Nagyszombat, húsvéti vigília2007. április 6., péntek 14:00

Húsvét vigíliájaNagyszombaton a római  katolikus  egyház Krisztus sírjánál idõzik, szenvedésérõl és haláláról elmélkedik. Az oltár minden díszétõl megfosztva áll. Nincs szentmise, az Eucharisztiát is csak a haldoklóknak viszik el. A katolikus egyháznak az egyik legbonyolultabb liturgikus idõszaka a (ma már megint este) tartott szertartás, melyet a rendszerváltás elõtt, annak megcsúfolásaként sok esetben délelõtt kellett elvégezni, mert csak azt engedélyezték. Ma ez legalább a helyére került.

Nagyszombat, húsvéti vigília2007. április 6., péntek 14:00

Húsvét vigíliájaNagyszombaton a római  katolikus  egyház Krisztus sírjánál idõzik, szenvedésérõl és haláláról elmélkedik. Az oltár minden díszétõl megfosztva áll. Nincs szentmise, az Eucharisztiát is csak a haldoklóknak viszik el. A katolikus egyháznak az egyik legbonyolultabb liturgikus idõszaka a (ma már megint este) tartott szertartás, melyet a rendszerváltás elõtt, annak megcsúfolásaként sok esetben délelõtt kellett elvégezni, mert csak azt engedélyezték. Ma ez legalább a helyére került.

Húsvéti vigília

A vigília szertartása visszamutat a 4. századra. Már akkor szerepelt a szertartás négy lényegi része: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (Eucharisztia).

A fény liturgiájában a fényköszöntõ rítus az ókori lámpagyújtás õsi szertartásából fejlõdött ki. A tûzszentelés a frank birodalomban már a 8. században szokás volt a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására, amit Róma a 12. században vett át. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A húsvéti gyertyához kapcsolódó õsi szertartást ugyancsak a gall liturgia bõvítette ki (a kereszt jelének, az évszámnak és az alfa és omega betûknek a bevésése, a tömjénszemek ráhelyezése.) Az olvasmányok minden vigília velejárói voltak kezdettõl fogva. A keresztség szentségének kiszolgáltatása húsvét éjjelén is már az õsegyház gyakorlata volt. A vigília ünnepség koronája az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása.

A húsvéti vigília szertartása az évszázadok folyamán elõször nagyszombat délutánjára, majd nagyszombat reggelére került. XII. Piusz pápa 1955-ben helyezte vissza ismét a szombat esti, illetve az éjszakai órákra.

A húsvéti szent vigíliát követõen az 5. századtól húsvét hajnalán volt még egy szentmise, a húsvéti ünnepi mise. A szentlecke után a 11. században vezették be a sequentiát, amelyben a feltámadt, gyõztes Krisztus dicsérete hangzik el, Mária Magdolna tanúságtételével, amely ma is szerepel a misében.

MKPK

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük