Kincstartócska: a częstochowai Szűz Mária kegykép története

A częstochowai "Fekete Mária" kegyképÁprilis 15-én nyitották meg az Országos Széchényi Könyvtár Nemzeti Ereklye Kiállítóterében a Kincstartócska c. kötetet bemutató tárlatot. A (Fráter) Lajos pálos szerzetes által fordított, 1627-ben megjelent régi nyomtatvány a częstochowai kegykép történetét és a hozzá fűződő csodákat meséli el.

A częstochowai "Fekete Mária" kegyképÁprilis 15-én nyitották meg az Országos Széchényi Könyvtár Nemzeti Ereklye Kiállítóterében a Kincstartócska c. kötetet bemutató tárlatot. A (Fráter) Lajos pálos szerzetes által fordított, 1627-ben megjelent régi nyomtatvány a częstochowai kegykép történetét és a hozzá fűződő csodákat meséli el.

A częstochowai Mária ábrázolás sötét festése miatt "Fekete Mária" néven került a köztudatba. A svéd-lengyel háború fordulatát jelentő Częstochowa melletti ütközetben, 1655 telén a svéd csapatok 40 napig sikertelenül ostromolták a közeli Jasna Górát, amelynek kolostorában őrizték a korábban cseh lovagok által megrongált ikont. Ezt követően János Kázmér lengyel király országát – hasonlóan a korábbi magyar példához – a częstochowai Szűz, a "lengyelek királynéjának" oltalmába ajánlotta. A Jasna Górába 1382-ben került kép a legenda szerint Szent Lukács evangelista munkája. Magyar vonatkozása onnan ered, hogy a Jasna Górát a XIV. század végén magyar pálosok kapták meg, így a hazai pálos közösség számára Mária-tiszteletük legfontosabb szimbólumaként őrizte a képet. 1994-ben, a magyar pálos szerzetesek hazatelepülésének 60. évfordulójára a kegykép másolatát a gellérthegyi Sziklatemplomnak ajándékozták a lengyelek.

A valószínűleg Krakkóban megjelent magyar nyelvű könyv első része a częstochowai kép történetéről szól. Mint a kor miraculumai, a folytatásban a képhez kapcsolódó csodákat írja le, a Radzivil Miklós szentföldi útján esett történetet részletesen is bemutatja. Ezt követően öt, az ellenreformáció korszakában igen tisztelt szent nő csodás életét írja meg, majd belga kegyképek csodáival veti össze a "Fekete Mária" történetét. Végül Antióchiai Szent Margit mártíromságával fejeződik be a pálos lelkiségi irodalom kiváló darabja, melyet az OSZK őriz.

A kiállítás megnyitóján Joanna Stempińska nagykövet magyarul szólt a közönséghez. Beszédében hangsúlyozta, hogy a kegytárgy pálos vonatkozása szimbóluma a magyar és a lengyel nép kölcsönös segítségen és értékközösségén alapuló kapcsolatának. Monok István főigazgató felidézte a magyarok körében a kommunista diktatúra alatt is népszerű częstochowai zarándoklatokat. Ekler Péter pedig a kutató alaposságával adott történelmi hátteret a képről szóló régi könyhöz. A kiállításon vendégként megjelent Aczél László Zsongor, pálos szerzetes elmondta, hogy a történelem viszontagságai sokszor sodorták egykori magyar rendtársait lengyel földre, s rendjük példáján jól látszik a két nép testvéri kapcsolata.

Matykó Károly/Magyar Kurír