Magyarország és a nyugati modell – Elveszett illúziók
4 perc olvasás
Összeomlott a hit, hogy Közép-Európa, benne Magyarország lemaradását a piacgazdaság hiánya okozta, s a nyugati modell bevezetése mindent megold. Közép-Európa, benne Magyarország világgazdasági súlya csökkent a rendszerváltás óta, a nyugati modell meghonosítása után, és térségünk a tőkés centrum fél perifériájává vált. A válság vége nem látszik, Magyarország legkorábban 2015-ben érheti el a 2008. évi szintet – adta hírül a Magyar Szociális Fórum a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének csütörtöki könyvbemutatójáról, Novák Tamás, Rácz Margit és Inotai András előadásai alapján.
Összeomlott a hit, hogy Közép-Európa, benne Magyarország lemaradását a piacgazdaság hiánya okozta, s a nyugati modell bevezetése mindent megold. Közép-Európa, benne Magyarország világgazdasági súlya csökkent a rendszerváltás óta, a nyugati modell meghonosítása után, és térségünk a tőkés centrum fél perifériájává vált. A válság vége nem látszik, Magyarország legkorábban 2015-ben érheti el a 2008. évi szintet – adta hírül a Magyar Szociális Fórum a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének csütörtöki könyvbemutatójáról, Novák Tamás, Rácz Margit és Inotai András előadásai alapján.
Az „Elveszett illúziók" fel című, „A világgazdaság tartós válságáról" című könyv bemutatóján Inotai András, a VGKI igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy a II. világháború utáni legnagyobb válságból nem látszik kiút. A fiskális konszolidáció nem jelent nagyobb versenyképességet, sem pedig növekedést, pedig a munkaerőpiac bővülése 2-4 százalékos növekedést feltételez, különben csak a meglévő munkaerő volumen újraelosztására van lehetőség. Emiatt éleződő társadalmi polarizáció, elszegényedés és társadalmi befelé fordulás tapasztalható szélsőséges nézetek térhódítása közepette.
Az Európai Unió válaszút elé került: vagy megújul a társadalmak érdekében, vagy felbomlik. Inotai ezzel kapcsolatban felidézte Cecchini 25 évvel ezelőtt készült jelentését arról, hogy vajon mennyibe kerülne, ha felhagynának az EU-val. Reménytelenné válhat a helyzet, ha Európa nem tud megújulni, és elhitetni magával, hogy történelmi küldetést teljesít – mondta Inotai.
Simó Endre közgazdász szerint ezt a megújulási képességet máris kétségessé teszi, hogy Angela Merkel német kancellár kapásból visszautasította José Manuel Barroso EU bizottsági elnök szerdai kezdeményezését arról, hogy az Európai Központi Bank kapjon hatósági felügyeleti jogkört a magánbankok fölött. Úgy tűnik, mintha a németek ki akarnának bújni az európai ellenőrzés alól, pedig ez szemben áll Helmut Kohl nézetével miszerint „Németországnak kell európainak lennie, nem pedig Európának kell németté válnia". A „német kérdés" a centrum országaiban is előtérbe került, hiszen a német tőke oly mértékű anyagi erőket szív el Olaszországból, Franciaországból és az EU más fejlett államaiból is, amely visszaveti a fejlődésüket, és megakadályozza kilábalásukat a válságból – mondta.
Rácz Margit szerint tudomásul kell venni, hogy a liberális kapitalizmusban az erősebbnek áll a zászló. A kutató a költségvetési szigor maradéktalan érvényesítését tartotta a legfontosabbnak, és annak a véleményének adott hangot, hogy a tisztulás a gödör mélyére jutással veszi kezdetét. Megértően nyilatkozott arról, hogy a fejlett Észak nem akarja finanszírozni a kevésbé fejlett Délt. Az adósoknak további áldozatokat kell hozniuk, fizetniük kell államadósságukat, menteniük kell a menthetőt: az EU testéből, mint egy almából ki kell vágni a rothadó részt, és Európa világpolitikai szerepét az egymás iránt bizalmat élvező hét-nyolc taggal kell megalapozni. „A többi országban gyorsan csökken az életszínvonal, és ez a tendencia folytatódni is fog. A jóléti rendszerek leépülnek" – vélte Rácz Margit.
Az előadók egyetértettek abban, hogy a fejlett világ tartós válságba jutott, a válságból való kiút lehetőségéről azonban eltérő véleményt alkottak.
