2012-től az összes Európából induló, illetve ide leszálló géppel rendelkező légitársaságra kiterjed az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere. A kvóták 85 százalékát ingyen kapják a társaságok, 15 százalék árverésen kel el.

2012-től az összes Európából induló, illetve ide leszálló géppel rendelkező légitársaságra kiterjed az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere. A kvóták 85 százalékát ingyen kapják a társaságok, 15 százalék árverésen kel el.

Miután korábban az EP és a Tanács delegációi megegyezésre jutottak arról, hogyan lehetne az EU gázkibocsátás-kereskedelmi rendszerét (Emission Trade System – ETS) kiterjeszteni a légi közlekedésre, a parlament július 8-án, kedden, 640 igen, 30 nem, 20 tartózkodó szavazattal jóváhagyta az erről szóló jogszabályt.

A plenáris ülésen elfogadott kompromisszum fő elemei a következők:

  • 2012. január 1-jétől minden, az EU-ba érkező, illetve onnan induló járatot üzemeltető légitársaság bekerül az ETS-be.
  • A kvóták 85 százalékát ingyenesen osztják ki. Az eddigi rendszertől eltérően nem lesz „történelmi" alapú disztibúció, hanem a hatékonyabb gépeket használó légitársaságokat jutalmazó, egységes európai séma alapján osztanak. A fennmaradó 15 százaléknyi kvótát elárverezik.
  • A kibocsátás-csökkentési célt a 2004-2006-os évek bázisán határozzák meg. Az első periódusban (2012-ben) ez 3 százalék, a másodikban (2013-ban) 5 százalék lesz. A további csökkentések mértékét az ETS felülvizsgálata során határozzák meg.
  • Az aukciós bevételeket a klímaváltozás elleni küzdelemre kell felhasználni. Különösen a kutatásra, a tisztább repülőgépek kifejlesztésére, a harmadik világban zajló erdőirtás elleni harcra, és az alacsony kibocsátású közlekedési rendszerek (pl. busz- és vasúti közlekedés) támogatására.
  • Az EU-nak globális szinten is sürgetnie kell a légi közlekedésből származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését. Ennek egyik eszköze lehet kétoldalú egyezmények kötése, például az Egyesült Államokkal.
  • A klímaváltozás elleni küzdelemben kutatáshoz használt gépek nem tartoznak a jogszabály hatálya alá. A kevés káros anyagot termelő kisvállalkozások szintén kivételek.
  • A megfelelő hatósági igazolással bíró katonai, rendőrségi, vámőrségi, tűzoltósági, humanitárius, valamint orvosi célú, repülésekre nem terjed ki a szabályozás.
  • Az uniós uralkodók, valamint családtagjaik, állam- és kormányfők, továbbá miniszterek hivatalos útjai beletartoznak a rendszerbe.

A parlamenti témafelelős, Peter Liese (néppárti, német) korábban azt mondta, „a légitársaságoknak csökkenteniük kell majd a klímára veszélyes üvegházgázok kibocsátását. Ha nem, az sokba fog nekik kerülni. A különösen környezetbarát társaságok viszont profitálhatnak. Ami forradalmi, az az, hogy nem csak az Európán belüli járatok és az európai légitársaságokat, hanem az itt leszálló vagy innen induló interkontinentális és nem európai légitársaságokat – például a amerikaiakat, kínaiakat – is bevonjuk. Ez a döntés nagy lépés a világméretű klímavédelem felé". Liese hozzátette: ez a szabályozás már most jobb, mint bármi, amit eddig a klímavédelem érdekében tettek.

Közlemény az első olvasatról

Jelentéstevő: Peter Liese (EPP-ED, DE)

Jelentés (A6-0220/2008) – A 2003/87/EK irányelv módosítása: a repülési tevékenységnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerébe történő bevétele

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2008. július 8., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Peter Liese

Adalékanyagok, csomagolás, színezékek: korszerűbb uniós élelmiszeripari szabályok

Az EP elfogadta az élelmiszer-adalékanyagokra, aromákra és enzimekre vonatkozó uniós irányelvcsomagot. Az új, hatékonyabb eljárások elősegítik az élelmiszeripari termékek szabad mozgását az EU-ban, és – többek között – egyes színezékeknek a csomagoláson történő pontosabb feltüntetésével jobb egészségügyi és fogyasztóvédelmi kereteket biztosítanak.

Jelenleg az élelmiszer-adalékanyagok felhasználására tucatnyi uniós jogszabály vonatkozik. A négy új irányelv célja, hogy könnyítsen a jelenlegi, meglehetősen komplikált szabályozási rendszeren, korszerűsítse a jogszabályokat, és összehangolja azokat a legfrissebb tudományos eredményekkel. Az egyik irányelv az adalékanyagok, enzimek és aromák közös, EU-szintű engedélyeztetési folyamatát határozza meg. A másik három irányelv pedig részleteiben foglalkozik ezen három anyagcsoporttal: felsorolja az engedélyezett anyagok listáját, megszabja a felhasználás feltételeit, és az anyagok csomagoláson történő feltűntetésének szabályait is lefekteti. A jóváhagyott anyagok listáját az Európai Bizottság fogja kezelni, a kockázatelemzést pedig az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség végzi el.

Egységes európai jóváhagyás a fogyasztóvédelemért

Az új, egységes engedélyeztetési folyamatról Åsa Westlund (szocialista, svéd) készített jelentést. Az új jogszabály elősegíti az élelmiszeripari termékek szabad áramlását az EU-ban, védi a fogyasztók érdekeit és egészségét. A közösségi szintű engedélyeztetés az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség tudományos véleménye alapján, átlátható és központosított eljárásban történik valósítják meg.

Biztonságos élelmiszer-adalékok

Åsa Westlund második jelentése az édesítőszerekről, ételszínezékekről, tartósító szerekről, antioxidánsokról, emulgeáló szerekről, zselésítő anyagokról és csomagoló gázokról szól.

                                                        

A jogszabály értelmében egy adalékanyag csak akkor engedélyezhető, ha biztonságos, technológiai szempontból szükséges, nem vezeti félre a fogyasztót, és előnyös a fogyasztó számára. Nem lehet majd adalékanyagokat adni a feldolgozatlan élelmiszerekhez, a bébiételeknél pedig – bizonyos kivételek mellett – az édesítőszereket és színezékeket tiltják be. A tagállamok továbbra is betilthatják az adalékanyagok egyes fajtáit a területükön készített hagyományos ételeknél.

Azo-színezékeket tartalmazó anyagok a csomagoláson

Az első olvasatban folytatott parlamenti vita óta bővültek a tudományos adatok az azo-színezékeknek a gyermekek egészségére gyakorolt hatásáról. A képviselők ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy egyes színezékcsoportokat (E110, E104, E122, E129, E102, E124) a csomagoláson ne csak az E-számmal, hanem figyelmeztető felirattal (például: „Károsan befolyásolhatja a gyermekek figyelmét és teljesítményét") is jelöljenek.

Nanotechnológia

Az első olvasatban a képviselők külön nanotechnológiai határértékek megállapítását kérték. Ez végül a most elfogadott szövegbe nem került bele, az viszont szerepel benne, hogy ha egy anyag gyártási folyamata megváltozik (például nanotechnológiával megváltoztatják a részecske méretét) akkor teszteljék újra az anyag biztonságosságát.

Természetes aroma?

Aromákat az élelmiszerek ízének vagy illatának fokozására alkalmaznak. Az élelmiszeripar mintegy 2 600 nyilvántartott természetes és mesterséges aromát használ. Ezekről Mojca Drčar Murko (néppárti, szlovén) készített jelentést.

Az új jogszabály szigorúbb feltételekhez köti a „természetes" jelző használatát. Eszerint csak az számít majd természetes aromának, amelynek 95 százaléka természetes eredetű (az Európai Bizottság 90 százalékot javasolt).

Enzimek

Az élelmiszerenzimeket évszázadok óta használják, például sütésnél, sajtok előállításánál. Javítják az étel szerkezetét, külalakját és tápértékét. Egyre fontosabb szerepet játszanak az élelmiszergyártásban, ugyanis kiválthatják egyes vegyi anyagok használatát. Jelenleg az enzimek alkalmazására nincs uniós jogszabály. A most elfogadott szöveg közös szabályokat hoz létre az enzimek értékelésére, engedélyeztetésére és szabályozására.

Avril Doyle (néppárti, ír) elfogadott jelentése szerint enzimeket is csak akkor lesz szabad felhasználni, ha ezzel nem vezetik félre a fogyasztókat. A jogszabály értelmében a félrevezetésről akkor van szó, ha az élelmiszer frissességét, minőségét, természetességét és tápértékének minőségét enzimekkel manipulálják.

Hogy működik a rendszer?

Az új adalékanyagok, aromák, és enzimek vizsgálatával párhuzamosan a már forgalomban lévő, mintegy 300 adalékanyagot, 2 600 aromát is folyamatosan tesztelni fogják. A jelenleg engedélyezett anyagok egyelőre a piacon maradhatnak, a vizsgálatok lezárulta után viszont csak a teszteken megfelelő termékek maradhatnak az engedélyezett anyagok listáján.

A plenáris vitában Hegyi Gyula (szocialista) azt mondta, „az európai közvélemény a szaporodó botrányok hatására egyre nagyobb aggodalommal gondol a fogyasztók számára gyanús anyagokra. Az E-számmal jelölt mintegy 2600 különböző adalékanyagból évente körülbelül 3 kg-ot fogyaszt egy átlagos lakos anélkül, hogy tisztában lenne annak káros hatásaival". A képviselő szerint „az adalékanyagok hamis érzetet keltenek a fogyasztókban. Olyan élénk és harsogó színeket adnak az élelmiszereknek, amelyek nincsenek jelen a természetben. Ezzel az egészségügyi kockázaton túl lélektani kárt is okoznak a gyermekeknek, rászoktatva őket a természetellenes ételekre".

Hegyi kiemelte, „hogy az új jogszabály alapján az emberi egészségre és a környezetre káros adalékanyagokat a jövőben nem lehet tovább használni". Szerinte „fontos, hogy a kockázatos anyagokat, mint a gyermekkori hiperaktivitást okozó azo-ételfestékeket legalább jelölni kell az élelmiszereken". A képviselő ugyanakkor sajnálta, hogy végül „a GMO-t tartalmazó adalékanyagokat nem kell szigorúan megjelölni".

Jelentéstevő: Åsa Westlund (PES, SE)

Jelentés: (A6-0179/2008) – A Tanács közös álláspontja az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszer-ipari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2008. július 7., hétfő

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Åsa Westlund

Jelentéstevő: Åsa Westlund (PES, SE)

Jelentés:  (A6-0180/2008) – közös álláspontja az élelmiszer-adalékanyagokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Jelentéstevő: Mojca Drčar Murko (ALDE, SE)

Jelentés: (A6-0177/2008) – Aromák és aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Mojca Drčar Murko

Jelentéstevő: Avril Doyle (EPP-ED, IE)

Jelentés: (A6-0176/2008) – Élelmiszerenzimek

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Aggódik az Északi Áramlat gázvezeték miatt az EP

A képviselők az Északi Áramlattal kapcsolatos környezetvédelmi és geopolitikai szempontok miatt is aggodalmukat fejezik ki kedden elfogadott állásfoglalásukban.

A kedden, 542-60-38 arányban elfogadott jelentés szerint az EP arra kéri az Európai Bizottságot és a Tanácsot, aktívabban vegyen részt az északi gázvezeték potenciális környezetvédelmi hatásainak értékelésében.

A jelentés lengyel és litván környezetvédelmi szervezetek petícióira ad választ.

A szöveg szerint az unió és Oroszország számára is stratégiai dimenziójú projekt segíteni fog abban, hogy ki tudják elégíteni az EU jövőbeli energiaigényét. A jelentés szerint ugyanakkor hiányoznak azok az intézményi struktúrák, amelyek képesek lennének megfelelő választ adni a projekttel összefüggő környezetvédelmi és geopolitikai biztonsági kérdésekre.

A kapcsolódó plenáris vitában Gyürk András (néppárti) azt mondta, „a balti-tengeri gázvezeték ügye a formálódó közös energiapolitika egyik legvitatottabb kérdése. Sokan aggódnak, hogy a vezeték megvalósulása révén nem a kontinens ellátásbiztonsága fog nőni, hanem Oroszországnak való kiszolgáltatottságunk."

Gyürk szerint elengedhetetlen, hogy az Európa energiaellátását évtizedekre meghatározni tervezett gázvezetékek lefektetését megfelelő hatásvizsgálat előzze meg. A képviselő úgy vélte, nem tisztázott, milyen környezeti hatásokkal járhat a tengerfenék 1200 km hosszan történő feltúrása, és hogy milyen veszélyt rejtenek a térségben található fel nem robbant második világháborús lőszerek. „Ezek olyan súlyú kérdések, amelyek egyértelmű és megnyugtató megválaszolása nélkül elképzelhetetlennek tartom a projekt felelősségteljes megvalósítását" – mondta Gyürk András.

Duka-Zólyomi Árpád (néppárti, Szlovákia) szerint az Északi Áramlattal kapcsolatban sok a bizonytalansági tényező. „A fennálló környezetvédelmi kockázatok megkövetelik, hogy a nyolc érintett ország részvételével szakmai hatástanulmányok készüljenek, amelyek nélkül nem szabad hozzákezdeni az esetleges tervezéshez" – mondta a képviselő.

A politkus hozzátette: „összhangban a 2006-os közös energiaügyi politikáról szóló közös állásfoglalással, elengedhetetlen a Bizottság részvétele a projektben, hogy így érvényesüljenek az unión belüli energetikai szolidaritás szempontjai."

Jelentéstevő: Marcin Libicki (PES, PL)

Jelentés (A6-0225/2008) – A Balti-tengeren tervezett, Oroszországot és Németországot összekötő gázvezeték környezetre gyakorolt hatásai

Petíciós Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. július 8., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Marcin Libicki

Kritizálja a 2009-re tervezett uniós költségvetést az EP

Rendkívül alacsony a 2009-re tervezett kifizetési szint – áll az EP jelentésében, amely  az Európai Bizottság előzetes költségvetési tervezetét értékelte.

Az 570 igen, 49 nem, 72 tartózkodó szavazattal elfogadott jelentésben az áll, hogy a 116 milliárd 796 millió eurós tervezett kifizetési szint „rendkívül alacsony", figyelembe véve a 2007-es és 2008-as kötelezettségvállalási szintet (126,5, illetve 129,1 milliárd euró).

A képviselők sérelmezik, hogy az Európai Bizottság nem veszi kellőképpen figyelembe az EP prioritásait az előzetes költségvetési tervezetben.

Az előzetes költségvetési tervezet alapján júliusban kezdenek vitát az uniós intézmények.

A plenáris vitában Surján László, a néppárti frakció nevében azt mondta, az erős Európához erre alkalmas költségvetésre van szükség. A képviselő szerint az elnökségnek tudatában kell lennie, „hogy alulfinanszírozott programokra minden cent kidobott pénz".

Surján úgy vélte, az agrárköltségvetésben mutatkozó többletet a 12 új tagállam versenyhátrányának mérséklésére kell felhasználni. Ez szerinte „erkölcsi kötelesség". A képviselő hozzátette: „szembe kell néznünk többek között az afrikai problémákkal is, a segítésnek az agrárköltségvetés keretein belül, vetőmag, műtrágya formájában van komoly realitása. Pénzsegéllyel termékhiányt megoldani aligha lehet."

Fazakas Szabolcs (szocialista) szerint „az uniót is fenyegető stagfláció tükrében fontos, pozitív lépés, hogy a költségvetés legnagyobb tételét már a növekedést, foglalkoztatást, innovációt és a kohéziót szolgáló fejezet teszi ki. Itt a sorok között megtalálhatók azok a források is, amelyek a klímaváltozás és a biztonságos versenyképes energiaellátás céljait szolgálják". A képviselő szerint „még jobb lenne, ha ezekre a kihívásokra, azaz a CO2-kibocsátás csökkentésére, az energiatakarékosság és a megújuló energia céljára önálló fejezetek állnának rendelkezésre".

Jelentéstevő: Jutta Haug (PES, DE)

Jelentés (A6- /2008) – 2009. évi költségvetés: a 2009-es EKT-ban szereplő egyeztetési megbízatással kapcsolatos első gondolatok

III. szakasz – Bizottság

Költségvetési Bizottság

Eljárás: költségvetés

Vita: 2008. július 7., hétfő

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Jutta Haug

Erősebb uniós szerepvállalást akar az EP Afganisztánban

Afganisztánban az EU-t főleg humanitárius szervezetnek tartják. Az EP ezért is erősítené az unió politikai szerepvállalását. Az ázsiai országban tartott választások a képviselők szerint példamutatók a régió számára.

„Afganisztán stabilizálása: megválaszolandó kihívások az EU és a nemzetközi közösség számára" címmel, 423 igen, 74 nem, 43 tartózkodás arányban fogadott el véleményadó jelentést az EP kedden.

Összehangolt újjáépítés

A szöveg szerint Afganisztán „a nemzetközi fejlesztési támogatás, valamint a két- és többoldalú együttműködés próbájává vált". Az EP „felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a különböző afganisztáni újjáépítési törekvések összehangolása érdekében kezdeményezze egy olyan nemzetközi tanács létrehozását, amely összefogja a fő adományozókat és az ENSZ-szervezeteket".

A jelentés szerint az országban jellemző jelentős választási részvétel jelzi: az afgánok aktív részvételi demokráciát akarnak. Az afganisztáni választások – így a szöveg – „példaértékűvé váltak regionális összefüggésben és a súlyos fegyveres konfliktusok által sújtott, fejlődő országokban".

Erős EU-t Afganisztánban

A képviselők úgy vélik, „Afganisztánban az EU-t elsősorban humanitárius szervezetnek tekintik, ugyanakkor, arra is szükség van, hogy az EU erős politikai befolyású szereplőnek tűnjön". Ezért az EP „felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan stratégiákra, amelyek révén az EU – szem előtt tartva az afgán nép természetes szuverenitását – a polgári, a politikai és az igazgatási apparátus cselekvőképessé tétele során erősítheti láthatóságát".

A jelentés támogatja a NATO erőfeszítéseit, és „sürgeti, hogy az EU és tagállamai támogassák a terrorizmus, a vallási és etnikai szélsőségek, az etnikai szeparatizmus és minden olyan cselekmény elleni küzdelmet, amelynek célja Afganisztán területi integritásának, államegységének és nemzeti szuverenitásának felforgatása".

Kevés embert küld az EU?

Az EP felhívja a figyelmet arra, hogy az unió 2007. június 15-én elindított EUPOL missziójának még el kell érnie teljes teljesítőképességét. A Kabulban és a tartományi központokban működő misszió ekkor is csak 195 fős lesz, pedig az afgán külügyminiszter szerint legalább 700 további kiképzőre van szükség az országban – áll a szövegben.

Menekültek visszatérése, ópiumtermesztés

A jelentés megemlíti, hogy az UNHCR 3,69 millió afgán menekültet segített visszatérni Afganisztánba 2002 márciusa óta, ami történetében a legnagyobb, segítségnyújtás mellett történő visszatérési művelet volt. Azonban továbbra is mintegy három és fél millió afgán maradt Pakisztánban és Iránban, és csökken az afgán menekültek finanszírozása – figyelmeztetnek a képviselők.

Az EP „mély aggodalmának ad hangot a folyamatosan bővülő ópiumtermesztés és -kereskedelem miatt, mivel az súlyos politikai és nemzetbiztonsági következményekkel jár Afganisztánban és a szomszédos országokban".

A parlament ugyanakkor „felhívja az Egyesült Államok kormányát, hogy hagyjon fel növényirtási politikájával, és különösen a komoly környezeti és egészségi kockázatokkal járó Roundup szer használatával a légi permetezések során, mivel a máktermesztők célba vétele csak táplálja a nemzetközi csapatok jelenlétével szembeni neheztelést".

Jelentés (A6- /2008) – Afganisztán stabilizálása: megválaszolandó kihívások az EU és a nemzetközi közösség számára

Afganisztán stabilizálása: megválaszolandó kihívások az EU és a nemzetközi közösség számára

Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. július 8., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

André Brie

Jelentés az EP belső reformjáról

Az Európai Parlament eljárási szabályzatának módosításáról fogadtak el jelentést a képviselők kedden.

Az EP plenáris üléseinek munkájával és a saját kezdeményezésű jelentésekkel kapcsolatos parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoport javaslatairól készített jelentést Richard Corbett (szocialista, brit). Ezt az EP kedden, 516-143-36 arányban szavazta meg.

A jelentéstevő szerint a parlamenti működés megreformálásának „kulcsfontosságú célkitűzése a munkafolyamatok javítása az átláthatóság növelése érdekében, valamint abból a célból, hogy intézményünk jobban megfeleljen a polgárok Európai Parlamenttel kapcsolatos jelenlegi elvárásainak."

A szöveg rendelkezik többek között a Tanácsnak vagy a Bizottságnak címzett, írásbeli kérdésekkel kapcsolatos eljárásokról, valamint a saját kezdeményezésű jelentésekkel kapcsolatos eljárások módosításáról.

A vitában az Európai Néppárt vezérszónokaként szólalt fel Szájer József. A képviselő szólt arról, hogy támogatja a frakcióalakításhoz szükséges minimális képviselői létszám felemelését, az ugyanis szerinte „erősebb parlamenthez vezet". A politikus hozzátette: a minimumlétszámot helyesebb lenne százalékos arányként meghatározni.

Szájer a saját kezdeményezésű jelentésekkel kapcsolatban megemlítette, hogy az EP a plenáris ülésen eltöltött vitaidőnek mindössze 17,4 százalékát tölti jogalkotással. Az egyéb tevékenységek, például a saját kezdeményezésű jelentések „hatása lényegesen kisebb annál, mint amit a jogalkotással el tudunk érni" – vélte a képviselő.

„Amikor jogot alkotunk, akkor 500 millió ember számára már a következő években az életükre közvetlen hatással lévő változásokat hozunk létre, míg a saját kezdeményezésű jelentéseknél ez az áttétel jóval hosszabb, jóval kisebb, ennek következtében ennek a parlamentnek jóval többet kell foglalkoznia a jogalkotással és ez a jelentés ezt teszi lehetővé" – mondta Szájer József.

Jelentéstevő: Richard Corbett (PES, UK)

Jelentés (A6-0197/2008) – A Parlament eljárási szabályzatának módosítása a parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoport a plenáris ülés munkájára vonatkozó javaslatai fényében

Alkotmányügyi Bizottság 

Eljárás:

Vita: 2008. július 7., hétfő

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Richard Corbett

Perger István/ EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük