Erdő Péter bíboros és Kálmán Peregrin kegyhelyigazgatóErdő Péter bíboros és Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató

A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhelyet 2012. augusztus 9. és 15. között, mintegy tizenötezer zarándok kereste fel a Kárpát-medence minden részéből. A főbúcsún jelentették be, hogy a kormány döntése nyomán az európai uniós keretből mintegy 2,5 milliárd forint jut a kegyhely fejlesztésére.

Erdő Péter bíboros és Kálmán Peregrin kegyhelyigazgatóErdő Péter bíboros és Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató

A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhelyet 2012. augusztus 9. és 15. között, mintegy tizenötezer zarándok kereste fel a Kárpát-medence minden részéből. A főbúcsún jelentették be, hogy a kormány döntése nyomán az európai uniós keretből mintegy 2,5 milliárd forint jut a kegyhely fejlesztésére.

„Isten Atyja minden alkotásnak, Mária pedig Anyja minden helyreállításnak" – Szent Anzelmnek ez a mondata lesz a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely lelkipásztori hívószava a most következő időszakban, amikor remény nyílik arra, hogy a kegyhely barokk kori kiépítése óta először tervszerűen fejleszthessék tovább a búcsújáró hely meglévő, jó adottságait, és ezzel Nógrád megye számára is segítséget nyújtsanak a lakosság lelki és gazdasági felemelkedésében.

Jól illeszkedett ehhez a gondolatkörhöz Ternyák Csaba érsek homíliája, aki a főbúcsú nyitószentmiséjében a magasztalás, Isten fensőbbségének elismerése fontosságára hívta fel a hívek figyelmét. Erdő Péter bíboros a kegyhely búcsúnapján prédikációjában Mária mennybevitelének titkát szemléltetve úgy mutatta be a Teremtőt, mint aki egyszerre alkotója a világ logikus rendjének és az ember személyes világának, amit magához akar emelni. Nagyboldogasszony liturgikus ünnepén Keresztes Szilárd görög katolikus püspök a halál méltóságáról beszélt, melynek előkészítője a szép élet, és azok az emberek, akik nem hagyják magukra a haldoklókat, akik tudják elsiratni halottaikat.

A búcsúünnepre több száz gyalogos zarándok érkezett, főként a távolabbi településekről (Adács, Gyöngyös, Szécsény), és itt pihentek meg a Mária-út Csíksomlyóról Budapesten át Mariazellbe tartó zarándokai is. 

Több napon át tartottak éjszakai virrasztást, a búcsúnap előestéjén pedig mintegy ezren járták a keresztutat, virrasztották át az éjszakát. A három leglátogatottabb napon összesen majdnem húsz órán át volt gyóntatás, legtöbbször 15-20 pap egyidejűleg végezte ezt a szolgálatot.

A népi ájtatosságok és a liturgikus események mellett megáldották a több napon át itt táborozó cigány családokat, és közös imádságot vezettek a számukra, augusztus 15-én pedig a Mária-út szentkúti szakaszának megáldására került sor. A főbúcsú nagymiséjének kezdetén köszöntötték a hatvan éves Erdő Péter bíborost, akinek Boldog Meszlényi Zoltán egykori nógrádi főesperes 1948-as szentkúti zarándoklatának felvételeit nyújtották át ajándékként, arra utalva, hogy a most bejárásra kerülő utakat már megszentelte a vértanúk vére.

„Isten Atyja minden alkotásnak, Mária pedig Anyja minden helyreállításnak"az ünnep előestéjén Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató ezekkel a szavakkal bízta a Szűzanya oltalmára a kezdődő felújítási munkákat, és mondott köszönetet a zarándokok nevében Nógrád megye, a régió és a magyar kormány döntéshozó szerveinek, akik segítségükkel és döntésükkel lehetővé tették a felújítási munkák előkészítését.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük