távú költségvetés azonban 365,6 millióra vágta meg rendelkezésre álló büdzsét.

Az EP és a Tanács delegációi közötti kompromisszum értelmében a parlament elfogadta ezt a számot, a program pedig 2008. január 1-jén indul és 2013 végéig tart. Az EU-intézmények évrõl évre további forrásokat is megkísérelnek felkutatni a program finanszírozására.

A jelentéstevõ, Antoniosz Trakatellisz (néppárti, görög) által bemutatott kompromisszumot kedden, nagy többséggel fogadta el az EP. A szövegbe a parlament nyomására célként került be az egészségügyi ellátásban meglévõ egyenlõtlenségek csökkentése, a határokon átnyúló gondozás, a beteg- és orvosmobilitás. A jogszabály foglalkozik a kiegészítõ és alternatív gyógymódokkal, valamint a legfõbb betegségekkel, így a rákkal is.

Az egészségügyi rendszerek a nemzeti kormányok hatáskörébe tartoznak, azonban bizonyos közegészségügyi kérdésekben nagy jelentõséggel bír az EU-szintû fellépés is. Ilyen a járványok elleni küzdelem, a vegyi anyagokkal kapcsolatba kerülõk védelme, a sérülés- és balesetmegelõzés. Ezeken a területeken az unió európai szintû szabályokkal, a nemzeti hatóságok közötti együttmûködés ösztönzésével, tapasztalat- és adatcserével, valamint az egészséges életmód propagálásával is hozzájárul a polgárok egészségi állapotának javításához.

Jelentéstevõ: Antoniosz Trakatellisz (EPP-ES, EL)

 Jelentés: (A6-0184/2007) – Közösségi cselekvési program az egészségügy területén (2007-2013); A Tanács közös álláspontja az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program; (2007-2013) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2007. július 9., hétfõ

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0042

Antoniosz Trakatellisz

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Trakatellis&partNumber=1&language=HU&id=2182

Az európai energiaipar, közlekedés és egészségügy védelme terrortámadások ellen

A kritikus jelentõségûnek nevezett infrastruktúrát védõ EU-stratégia bevezetésérõl szavazott az EP kedden. A tervezet – többek között – az energiaipart, az egészségügyet, a kommunikációt és a közlekedést sorolja a stratégiai ágazatok közé. A képviselõk szerint az infrastruktúrát elsõsorban a tagállamoknak és az érintett szereplõknek kell megvédeniük.

Egy 2006-ban az Európai Bizottság által elõterjesztett irányelvtervezet arra kötelezné a tagállamokat, hogy a területükön mûködõ infrastruktúrából jelöljék ki azokat az elemeket, amelyeknek a kritikus jelentõségû európai infrastruktúrához (ECI) kellene tartozniuk. Ezeket ágazatonként, az állam, az érintett szereplõk és a bizottság által felállított kritériumok alapján választanák ki. A lista elkészülte után a tervezett irányelv szerint a tulajdonosoknak és üzemeltetõknek létre kellene hozniuk egy üzemeltetõi biztonsági tervet (operator security plan), mely állandó és szükség esetén bevezetendõ, fokozatos intézkedéseket is tartalmazna. 

Elsõsorban a tagállamoké a felelõsség

A Jeanine Hennis-Plasschaert (liberális, holland) által készített, kedden nagy többséggel elfogadott jelentés szerint a képviselõk elfogadják, hogy szükséges kijelölni az ECI-be tartozó ágazatok listáját és fel kell mérni a biztonsági szükségleteiket, de hangsúlyozzák: a védelem kötelezettsége mindenekelõtt a tagállamoké, az üzemeltetõké és a tulajdonosoké. A közösségi megközelítést – mondja az EP – kizárólag akkor szabad alkalmazni, ha az adott kritikus jelentõségû infrastruktúrát legalább három tagállam üzemelteti, vagy az üzemeltetõ országán túl a hatás még legalább két tagállamban is érvényesül.

A képviselõk úgy vélik, az EU-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a tagállamokban párhuzamosan s így feleslegesen elvégzett munkát, valamint az üzemeltetõket és tulajdonosokat terhelõ szükségtelen anyagi és adminisztratív terheket. Ha egy adott berendezést az ECI körébe sorolnak, elképzelhetõ, hogy a már létezõ biztonsági elõírások kielégítik az üzemeltetõi biztonsági terv követelményeit – vélik a képviselõk.

A parlament egyetértett az EB tervezetének azon részével, amely a szóban forgó berendezésekkel kapcsolatos információk fokozott védelmét írná elõ, meggátolandó az infrastruktúra sebezhetõ pontjainak nyilvánosságra kerülését.

Madrid óta

A kritikus jelentõségû infrastruktúra védelmére létrehozandó stratégiát egyébként az Európai Tanács vetette fel 2004-ben, a madridi merényleteket követõen. A cél az lenne, hogy egy esetleges terrorcselekmény miatt a stratégiai fontosságú infrastruktúrában esett károk minél kevesebb veszteséget okozhassanak az európai gazdaságban és a közbizalomban.

