KoszovoKoszovo

Bizonytalan időre elhalasztották az EU és Szerbia közötti politikai keretmegállapodás február 7-re tervezett aláírását, miután a szerb kormányon belül komoly ellentétek támadtak az uniós ajánlat elfogadásáról. Egyre biztosabbnak tűnik, hogy Koszovó február 17-én kikiáltja a függetlenséget.

 KoszovoKoszovo

Bizonytalan időre elhalasztották az EU és Szerbia közötti politikai keretmegállapodás február 7-re tervezett aláírását, miután a szerb kormányon belül komoly ellentétek támadtak az uniós ajánlat elfogadásáról. Egyre biztosabbnak tűnik, hogy Koszovó február 17-én kikiáltja a függetlenséget.

Borisz Tadics Európa-párti szerb elnök választási győzelme ellenére nem írják alá csütörtökön Brüsszelben az Európai Unió által Szerbiának felajánlott politikai keretmegállapodást, amely egyebek mellett a szabadkereskedelmet, a vízumliberalizációt és a szerb diákok európai egyetemeken való tanulásának lehetőségét helyezi kilátásba Belgrádnak. Az aláírási ceremóniát Vojiszlav Kostunica miniszterelnök ellenállása miatt kellett lemondani, aki azzal vádolta meg az EU-t, hogy csapdát állítva el akarja fogadtatni Koszovó kiválásának jóváhagyását Szerbiával.

Az egyezmény aláírásának elhalasztása miatt sajnálkozásának adott hangot Olli Rehn bővítési biztos, aki szokatlanul kemény hangon bírálta a szerb miniszterelnököt. „Mélységesen sajnálom, hogy egyes politikusok a nép akarata elé helyezik a politikai-hatalmi játszmákat" – fogalmazott a bővítési biztos, emlékeztetve arra, hogy a szerb lakosság 70 százaléka támogatja országa csatlakozását az EU-hoz. Rehn ugyanakkor hozzátette, hogy továbbra is nyitva áll az ajtó a megállapodás aláírása előtt, amennyiben Szerbia is ezt akarja. Bozidar Djelics miniszterelnök-helyettesnek, szerb főtárgyalónak a tagsághoz vezető első lépcsőfoknak számító stabilizációs és társulási megállapodás (SAA) aláírására volt mandátuma a kormánytól, az EU által a múlt héten jobb híján felkínált politikai megállapodásra azonban új felhatalmazásra lenne szüksége, amit Kostunica pártja megtagadott.

Olli Rehn emlékeztetett rá, hogy kettejük egy évvel ezelőtti találkozóján a szerb kormányfő maga kérte az EU-t, válassza szét egymástól Szerbia európai integrációjának és Koszovó státuszának kérdését. „Csalódott vagyok, hogy (Kostunica) most elutasítja saját kötelezettségvállalását" – vélekedett a finn nemzetiségű biztos, hozzátéve, hogy ő mindig is azt az álláspontot képviselte, hogy a két témát nem szabad összekapcsolni.

Rehn előzőleg áttekintést adott a biztosi testület tagjainak a szerb kapcsolatok állásáról, kiemelve, hogy az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy felgyorsítja Szerbia közeledését. A bővítési biztos egy kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy Belgrád olyan közel áll a hágai törvényszékkel való teljes körű együttműködéshez, hogy nem látja okát, miért ne írhatnák alá a stabilizációs és társulási megállapodást.

Ismeretes, hogy a dokumentum aláírását Hollandia és kevésbé vehemensen Belgium ellenzi, mert Szerbia a mai napig nem tartóztatta le és nem adta ki Hágának Ratko Mladics egykori boszniai szerb főparancsnokot. Rehn reményei szerint az új hágai főügyész még az EU-külügyminiszterek február 18-i ülése előtt Belgrádba látogat, hogy az együttműködésről tájékozódjon. A politikus arról is biztosította a hallgatóságot, hogy a Bizottság a mostani aláírás meghiúsulásától függetlenül folytatja a január 30-án megkezdett párbeszédet Belgráddal a vízumkényszer eltörléséről.

Vojiszlav Kostunica ellenállásának egyik kiváltó oka belgrádi elemzők szerint az a hír volt, hogy az uniós nagykövetek hétfőn jóváhagyták a koszovói EU-misszió mandátumára vonatkozó közös fellépést. Belgrádban a misszió tartományba küldését a koszovói függetlenség kvázi elismerésének tekintik. Ha diplomáciai forrásoknak hinni lehet, a függetlenség kikiáltására a jövő hét végén, feltehetően február 17-én kerül majd sor, egy nappal azelőtt, hogy az uniós külügyminiszterek Brüsszelben üléseznének.

Az öt hatalom (az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország) értesülések szerint lényegében szerdán állapodott meg a koszovói albánokkal a kikiáltás időzítéséről. A külügyminiszterek február 18-án a koszovói lépésre válaszul közös álláspontot fogadnak el, ami alapján az egyes tagállamok maguk döntik majd el, hogy elismerik-e vagy sem Koszovó kiválását Szerbiából. Az Európai Unió nem jogosult országok diplomáciai elismerésére, azt csak tagállamok tehetik meg. Várakozások szerint néhány ország külügyminisztere még február 18-án bejelenti majd az elismerés szándékát, míg a konkrét elismerés időzítése az egyes országok eljárásrendjétől függ.

Miután az EU27-ek nagykövetei hosszas és helyenként szenvedélyes vitát követően úgynevezett írásos eljárással megállapodtak a koszovói „civil" EU-misszió („EULex Koszovó") mandátumáról, illetve a misszió vezetésére kijelölt uniós diplomata, a holland Pieter Cornelis Feith mandátumáról, február 18-án a külügyminiszterekre vár a végleges döntés a műveleti koncepcióról, a műveleti tervről és a mintegy 1800 fős, zömében rendőrökből, bírákból és ügyészekből álló kontingens telepítéséről. A misszió kiküldésének – amely teljes létszámban 120 nap alatt áll majd fel – új ENSZ Biztonsági Tanácsi határozat híján az 1999-es 1244-es számú BT-határozat lesz a jogalapja, aminek jogszerűségét Szerbia és Oroszország mellett Ciprus is vitatja, és önmagában a holland delegáció sem tartotta elégségesnek (a hollandok végül találtak egy régebbi BT-határozatot, amelyre kiegészítésként lehet még hivatkozni).

Az EU27-ek életét azonban hírek szerint alaposan megkeserítette Ciprus, amely úton-útfélen megpróbált akadályt gördíteni a közös fellépés és a műveleti koncepció elfogadása elé, majd miután számos engedményt kiharcolt a szövegezésben, a „konstruktív távolmaradás" mellett döntött. Ez azt jelenti, hogy Ciprus ugyan nem vesz részt a műveletekben, de nem is akadályozza meg azt – egyszerűen tartózkodik. A földközi-tengeri ország foggal-körömmel ellenzi Koszovó függetlenné válását, mert attól tart, hogy ez követendő példaként szolgálna a ciprusi törökök számára, visszafordíthatatlanná téve a sziget kettéosztottságát. Ciprus ezért azon országok közé tartozik majd, amelyek semmiképpen sem fogják elismerni Koszovó kiválását.

Oroszország ellenzi az EU koszovói misszióját

Oroszország felszólította az ENSZ főtitkárát, hogy ne támogassa az EU tervezett katonai és civil missziójának megindítását a Szerbiától elszakadni kívánó Koszovóban.

Oroszország uniós nagykövete, Vlagyimir Csizov szerdán újságíróknak elmondta: biztos benne, hogy Ban Ki-Moon nem adja áldását az EU törekvéseire. A beleegyezés azt jelentené, hogy az ENSZ első embere túllépi hatásköreit – mondta Csizov, elismerve, hogy Moszkva jelentős nyomást gyakorol a főtitkárra. Az EU külügyminiszterei február 18-án várhatóan megadják a végső engedélyt a rendőrökből, ügyészekből és bírákból álló 1800 fős kontingens Koszovóba történő telepítésére, melynek célja a tartomány stabilitásának erősítése, valamint a demokratikus berendezkedés kialakulásának támogatása lenne.

Az Európai Unió szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú határozata, amely alapján Koszovó az ENSZ felügyelete alá került 1999-ben, megfelelő jogi alapot biztosít a misszió létesítéséhez. Az EU ugyanakkor Ban Ki-Moon beleegyezésére is számít, egyes elképzelések szerint egy hivatalos, írásbeli felkérés formájában. Az ENSZ főtitkára januárban úgy fogalmazott, „akkor fog cselekedni, ha elérkezettnek látja az időt", ám részleteket nem árult el.

Moszkva – Szerbia szövetségeseként – továbbra is úgy véli, hogy az EU ENSZ-felhatalmazás nélküli koszovói missziója nemzetközi jogot sért. „A Biztonsági Tanács megkerülésére tett bármilyen jellegű kísérlet bizonytalan jogi alapokra helyezné az EU fellépését. Az 1244-es határozat egyes elemeit nem lehet kiszemezgetni úgy, hogy azok jogi alapot szolgáltassanak a Biztonsági Tanácsot megkerülő cselekvésre" – mondta Csizov.

Az orosz diplomata arra is figyelmeztette az unió tagjait, hogy ne ismerjék el a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Koszovót, mert egy ilyen jellegű aktus komoly precedenst teremtene a nemzetközi jogban, és törést jelenthetne Oroszország és az EU kapcsolataiban. Csizov kijelentette: Oroszország meg fogja akadályozni, hogy Pristina csatlakozzon olyan nemzetközi szervezetekhez, mint az ENSZ, az EBESZ vagy az Európa Tanács.

BRUXINFO/EuVonal

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük