Írásbeli érettségi vizsga magyar nyelv és irodalomból, 2008. május 5.

A középszintű írásbeli érettségi két, egymástól jól elkülönülő részből áll. Az első egy szövegértési feladatsort tartalmaz. A mai feladatsor szövege egy, a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadás kapcsán született interjú Nádasdy Ádám nyelvésszel a nyelv változásáról.

A középszintű írásbeli érettségi két, egymástól jól elkülönülő részből áll. Az első egy szövegértési feladatsort tartalmaz. A mai feladatsor szövege egy, a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadás kapcsán született interjú Nádasdy Ádám nyelvésszel a nyelv változásáról.

A feladatok részben a beszélők és a megidézett közvélekedés álláspontjának tisztázására irányulnak (pl. szegényedik vagy gazdagodik-e a magyar nyelv), részben az interjú szövegformálására, a benne előforduló szóképek megértésére. Erre a részre 60 perc áll rendelkezésre, maximum 40 pont adható érte.

 Az írásbeli vizsga másik összetevője szövegalkotási feladat; ez áll közelebb a „hagyományos" érettségihez. 3 órában, 60 pontért az alábbi 3 feladat egyikét kell megoldani. Az érvelési feladat Ancsel Éva egy bekezdése alapján annak kifejtése, hogy a technika 20-21. századi eredményei hogyan befolyásolják az egyén önálló gondolkodását (mennyiben erősítik, illetve gyengítik a gondolkodás eredetiségét, miként változnak meg pl. kulturális szokásaink a készen kapott elemektől). Műelemzésre most Petelei István A könyörülő asszony című novellája választható. A mű lélektani folyamatainak, illetve az azokat megjelenítő eljárásoknak kibontását várják azoktól, akik ezt választották. A magyar novella történetének ebből a korszakából való, hasonló problematikájú mű részét képezi a középiskolai anyagnak; a kitűzött szempontok alapján jól megközelíthető szöveg. Az összehasonlító műelemzés Berzsenyi Dániel Horác című és Vas István szintén Horatiust idéző, Vides ut alta stet* című versének összevetése. A feladat a jól érzékelhető közös motívumok hasonló és eltérő felhasználásának bemutatását kéri. Berzsenyi verse (és a megidézett Horatius) nyilván sokak által ismert, tanult mű; a Vas István-verssel való összehasonlítás igazi mércéje lehet annak, hogy a tanult ismereteket a vizsgázó hogyan tudja önállóan alkalmazni.

Az emelt szintű írásbeli érettségin 4 óra áll a vizsgázók rendelkezésére. Ez alatt 4 különböző típusú feladatot kell megoldaniuk. Ennek a vizsgarésznek is 100 az összpontszáma.

A 40 pontos nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor Ottlik Géza A Nyugatról szóló esszéjének egy részletére épül.

A feladatok egy része teszteli a vizsgázók szövegértését, más részük a szöveg kapcsán feltett kérdésekkel az irodalmi és nyelvi műveltséget vizsgálja (például más szerző rokon témájú szövegének idézésével).

A műelemzési feladatban (25 pont) József Attila Ha a hold süt… című versében a tavasz motívum sajátosságait, az évszaknak a szokásostól eltérő megjelenítését kell feltárni.

A reflektálás (20 pont) Borgesnek egy metaforákról szóló tanulmányrészletét közli, s arról vár a vizsgázótól saját, irodalmi példákkal is igazolt véleményt.

A gyakorlati írásbeliség feladata (15 pontért) egy fiktív olvasói levél megírását várja egy elképzelt szerkesztőségnek arról, hogy a felszínes, igénytelen cikkek terjedése káros következménnyel is járhat.

Helyesírási szótár használata mindkét szinten engedélyezett. Az ennek ellenére előforduló hibák miatt az elérhető 100 pontból akár 15-öt is lehet veszíteni.

* Látod, hogy áll mély hóban…