Jelentéstevõ: Jeanine Hennis-Plasschaert (ALDE, NL)

Jelentés: A6-0027/2007- az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosításáról és kijelölésérõl, valamint védelmük javítása szükségességének értékelésérõl szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007., július 9., hétfõ

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5425462

Jeanine Hennis-Plasschaert

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Hennis-Plasschaert&partNumber=1&language=HU&id=28176

Róma II irányelv: kollíziós normák szerzõdésen kívüli kötelmi jogviszonyokra

A csaknem négy évig tartó tárgyalássorozatot követõen az EP harmadik olvasatban is megszavazta a szerzõdésen kívüli kötelmi jogviszonyokról szóló – Róma II-nek becézett – irányelvet, miután a Tanács és az Európai Parlament megállapodott a részletekrõl. Eszerint új szabályok vonatkoznak majd a közúti belesetekre és a környezeti károkra, törölték viszont a ?személyiségi jogok média általi megsértésével" foglalkozó részt.

Az EP kedden harmadik olvasatban elfogadta a szerzõdésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló jogszabályt. Az úgynevezett Róma II irányelv célja a jogi eljárások megkönnyítése olyan esetekben, amikor ezek különbözõ országok polgáraira, így különbözõ jogrendszerekre vonatkoznak, például közlekedési baleset, tisztességtelen verseny vagy környezeti kár esetében. A kollíziós szabályok harmonizálására törekvõ irányelv hatálya nem terjed ki családjogi, házassági vagyonjogi és öröklési jogviszonyokra.

Az irányelv általános szabályt állít fel, amely szerint a károkozást annak az országnak a joga szerint kell megítélni, ahol a kár bekövetkezett (lex loci delicti), függetlenül attól, hogy melyik országban történt az az esemény, amely a kár bekövetkezését elõidézte.

Közlekedési balesetek

Ezzel az elvvel a képviselõk nem tudtak teljes mértékig azonosulni. Mint az a jelentéstevõ, Diana Wallis (liberális, brit) indokolásában áll, ?ha a baleset áldozata nem abban az országban él, ahol a baleset bekövetkezett, a megítélendõ kártérítés mértékét a baleset országának joga és normái alapján kell számítani, nem az áldozat lakóhelye szerinti ország joga és normái szerint, holott az áldozat a lakóhelye szerinti országban gyógyul fel sérüléseibõl, és a baleset esetleges következményeivel is ebben az országban él majd".

Ennek kapcsán ?a parlamenti küldöttségnek sikerült elfogadtatnia a rendelet preambulumbekezdéseiben egy hivatkozást, amely alapján a bírák a személyi sérülések felmérésekor az adott áldozat valamennyi vonatkozó tényleges körülményét figyelembe vehetik, ide értve a tényleges veszteségeket, illetve az utógondozás és az orvosi ellátás költségét".

Rágalmazás

Második olvasatban az EP még beillesztett egy rágalmazással foglalkozó részt. Eszerint (a most, harmadik olvasatban kiesett szöveg szerint) ?a személyiségi jogok média általi megsértése esetén az a jog alkalmazandó, amelyik országra a közzététel vagy mûsorszórás fõként irányul, illetve – ha ez nem nyilvánvaló – azt az országot, ahol a szerkesztõi ellenõrzést gyakorolják. Hasonló megfontolások alkalmazandók az interneten és egyéb elektronikus hálózatokon történõ közzététel esetén". A tagállamok a Tanácsban ellenezték ezt a parlamenti javaslatot, ezért a képviselõk végül a megegyezés érdekében egyelõre – az irányelv felülvizsgálatáig – lemondtak róla.

Tisztességtelen verseny és környezeti kár

Az EP-képviselõk nyomására bekerült az irányelvre a környezeti károk definíciója, így ilyennek számít majd például a vizet, földet, levegõt, illetve az élõ organizmusok sokszínûségét érõ bármely kár. A tisztességtelen verseny kapcsán a parlament arra törekedett, hogy korlátozza a ?fórumvásárlás" veszélyét, azaz annak lehetõségét, hogy a felperesek tetszésük szerinti tagállamban indítsanak pert. Az elfogadott szöveg szerint a verseny korlátozása esetén annak az országnak a jogát kell majd alkalmazni, amelynek a piacára ez a korlátozás hatást gyakorol, illetve gyakorolhat.

Jelentéstevõ: Diana  Wallis (ALDE, UK)

Jelentés: (A6-257/2007)- Szerzõdésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog (?Róma II"); A szerzõdésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II) szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet egyeztetõbizottság által jóváhagyott közös szövegtervezete

Eljárás: együttdöntés, harmadik olvasat

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2003/0168

Diana  Wallis

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Wallis&partNumber=1&language=HU&id=4544

Perger István /EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük