KARCAG, A KUN HAGYOMÁNYOK KÖZPONTJA

Karcag városa hűen őrzi a kunok hagyományait. Az Utazás 2009 kiállításon nemcsak a G pavilonban gyönyörű standdal, hanem odakinn a jurta-sátort őrző két hatalmas kun szobor másolatával hívta fel a figyelmünket.

Karcag városa hűen őrzi a kunok hagyományait. Az Utazás 2009 kiállításon nemcsak a G pavilonban gyönyörű standdal, hanem odakinn a jurta-sátort őrző két hatalmas kun szobor másolatával hívta fel a figyelmünket.

 Ősi ruhákba öltözött emberei szorgalmasan vágták a fát a jurta sátor fűtéséhez, asszonyaik népviseletben kínálták a csörögefánkot, a mangalicazsíros kenyeret lila hagymával és a pogácsát, miközben bemutatták kézműves- és bio-termékeiket.

   Karcag a Nagykunság fővárosa a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja. A környék gazdag régészeti lelőhely. Az itt található kun halmok azonban a késő bronzkori települések emlékei. A város nevét egy török eredetű kun személynévből (Quersaq) származtatják, jelentése: pusztai róka. Először említették az okiratok az 1330-as években, mint egy kun nemzetségfő birtokát.

   A város alapítói – a tatárjárás után – a IV. Béla király által betelepített kunok voltak. Szép millenniumi emlékművet emeltek annak a pillanatnak, amikor IV. Béla fogadja Kötöny vezért, akivel megállapodtak, hogy a kun falvak fiai kötelező katonai szolgálatot vállalnak a király oldalán, és cserébe kiváltságokat kapnak. Aztán a törökök nagy pusztítást végeztek a falvakban 1552 táján. A török kiűzése után a Habsburgok nem ismerték el a kunok kiváltságait, sőt, 1702-ben eladták az egész területet a Német Lovagrendnek. Karcag jobbágysorba került, ezért csatlakoztak lakói a Rákóczi-szabadságharchoz. A felkelés leverése után a kunok harmadszor is megalapították a várost. 1745-ben a Jászkunság visszakapta önállóságát, ám vissza kellett fizetniük a lovagrendnek a vételárat, valamint ezer lovas katonát kiállítaniuk az osztrák császár rendelkezésére. 1786 körül sok család költözött pl. Bácskába. 1994-ben ilyen alapon megkeresték testvérvárosaikat: Székelykeresztúr (Románia), Bácskossuthfalva (Szerbia), Szepsi (Szlovákia), Longeau (Franciaország), Schwarzheide (Németország), valamint Krosno Odrzanskie (a lengyel terület a német határon).

   Most visszanyeri régi fényét – a kunok utódainak jóvoltából.

   Györffy István néprajzos és Joó György református lelkész néprajzi gyűjteményéből alakult meg a város múzeuma 1906-ban. Karcag 1951 óta ismét városi rangot kapott. Most már gyógyvizű strandfürdővel és kempinggel, bioszállodával és bioétteremmel, kunlovardával és ménteleppel, Kun-Mediátor Utazási Irodával stb. rendelkezik. Idén a Nagykunsági Programok sokasága közül a legérdekesebb lesz a Kunok I. Világtalálkozója szeptemberben, azaz augusztus végétől szeptember 27-ig. A résztvevő városok: Kunmadaras, Berekfürdő, Kunhegyes, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kétpó, Kunszentmárton és persze a testvérvárosok képviselői. A széles választékból: kevi kunok találkozója, falunap, kézműves bemutatók, szüreti felvonulás, kunmadarasi hagyományőrzők, tárogatósok, bortörténeti kiállítások, vetélkedők, lovas nap, hintós verseny, Mihály napi sokadalom (szeptember 20-án), komondor bemutató, puli fesztivál, mini tanösvény gyerekeknek, emlékfutás a kunok betelepülésének 770. évfordulóján.

   Egyéb programok: 2009. június 26-án a Kossuth téri parkban gyerekprogramok, mint lepénysütögető, állatsimogató, íjászat, gyapjúfonás, kakaócsárda, táncház, bábosok, zöldségszobrászat. Június 27-én a Múzeum parkban birkafőző verseny, 28-án diákoknak birkafőzés stb.

   Az Utazás 2009 kiállításon a finom falatok mellé sokféle idegenforgalmi szolgáltatást is kínáltak. 

http://www.karcag.hu/

Dobi Ildikó