a_kariatidak.jpgKariatidák az Akropoliszon  

Világhírű épületek. Pompidou Center Párizsban, Le Corbusier lakópark Berlinben, Hundertwasser-ház Bécsben, Kalifa-torony Dubaiban. Tán csodállak, ámde nem szeretlek…..Viszont rajongok a görög építészetért. Sokan mások is. Ha nem így lenne, hogy alakulhatott volna ki a klasszicista építészeti stílus, amely görög hagyományokat követ? Elég, ha a Budapesten a Szépművészeti Múzeumra, a Nemzeti Múzeumra, vagy Egerben a Főszékesegyházra utalok, a számtalan külföldi példát nem is említve.

   Nézzünk meg a görög építészet gazdag tárházából egyetlen stíluselemet, a kariatidákat. Oszlop helyett alkalmazott nőalakok, párkány-, vagy erkélyhordozó épületelemként. Legszebb példája az athéni Erekhtheion oszlopcsarnoka. Az építményt hat nőalak fogja össze.

   Az Erekhtheion az athéni Akropolisz egyik nevezetessége, Pallasz Athéné régi temploma felett emelt szentély. Ez az épület volt a perzsák által lerombolt templom helyett az Akropolisz kultusztemploma.

   A rendkívül kecses, attikai jón stílusú épület a Kr. e. IV. században épült. Tervezője nem ismert. A hagyományok szerint azon a helyen épült fel, ahol Athéné (a bölcsesség istene) és Poszeidón (a tengerek főistene) versengése zajlott a város védnökségéért. Ezen a helyen fakasztott a tengerek főistene forrást, itt hullott le az égből a győztes Athéné olajfából készült szobra. Valószínűleg itt volt Erekhtheusz (félig ember, félig kígyó alakú isten) legendás király sírja is, akiről az épület nevét kapta.

   Az építmény központja egy templom, amelyben Pallas Athéné istennő fából faragott szobrát őrizték. E központi épülethez mindkét oldalon egy-egy oszlopcsarnok csatlakozik. Ezek közül a legismertebb a déli csarnok, amelynek tetőzetét hat ruhás lányalak tartja. Ők a kariatidák.

   A második lányalaknak érdekes története van. Lord Thomas Elgin Nagy Britannia konstantinápolyi nagykövete volt. Diplomáciai feladataival nem sokat törődhetett, igazából a régészet érdekelte. Küldetése idején Athén kisváros volt pár ezer lakossal, az Akropolisz pedig katonai erőd. Elgin ravaszkodással, ígéretekkel, ajándékokkal és nem csekély baksissal „dolgozott” a török-görög államigazgatás minden szintjén. Végül engedélyt kapott arra, hogy elvihesse azokat a szobrokat, épületdíszeket, amelyek „nem zavarják az épületek biztonságát.” Ennyi elég volt a Lordnak.

   Hogy mi mindent vitt el, az megtekinthető a British Museumban. De a legmegdöbbentőbb zsákmány az Erekhtheion szemből nézve második kariatidája. Azt is elvitette. Elképzelni nem tudom, hogy érkezhetett meg épségben Londonba.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük