2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Ma 2007 április 6-a Nagyszombat, húsvét vigíliája van

3 perc olvasás
<p>Nagyszombat, húsvéti vigília2007. április 6., péntek 14:00 <br /><br /><a href="https://euroastra.hu/wp-content/uploads/2007/04/MDenis.jpg"></a><span class="inline left"><a href="/node/592"><img class="image thumbnail" src="/files/images/MDenis.thumbnail.jpg" border="0" alt="Húsvét vigíliája" title="Húsvét vigíliája" width="100" height="73" /></a></span>Nagyszombaton a római  katolikus  egyház Krisztus sírjánál idõzik, szenvedésérõl és haláláról elmélkedik. Az oltár minden díszétõl megfosztva áll. Nincs szentmise, az Eucharisztiát is csak a haldoklóknak viszik el. A katolikus egyháznak az egyik legbonyolultabb liturgikus idõszaka a (ma már megint este) tartott szertartás, melyet a rendszerváltás elõtt, annak megcsúfolásaként sok esetben délelõtt kellett elvégezni, mert csak azt engedélyezték. Ma ez legalább a helyére került.</p><p>

Nagyszombat, húsvéti vigília2007. április 6., péntek 14:00

húsvét vigíliájaNagyszombaton a római  katolikus  egyház Krisztus sírjánál idõzik, szenvedésérõl és haláláról elmélkedik. Az oltár minden díszétõl megfosztva áll. Nincs szentmise, az Eucharisztiát is csak a haldoklóknak viszik el. A katolikus egyháznak az egyik legbonyolultabb liturgikus idõszaka a (ma már megint este) tartott szertartás, melyet a rendszerváltás elõtt, annak megcsúfolásaként sok esetben délelõtt kellett elvégezni, mert csak azt engedélyezték. Ma ez legalább a helyére került.

Nagyszombat, húsvéti vigília2007. április 6., péntek 14:00

húsvét vigíliájaNagyszombaton a római  katolikus  egyház Krisztus sírjánál idõzik, szenvedésérõl és haláláról elmélkedik. Az oltár minden díszétõl megfosztva áll. Nincs szentmise, az Eucharisztiát is csak a haldoklóknak viszik el. A katolikus egyháznak az egyik legbonyolultabb liturgikus idõszaka a (ma már megint este) tartott szertartás, melyet a rendszerváltás elõtt, annak megcsúfolásaként sok esetben délelõtt kellett elvégezni, mert csak azt engedélyezték. Ma ez legalább a helyére került.

Húsvéti vigília

A vigília szertartása visszamutat a 4. századra. Már akkor szerepelt a szertartás négy lényegi része: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (Eucharisztia).

A fény liturgiájában a fényköszöntõ rítus az ókori lámpagyújtás õsi szertartásából fejlõdött ki. A tûzszentelés a frank birodalomban már a 8. században szokás volt a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására, amit Róma a 12. században vett át. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A húsvéti gyertyához kapcsolódó õsi szertartást ugyancsak a gall liturgia bõvítette ki (a kereszt jelének, az évszámnak és az alfa és omega betûknek a bevésése, a tömjénszemek ráhelyezése.) Az olvasmányok minden vigília velejárói voltak kezdettõl fogva. A keresztség szentségének kiszolgáltatása húsvét éjjelén is már az õsegyház gyakorlata volt. A vigília ünnepség koronája az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása.

A húsvéti vigília szertartása az évszázadok folyamán elõször nagyszombat délutánjára, majd nagyszombat reggelére került. XII. Piusz pápa 1955-ben helyezte vissza ismét a szombat esti, illetve az éjszakai órákra.

A húsvéti szent vigíliát követõen az 5. századtól húsvét hajnalán volt még egy szentmise, a húsvéti ünnepi mise. A szentlecke után a 11. században vezették be a sequentiát, amelyben a feltámadt, gyõztes Krisztus dicsérete hangzik el, Mária Magdolna tanúságtételével, amely ma is szerepel a misében.

MKPK

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.