A Concerto Budapest decemberben is világsztárral lép fel: a Zeneakadémián két koncertet is ad a zenekarral Isabelle Faust hegedűművész. Új sorozat indul a Budapest Music Centerben Concerto 8 és fél címmel – este 8.30-kor, egyáltalán nem fekete-fehér programmal. Ezen kívül karácsonyi gyermekprogram és Studio-koncert is színesítik a Karácsonyi előkészületet – jó szórakozást hozzá!

 

A Concerto Budapest decemberben is világsztárral lép fel: a Zeneakadémián két koncertet is ad a zenekarral Isabelle Faust hegedűművész. Új sorozat indul a Budapest Music Centerben Concerto 8 és fél címmel – este 8.30-kor, egyáltalán nem fekete-fehér programmal. Ezen kívül karácsonyi gyermekprogram és Studio-koncert is színesítik a Karácsonyi előkészületet – jó szórakozást hozzá!

 

A Concerto Budapest decemberi koncertjei:

 

2013. december 7 és 8., Zeneakadémia – 19:30                                        

Beethoven: Hegedűverseny op. 61

Kurtág: Új üzenetek op. 34/a

Sosztakovics: V. (d-moll) szimfónia, op. 47

Vezényel: Keller András

Közreműködik: Isabelle Faust

Mindig nagy élmény, ha Isabelle Faust kezében megszólal Csipkerózsika, az 1074-ben készített Stradivari hegedű. Az 1993-as Paganini verseny megnyerésével világhírűvé vált német hegedűművész most két estén át a Concerto Budapesttel vendégszerepel. Beethoven D-dúr hegedűversenyét játssza majd a Zeneakadémia Nagytermében, amelyet a közelmúltban Claudio Abbadóval rögzített lemezre. A Zeneakadémia rezidens zenekara, a hangverseny második felében Kurtág: Új üzenetek című darabját, és Sosztakovics 1937-ben komponált V. szimfóniáját szólaltatja meg.

A szombati koncert után a Zeneakadémia Kóda című sorozata keretében a fellépőkkel közös pódiumbeszélgetésre várja az érdeklődőket Czinege Ádám és Tóth Endre. 

 

2013. december 11., Zeneház (Bp. IX. Páva utca 10-12) – 19:00

Concerto StudioTükröződések II.

Mozart-Cage: A véletlen zenéi

Művészeti vezető: Csalog Gábor

A program:

Mozart: Menüettek dobókockával

Cage: Véletlen- zenék: "One"

Mozart: Egy zenei vicc  "Ein Musikalischer Spaß", K. 522 – részletek

Mozart: F-dúr Andante mechanikus orgonára K 616

Cage: Sonatas and Interludes- preparált zongorára – részletek

Mozart: c-moll fúvós-szerenád  K388

 

2013. december 15. Zeneház – 16.00

Karácsonyi Zenebona – karácsonyi ifjúsági koncert (4-12 éveseknek)

Énekelünk, játszunk, nevetünk, és még ajándékokat is készítünk – s közben sokat zenélünk, zenélünk, zenélünk…

Művészeti vezetők: Iván Gábor és Lakatos György

 

Új sorozat kezdődik decemberben!

2013. december 20. Budapest Music Center – 20:30

Concerto Budapest

Concerto 8 és fél

Concerto 8 és fél – a Concerto Budapest új sorozatának címe Fellini Oscar-díjas filmjét idézi. A film fekete-fehér – a koncerteken viszont színes és szórakoztató művekkel találkozhat a közönség, először december 20-án, a Budapest Music Centerben, este 8.30-kor.

Az első koncerten Britten, Sztravinszkij és Messiaen művei szerepelnek, az előadók neve pedig magáért beszél…

A program:

Britten: Szerenád tenor hangra, kürtre és vonósokra, op. 31

 Fekete Attila – tenor, Tóth Bálint – kürt

Sztravinszkij:Histoire du soldat (1918)

Olivier Messiaen: Quatuor pour la fin du temps – Kvartett az idők végezetére                 

Közreműködik: Klenyán Csaba – klarinét, Keller András – hegedű, Perényi Miklós – cselló,

    Rados Ferenc – zongora.

Vezényel: Keller András

A sorozat két további előadása már 2014-ben lesz:

– januárban Varèse-Eötvös-Reich-Sztravinszkij művekkel,

– áprilisban pedig kortárs darabokkal várják a közönséget.

 

Végezetül két koncertkalauz a Zeneakadémián elhangzó művekhez:

„Sosztakovics életművében az V. szimfónia jelentős fordulópont. Az 1937-ben írt mű leszűrt, nemesen érett hangjával, egyszerű alkotói eszközeivel annak az új stílusnak előhírnöke, amely a további Sosztakovics-szimfóniákra is jellemző. Alapvető komolysága arra a gondolatkörre utal, amely a zeneszerzőt úgyszólván állandóan foglalkoztatja: az élet nehézségeit az ember küzdelemmel és emelkedett magatartással győzheti le. Nagyjából ez az V. szimfónia programja is. Az első tétel már önmagában kisebb dráma, szenvedélyek és indulatok összecsapásával, különféle karakterű témák összevetésével nyitja meg a küzdelmet. A második tétel a kései klasszikus szimfóniák mintájára: scherzo. E műfaj gazdag ritmikai és kifejezésbeli lehetőségeit bőségesen kiaknázva, szellemesen vegyíti a táncos jókedvet a gunyoros fintorral. A közbeékelt trió-szakasz jelentős szerepet juttat a hegedű szólójának. Ezután lassú tétel következik, Sosztakovics személyes hangú, mélyen megrázó vallomásainak egyike. A zenekar hangszerei az együttesből kiemelkedve, szólisztikus súllyal fejezik ki e bensőséges mondanivalót. A nagyszabású zárótétel szilaj indulatokat szabadít fel és dinamikus-harsány győzelmet hirdet: a problémák megoldását, az egyén felszabadulását s a közösségben való magára találását."

„Bár Beethoven hangszeres virtuozitása a zongorán mutatkozott meg igazában, jól ismerte a hegedűt is, hiszen bonni éveiben maga is játszott ezen a hangszeren. Egyetlen hegedűkoncertjében – amelyet Franz Clement mutatott be Bécsben 1806-ban, a kompozíció befejezésének esztendejében – mégsem virtuóz oldaláról közelíti meg a hegedűjátékot, hanem a hangszer legnemesebb, legmélyebbről fakadó kifejezési eszközeit alkalmazza: talán ezért jelent a koncert előadása oly rettegett nehézséget a „csak" virtuóz hegedűsök számára. (A művét egyébként Beethoven utólag zongoraverseny formájában is feldolgozta, ez azonban mindvégig az eredeti koncepció árnyékában maradt: a barokk zeneszerzők közömbösek voltak a szólóhangszer megválasztása tekintetében, ők megengedhették maguknak az effajta átiratokat, Beethoven azonban már olyan anyagszerűen komponált, hogy amit egyszer hegedűre képzelt el, azt végérvényesen a hegedű alkatára formálta. A hegedűverseny a klasszikus hegedű-irodalom páratlan remeke, és semmilyen más formában nem válhat életképessé!) A szonátaformájú első tételt a versenymű hagyományainak megfelelően zenekari expozíció vezeti be, sorra bemutatva a témákat; a főtéma metrikus fogantatású, az első ütemben felhangzó négy üstdobütés éppúgy hozzátartozik lényegéhez, mint a fafúvókon megszólaló nyugodt menetű dallam. A motivikus munka során ezt a négy ütést különböző hangszerekre „transzponálva" idézi fel a zeneköltő olyankor is, amikor egyébként nem gondol a teljes főtémára. A melléktéma az úgynevezett „lépő dallamok" családjához tartozik, egyszerűségében is utolérhetetlenül gyengéd, kifejező és arányos. Nyugodt menetű, önmagából logikusan továbbfejlődő képlet a zárótéma is. Mikor a szólóhegedű belép, fantáziaszerű virtuóz menetekben „próbálja ki" a vonót, mielőtt a főtémát – a fafúvósokkal együtt – megszólaltatná. A szebbnél szebb részletek közül kiemeljük a szólóhegedű trillái alatt a zenekaron megszólaló melléktémát, a kidolgozásba újonnan beleszőtt csodálatos g-moll szakaszt, a kadencia után megkapó egyszerűséggel a hegedűn felhangzó melléktémát, de ugyanígy sorra idézhetnénk fel a darab minden ütemét, minden hangját: valamennyi a költői lelemény és a zseniális szerkesztés utolérhetetlen csodája. A lassú tétel leheletfinom főgondolata a maga módján ugyanolyan egyszerű – mindössze három hangból álló – képlet, mint az utolsó zongoraszonáta Ariettájának témája. Jellegzetessége e tételnek, hogy a szólóhegedű egyszer sem mondja ki ezt a gondolatot, mindig csak körülírja, fantáziál fölötte, kommentálja, vagy felel rá. A témára leginkább jellemző, pontozott ritmusképlet azonban éppoly következetesen végigkíséri a larghetto kibontakozását, mint az első tételben a négy üstdobütés. Jelentős szerepet juttat a zeneköltő a kürtöknek, hiszen tulajdonképpen az ő feladatuk a téma adekvát megszólaltatása. A záró rondó attacca következik a lassú tétel rövid – ad libitum – kadenciája után. 6/8-os metrumban egyenletesen lüktető, „vadászat"-típusú témáját a szólóhegedű mutatja be. A tétel „chasse" jellegéből következik, hogy a kürtök itt is fontos kiegészítői a koncertáló szólamnak." (Pándi Marianne Hangversenykalauz)

 

http://hu.concertobudapest.hu/

 

Lantai József