pixi8142.jpgJavában tart a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ szervezésében Budapest egyik kiemelkedő téli látványossága, a Budapesti Adventi és Karácsonyi Vásár a Vörösmarty téren. Az Európa legszebb vásárai közé sorolt eseményen idén is a Magyar Kézműves Szövetség tagjai kínálják kiművelt kézműves tárgyaikat. 

A szervező és tartalom-kitöltő szervezet egybehangzó törekvése, hogy a felvonultatott egyedi kézműves termékek az ünnepek előtt ajándék-ötlettel szolgáljanak mindenki számára, de emellett tartalmas programokkal is kedveskedjenek advent időszakában.  

A szeretet ünnepéhez kapcsolódóan olyan értékes és minőségi ajándék-kínálatot kívánnak felmutatni turistáknak és hazai vendégeknek, melyek megvilágítják a magyar kulturális élet sokszínűségét, a magyar hagyományokat.  

aa_30.jpgErről szólt Bán Teodóra, a BFTK ügyvezetője Luca-napján a Vörösmarty térre hívott azon érdeklődőknek, akik közelebbről érdeklődnek a Luca-naphoz kötődő hagyományok, népszokások iránt, s akár ápolásukat is folytathatják, különös tekintettel a legifjabb korosztályra. Az elhangzottak lényege; őrizzük meg nemzeti értékeinket, ápoljuk örökségeinket, és próbáljuk meg jobban beépíteni, visszaépíteni azokat a mindennapokba. A képviselt szervezetek igyekeznek még többször felidézni ezeket  a hagyományokat és szeretnék a fiatalokat is megismertetni a gazdag kézműves tevékenységünkkel. 

2017-vorosmarty-teri-karacsonyi-vasar-budapest.jpgSzabó Kata, a Magyar Kézműves Szövetség elnöke rámutatott, kiemelt feladatuknak tekintik, hogy a következő generációknak is megtanítsák, hogyan sáfárkodjanak okosan a ránk hagyott népi kincsekkel.

A Luca-napi kézműves bemutatón az ősi hagyományokat elevenítették fel a Zserbó elé települt Hütte pavilonba látogatók. Világszerte jól ismerik ezeket a szokásokat, ezért a Budapestre látogató turisták sem lepődnek meg Luca székén és azon sem, ha búzát ültetnek ilyenkor. 

Idén Viha Lajos faragta Luca székét, miközben Dezső Ildikó a közönség előtt „szólaltatott meg“ kézimunkával készített boszorkányokat, idézte fel a kapcsolódó hiedelemvilágot. 

 

A Vörösmarty téri rendezvényen megjelenő kiváló minőség záloga a független szakmai zsűri, amely választja a bemutatásra és árusításra szánt kiemelkedő  minőségű termékeket, legyen szó kézműves termékről, ajándéktárgyról, vagy az újonnan  felkapott, kifinomult gasztronómiai különlegességekről. Helyi, válogatott alapanyagokból készült ízletes étel-különlegességek, kézműves édességek, italok egészítik ki a hagyományos magyar vásári konyha választékát. A Vörösmarty téren a pultok mögött itthon és külföldön is évtizedek óta elismert vendéglősök állnak, akik küldetéstudattal, hitelességgel képviselik a kárpát-medence gasztrokulturális értékeit, a karácsonyi ünnepkör hagyományait.

Látványos gasztrobemutatókkal, kóstolókkal várják a látogatókat a vásár hüttéjében. A több hétig tartó vásárban tematikus gasztro-hetek vonzó ételkínálattal csábítanak; pl. december 11-17. között a Hanuka ünnepkör ételeit kóstolhatjuk meg.

 

A hagyomány

 

Luca széke, Luca-napi búzaültetés, Luca-napi dologtiltás – többek között ezek a népszokások és fogalmak kapcsolódnak a köztudatban december 13-ához. Mi is az alapja a népszokásnak?

Luca boszorkányos jellegéhez kapcsolódik az ötszög alakú lucaszék, amelyet a hagyományok szerint ezen a napon kezdenek el faragni. Készítéséhez kilencféle fát (kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát) használnak. Luca napján, december 13-án láttak munkához és karácsonyig kellett befejezni. A lucaszék lassan készült, mivel mindennap csak egy műveletet lehetett rajta elvégezni, innen is ered a mondás; „lassan készül, mint a Luca széke.” Az elkészült széket alkotója december 24-én magával vitte az éjféli misére és a hiedelmek szerint, amikor ráült, ill. ráállt a készítője, akkor meglátta, hogy a gyülekezet tagjai közül kik a boszorkányok. Miután a széken ülő mester a boszorkákat felismerte, gyorsan elszaladt, maga mögé mákot szórt, hogy leleplezett üldözője ne érjen a nyomába.

Hazaérve az otthon már biztonságot nyújtott neki, azonban a széket mindenképpen el kellett égetni.

 A néphit szerint a gonosz, alantas szellemek Luca-napján visszajárnak – így tartották egészen a 20. század közepéig.

 A keresztény világban tisztelt Szent Lucia mellett az ősi hiedelemvilágban élt ugyanis egy ágy-ártó, rontó nőalak is, mégpedig Luca asszony. Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen, például fokhagymával, ill. ezen a napon elzárták a seprűket is, nehogy azon nyargalásszanak a boszorkányok.

 A mai napig legtöbbek által ismert és tartott hagyománnyal, a Luca napján elvetett búzával a következő év termését próbálták megjósolni. Ha a búzaszemek gyorsan kicsíráznak és a búza Karácsonyra kizöldül, akkor jó termés várható.

  

https://hu.wikipedia.org/wiki/Luca-napi_szokások  

https://hu.wikipedia.org/wiki/Luca_széke

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük