A Studiolo falfestményeiA Studiolo falfestményeiA nagyközönség is megtekintheti 2009. május 13-tól a reneszánsz erényeket ábrázoló falképeket és a bizánci művészet hatásait tükröző híres „esztergomi oroszlánokat", az újonnan lefedett Fehér toronyból lepillantva pedig lenyűgöző körpanorámában gyönyörködhetnek a vendégek az esztergomi Vármúzeumban. Az intézmény lakótornyát és kápolnáját Schneider Márta kulturális szakállamtitkár adta át szerdán ünnepélyes keretek között. A „Reneszánsz év 2008" keretében az Oktatási és Kulturális Minisztérium 112 millió forinttal támogatta az épületrészek újjászületését.

A Studiolo falfestményeiA Studiolo falfestményeiA nagyközönség is megtekintheti 2009. május 13-tól a reneszánsz erényeket ábrázoló falképeket és a bizánci művészet hatásait tükröző híres „esztergomi oroszlánokat", az újonnan lefedett Fehér toronyból lepillantva pedig lenyűgöző körpanorámában gyönyörködhetnek a vendégek az esztergomi Vármúzeumban. Az intézmény lakótornyát és kápolnáját Schneider Márta kulturális szakállamtitkár adta át szerdán ünnepélyes keretek között. A „Reneszánsz év 2008" keretében az Oktatási és Kulturális Minisztérium 112 millió forinttal támogatta az épületrészek újjászületését.

A királyi palota épületegyüttese a benne lévő reneszánsz emlékekkel, Vitéz János esztergomi érsek itteni tevékenységével, szellemiségével rászolgált a megkülönböztetett figyelemre és a kiemelkedő nagyságú 112 millió forintos támogatásra. Ezt indokolta a reneszánsz falfestmények beázás miatti veszélyeztetettsége is, valamint az újabb kutatások eredményei nyomán a restaurálás felgyorsításának igénye.

A "Fehér Torony" makettjeA "Fehér Torony" makettjeA palotában a beruházásnak köszönhetően befejeződött a Fehér torony lefedése és részlegesen látogathatóvá vált az izgalmas falképekkel díszített Vitéz Studiolo. A lakótoronyban és a kápolnában található kimagasló nemzetközi színvonalú freskók restaurálásával előreláthatólag 2009 végére készülnek el a szakemberek.

A műemlék-együttes 2008-ban elnyerte az Európai örökségi helyszín kitüntető címet, a megnyitón a szakállamtitkár átadta az ezt jelző táblát, valamint leleplezte Vitéz János, a kiváló reneszánsz tudós és humanista emléke előtt tisztelgő emléktáblát is.

Az esztergomi várhegy fennsíkjának déli oldalán helyezkedik el a III. Béla (1172-1196) által átépített királyi palota két legjelentősebb épülete: a XII. századi lakótorony és a várkápolna. Mindkét épület az 1934-38 évi feltárás és az azt követő helyreállítás során nyerte el jelenlegi állapotát.

A lakótorony, az u.n. „Fehér torony"

Eredeti funkciója – ahogy ez a nevéből is kitűnik – a vár mindenkori urainak (Árpád-házi királyaink, majd az esztergomi érsekek) lakóhelye. A torony eredetileg több emeleti szinttel rendelkezett, süvegtetős lefedéssel. Vitéz János esztergomi érseksége alatt a lakótoronyban saját dolgozószobáját, illetve könyvtárszobáját rendezte be, az első tereket falfestéssel díszítette. Megrendelésére készültek el a reneszánsz erényeket ábrázoló falképek, melyek készítői a firenzei Filippo Lippi festőiskolájához köthetők, készítési idejük 1465-66-ra tehető. A négy megmaradt erény egyike – Mértékletesség – az utóbbi évek restaurálásának köszönhetően szenzációnak számító felfedezést sejtet: a falkép készítője esetleg Botticelli lehetett.

A lakótorony I. emeleti szintjén (Vitéz Studiolo) 2001 óta folyik a falképek restaurálása, majd megkezdődött a torony lefedésének tervezése és kivitelezése, melynek fő célja az „Erények" freskócsoport végleges védelme. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Reneszánsz év keretében nyújtott 112 millió forintos támogatásának köszönhetően a Vitéz Studiolo részlegesen megnyithatóvá vált az érdeklődők számára.

Várkápolna

Az Árpád-kori királyi palota kápolnáját III. Béla az 1180-as években kezdte el építeni. Létrejöttekor európai jelentőségű volt, mivel Európa legelső és legművészibb gótikus épületei közé tartozott. A kápolnára a stílusok keveredése jellemző, építészetileg a franciaországi kora-gótikus stílus első hazai megjelenése. A kőfaragványok, a rózsaablak, az oszlopfejezetek, és a kapuzat kiképzése is dél-francia, itáliai kora-gótikus előképekre vezethető vissza. A belső festése, így a híres „esztergomi oroszlánok" stílusa viszont a keleti, a bizánci művészet hatásait tükrözi. A kápolnát a XIV-XV. században többször is átfestették, ekkor kapta az „apostolfejes" díszítést.

A kápolna falképeinek eddigi vizsgálata 5 különböző réteget állapított meg. A művészettörténeti elemzések szerint a 3 fő réteg mindegyike kimagasló nemzetközi színvonalú, a kortárs francia, illetve itáliai freskókkal egyenértékű, Európa élvonalába tartozott.

A kápolna restaurálása előreláthatólag 2009 végére fejeződik be.

Az Európai Örökség listára felkerült helyszín a római kortól fogva kiemelkedően fontos településen belül létrehozott királyi, majd érseki központ, amelynek elsősorban művészeti hatása országhatárokon is túlnyúlik.

A helyszín műemléki védelem alatt álló, működő, a Magyar Nemzeti Múzeum által kezelt-gondozott együttes. Már a II. világháború előtt is látogatható volt mint műemlék és múzeum, 1971 óta tartozik a Nemzeti Múzeum kezelésébe.

A Vármúzeumnak jelenleg 4 állandó kiállítása van:

  • Esztergom évszázadai
  • Díszfegyverek az MNM gyűjteményéből
  • Fejezetek a magyar pénzverés történetéből
  • Kőtár

A Múzeumnak 2008-ban 101 ezer látogatója volt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük