Egyre nehezebb dolga van annak, aki hétvégi programot szeretne választani. Tegyük hozzá: szerencsére! A sor most egy újabb kínálattal bővült.

 

 Egyre nehezebb dolga van annak, aki hétvégi programot szeretne választani. Tegyük hozzá: szerencsére! A sor most egy újabb kínálattal bővült.

 Összefogott Gárdony és Agárd, hogy valami újat, érdekeset hozzon létre. A kezdeményezésről, melyben komoly szerep vár a két település vállalkozóira is, sajtótájékoztatón számoltak be a MÚOSZ szakújságíróinak. A bejelentés lényege: május 1. és 4. között megrendezik az első Agárdi Hal-, Vad-, Bor- és Pálinkafesztivált. Azt várják tőle, hogy az évek óta „téli álmot alvó" település valóban felébred, magához tér és még az sem kizárt, hogy ez a rendezvény egy sorozat kezdő eseménye lesz. Ha sikeresnek bizonyul, akkor – felhasználva az idei tapasztalatokat – jövőre újra nekiállnak.

A sikerre igen csak szükségük van, mert amint azt Tóth István, Gárdony polgármestere elmondta, ma nem állnak valami jól. A Velencei-tó szabályozása után a XIX. század végén jelentek meg az első nyaralók a tóparton. Az I Világháborút követő Trianoni Békeszerződés eredménye – a területvesztés – kihatással volt a település fejlődésére. Ez az időszak, a harmincas évek hozták el a Balaton és a Velencei-tó első fénykorát. A Balaton a módosabb, míg a Velencei-tó inkább a szerényebb anyagiakkal rendelkező budapesti, székesfehérvári polgárság kedvenc nyaralóhelye lett. A második világháború rombolása után az ötvenes években szerveződött újjá a fürdőélet. Az 1960-as, 70-es évek a tó fejlődésének legdinamikusabb időszakát jelentették. A kiépülő kikötők, strandok, mólók, utak és intézmények, pl. Velencei-tavi Vízi Sportiskola, valamint a tóparti övezetben létesült nyaralóházak, kempingek, szállodák és vállalati üdülők soha nem látott vendégsereget fogadtak a nyári időszakban.

A rendszerváltozás után az állami támogatások megszűntek. A megalakuló új önkormányzatnak az állami források hiányában a már megépült infrastruktúra fenntartására sem volt elegendő pénze. A határok megnyitásával a jobbára szocialista országokból érkező turisták is elmaradtak, a módosabb magyar polgárok pedig Európa vonzóbb, eddig nem tapasztalt élményeket kínáló turistaparadicsomai felé fordultak. Az idegenforgalmi bevételek jelentősen csökkentek. A pénzhiány miatt elmaradt fejlesztések következtében az elavult, 30-40 éves tóparti kínálat szinte eladhatatlanná vált. Változtatásra volt szükség.

2002-ben a Széchenyi-terv keretében elnyert 560 milliós támogatással, közel 2 milliárd forintért felépült Agárdi Gyógyfürdő a változtatás első komolyabb lépése volt. A 2006-os önkormányzati választások után felálló új képviselő-testület az 1,5 milliárdos adósságállomány és a csődközeli pénzügyi helyzet konszolidálása után jelentős fejlesztések motorjává vált. A megépült, veszteséges gyógyfürdő működésének átszervezése után a fürdő nyereségessé, a város legjelentősebb vállalkozásává fejlődött. Új szauna-blokk és szauna-kert, népszerű wellnes-medence és eddig hiányolt szolgáltatások sora létesült, az elmúlt másfél évben. Az idei nyárra teljesen megújul a fürdő területén lévő kemping és új, a gyerekes családokat is a fürdőbe csalogató játszótér épül. Sikeres pályázati eljárás után négycsillagos szálloda és konferencia terem, valamint gyönyörű apartmanház épül a fürdő területén.

A közeljövőben kiépülő – Budapest-Székesfehérvár között közlekedő – gyorsvasútnak köszönhetően a település 30 percnyi távolságra kerül a fővárostól. Gárdony a budapesti agglomeráció kertvárosias, magas színvonalú szolgáltatásokat, csodálatos természeti szépségeket kínáló elővárosává fejlődik. Ennek a fejlődési iránynak jelentős lépése az egyedi, a helyi adottságokra épülő, több napos fesztivál szervezése. Ez lesz az Agárdi Hal-, Vad-, Bor- és Pálinkafesztivál. A polgármestert – mint kiderült – a Velencei-tó szerelmeseként, aktív horgászként mindig bántotta, hogy a tó halának, vadjának nem alakult ki az a kultusza, melyet joggal megérdemelne. Az ötletből összeállt a terv. Mutassuk meg a környéknek, a térségnek, s talán az országnak Gárdony kincseit és élvezzük együtt egy négynapos forgatag gyümölcseit! A helyi vállalkozók összefogtak a sikeres program érdekében. Az agárdi Nádas Étterem adja a rendezvény éttermi, létesítményi hátterét. Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér-megyei Területi Szervezete a megyei vadásznap keretében rendkívül gazdag programot hoz településünkre. Az európai hírű, sokszoros díjnyertes Agárdi Pálinkaház jóvoltából igazi hungaricum, kiváló minőségű pálinka is kerül az asztalra. A Csóbor- és Simon Borpincészet, valamint a MOHOSZ helyi kirendeltsége is a program mellé állt.

A rendezvény alkalmával a testvérvárosokból, a németországi Mörlenbachból 60 fős, a lengyelországi Zary városából 50 fős küldöttség és a finnországi Halikkoból a város polgármestere érkezik. A szokásos fesztiváli körítést gazdag kulturális-, zene- és sportprogramok színesítik. A fesztivál költségeit az önkormányzat és a helyi vállalkozók fedezik.

Elmondta még a polgármester, hogy a rendezvény helyszíne a tóparti úttól és a 7-es úttól is jól megközelíthető, elegendő parkolóhely is lesz. Agárd vasútállomás sincs ötven méternél távolabb. Felkészülve az esetleges rossz időre, a Nádas éterem előtt nagy sörsátrat állítanak fel. A központtól távolabb eső helyszínekre ingyenes buszjáratok viszik majd a vendégeket.

A négy nap részletes programjáról a fesztivál honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők: http://www.velenceitofeszt.extra.hu/

 A sajtótájékoztató befejezése után egy rendkívüli eseményre is sor került. Amikor a magyar újságírók – évtizedekkel ezelőtt – beköltözhettek az Andrássy úti palotába, a legelső összejövetelt a Turisztikai Szakosztály tagjai tartották. Az épületet a Szövetség – anyagi okból – most elhagyni kényszerül és ez a rendezvény volt a legutolsó, amit még a falai között megtartottak. A turisztikai Szakosztály – a falhoz vágva egy üveg pezsgőt – a teljes újságíró társadalom nevében búcsúzott a palotától. Így lesznek az elsőkből az utolsók, hogy a remélhetőleg nemsokára felépülő új épületben ismét elsők lehessenek!