Rövidesen leszáll az est, majd jön az éjfél. A katolikus világ ekkor ünnepli Jézus megszületését Betlehem városában.  Kivánunk olvasóinknak békés, emberi Karácsonyi Ünnepeket. Olyat, ahol nem az ajándék, hanem az ember a lényeg.Mert az ünnep van az emberért és nem ember az ünnepért.

Rövidesen leszáll az est, majd jön az éjfél. A katolikus világ ekkor ünnepli Jézus megszületését Betlehem városában.  Kivánunk olvasóinknak békés, emberi Karácsonyi Ünnepeket. Olyat, ahol nem az ajándék, hanem az ember a lényeg.Mert az ünnep van az emberért és nem ember az ünnepért.

Ajándék nélkül van karácsony. De emberség nélkül nincsen. De emberség nélkül emberi lét sincsen, amit nap mint nap bemutatnak olyan politikusok, ahol a hatalom, a harácsolás előbbre való a tisztességnél. Ahol az emberség megelőzi a paragrafust, és ahol az emberi gondokat, elégedetlenséget, az elszegényedést és a nyomort  csak rendőrileg képesek kúrálni.

A Karácsony az emberség ideje, ne hagyjuk hogy felcsendüljön az Erőszak Szimfóniájának hangorkánja. Békességet és tisztességet kivánok minden embertársamnak. És azt, hogy embernek és ne ügydarabnak nézzék. Vagy ne olyan embernek, amin a hatalom erődemostrációt tart, legyen ez egy parkolási társaság, BKV, adóhivatal vagy akár a rendőrség is.

Békés, boldog emberi Karácsonyt kívánunk minden olvasónknak, munkatársaink nevében is. Az ünnep az elcsendesülés és az emlékezés ideje is. Ilyenkor gondoljuk azokra is, akik már nem lehetnek közöttünk, hiszen az ember csak addig él halála után tovább, amig szerettei, ismerősei, barátai tovább éltetik emlékét. Az embert az emlékezet tette emberivé. De állativá is, hiszen csak nagyon kevesen képesek gyakorolni a megbocsátás erényét.

Tollas Tibor:

Fekete karácsony

Karácsonyéjen, a börtönmélyben
Utam újra hozzád vezet.
Harminc évig te jöttél hozzám,
S most Betlehembe én megyek.

Három királyok kincse után
Uram üres a két kezem.
Három koldusnak szegénysége,
Amivel hozzád érkezem.

Aranyaimat szerteszórtam,
Évek súlya a vállamon.
S tömjén helyett e tömött zsákban
Feketéllik a bánatom.

Királyaid csillag vezette
S nem állta útjuk senkisem.
Engem hét falon át hozott hozzád
Pirosló mécsem: a hitem.

Pásztorok útját angyalok mondták
S ki megtalál, az oly kevés.
Engem négy éve űz utánad
Bús angyalod: a szenvedés.

Véresre jártam már a lábam.
Fagy járta át a csontomat.
Fáj az éhség és senkim sincsen
Rajtad kívül, ki befogad.

Sose vágytam így szeretetre,
Sose voltam ily elhagyott.
Zörgetek Uram, jajj eressz be,
A régi énem már halott.

Nem kérek fényes karácsonyfát,
Egy gyertyaláng elég nekem,
Ha kigyúl majd a te csillagod
Börtön felett a Betlehem.

Boldög Ünnepeket kivánva:

Kis János

(johanes)

Az Euroastra Internet Magazin foszerkesztője

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük