2022.05.22.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia új tisztségviselőit – Lovász László az MTA elnöke

24 min read
<p><strong><span class="inline inline-left"><a href="/node/80002"><img class="image image-preview" src="/files/images/lovasz_laszlo_184x144_fill_180x144.jpg" border="0" alt="Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke" title="Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke" width="180" height="144" /></a><span style="width: 178px" class="caption"><strong>Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke</strong></span></span></strong></p><p>Zárt ülésen választották meg a 185. közgyűlés keddi munkanapján a Magyar Tudományos Akadémia főállású vezetőit - az MTA elnökét, főtitkárát és főtitkárhelyettesét, továbbá az Akadémia alelnökeit, az elnökség egyes tagjait, a közgyűlési bizottságok tagjait és vezetőit, többek között a Doktori Tanács, a Felügyelő Testület, a Tudományetikai Bizottság és a Vagyonkezelő Testület tagjait.

Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia új elnökeLovász László a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

Zárt ülésen választották meg a 185. közgyűlés keddi munkanapján a Magyar Tudományos Akadémia főállású vezetőit – az MTA elnökét, főtitkárát és főtitkárhelyettesét, továbbá az Akadémia alelnökeit, az elnökség egyes tagjait, a közgyűlési bizottságok tagjait és vezetőit, többek között a Doktori Tanács, a Felügyelő Testület, a Tudományetikai Bizottság és a Vagyonkezelő Testület tagjait.

Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia új elnökeLovász László a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

Zárt ülésen választották meg a 185. közgyűlés keddi munkanapján a Magyar Tudományos Akadémia főállású vezetőit – az MTA elnökét, főtitkárát és főtitkárhelyettesét, továbbá az Akadémia alelnökeit, az elnökség egyes tagjait, a közgyűlési bizottságok tagjait és vezetőit, többek között a Doktori Tanács, a Felügyelő Testület, a Tudományetikai Bizottság és a Vagyonkezelő Testület tagjait.

A jelölőbizottság előterjesztését Vizi E. Szilveszter, az MTA rendes tagja, a testület elnöke ismertette a jelenlévőkkel. Az Akadémia elnökévé Lovász Lászlót, főtitkárává Török Ádámot, főtitkárhelyettesévé Barnabás Beátát választották meg. Az élettudományi alelnök Freund Tamás, a társadalomtudományi alelnök Vékás Lajos, a természettudományi alelnök pedig Szász Domokos lesz a következő három évben.

Az Akadémia főállású vezetői az MTA elnöke, főtitkára és főtitkárhelyettese, akiket a Közgyűlés három évre a hazai akadémikusok közül választ meg. Ugyancsak három évre választják meg az Akadémia három alelnökét. Az elnök irányítja az MTA tevékenységét a Közgyűlés döntéseinek és határozatainak megfelelően, az Alapszabályban meghatározott módon, továbbá képviseli az Akadémiát, a központi költségvetési fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetője, az MTA vagyona tekintetében pedig gyakorolja az Akadémiát megillető tulajdonosi jogokat.

A főtitkár a Közgyűlés határozataival és az elnök iránymutatásával összhangban, az Alapszabályban meghatározott módon működteti a titkársági szervezetet, s ezen keresztül ellátja a kutatóhálózat adminisztratív irányítását. A főtitkár hivatalból az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának (AKT) elnöke. A főtitkárhelyettes segíti a főtitkárt munkájában, és akadályoztatása esetén helyettesíti. Az alelnökök az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint látják el a feladatukat, tevékenységükért a Közgyűlésnek felelnek.

A Közgyűlés tagjai ugyancsak döntöttek az MTA választott elnökségi tagjainak személyéről. Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete a Közgyűlés, amelynek tagjait a hazai akadémikusok és a nem akadémikus közgyűlési képviselők alkotják. Két közgyűlés között az Elnökség az Akadémia döntéshozó testülete. Az MTA Elnökségét az elnök, az alelnökök, a tudományos osztályok elnökei, a hazai területi bizottságok elnökeinek egy képviselője, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Közgyűlés által választott három akadémikus és a Közgyűlés által választott három nem akadémikus közgyűlési képviselő, továbbá a Közgyűlés által választott három kutatóintézeti igazgató alkotja. Utóbbi három tag közül egy-egy képviseli a matematikát és a természettudományokat, az élettudományokat, valamint a társadalomtudományokat. A Közgyűlés élettudományi elnökségi taggá Tulassay Tivadart, társadalomtudományi elnökségi taggá Szabó Miklóst, természettudományi elnökségi taggá pedig Bokor Józsefet választotta.

2014-ben járt le a Doktori Tanács, a Felügyelő Testület, a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság, a Tudományetikai Bizottság, valamint a Vagyonkezelő Testület tagjainak mandátuma is.

A Doktori Tanács elsődleges feladata az MTA doktora cím iránti kérelmek elbírálása, a tudományos bizottságok, osztályok, bírálóbizottságok és hivatalos bírálók javaslataira és döntéseire támaszkodva. A tanácsnak minden tudományos osztály részéről legalább két tagja van. A három év eltelte után legfeljebb egy alkalommal a tag újraválasztható.

Az MTA Közgyűlése a tudományos osztályok jelölései alapján az Akadémia Doktori Tanácsának tagjává választotta S. Varga Pált, az MTA levelező tagját, Zsoldos Attilát, az MTA levelező tagját, Rónyai Lajost, az MTA rendes tagját, Varga Jánost, az MTA rendes tagját, Kovács L. Gábort, az MTA rendes tagját, Roósz Andrást, az MTA rendes tagját, Hudecz Ferencet, az MTA levelező tagját, Papp Lászlót, az MTA rendes tagját, Zalai Ernőt, az MTA rendes tagját, Pósfai Mihályt, az MTA levelező tagját, Patkós Andrást, az MTA rendes tagját, valamint Gósy Máriát, a nyelvtudomány doktorát, Czigler Istvánt, az MTA doktorát, Molnár Lajost, az MTA doktorát, Palkovics Lászlót, az MTA doktorát, Rácz Károlyt, az MTA doktorát, valamint Kollár Istvánt, az MTA doktorát. Ugyancsak a Doktori Tanács tagja lett Homonnay Zoltán, az MTA doktora, Haracska Lajos, az MTA doktora, Kiss György, az MTA doktora, Dövényi Zoltán, az MTA doktora, valamint Kürti Jenő, az MTA doktora.

A Közgyűlés a tudományos osztályok jelölései alapján a Doktori Tanács póttagjának választotta Tolcsvai Nagy Gábort, az MTA levelező tagját, Kelemen Jánost, az MTA levelező tagját, Pyber Lászlót, az MTA levelező tagját, Csáki Csabát, az MTA rendes tagját, Dóczi Tamás Pétert, az MTA rendes tagját, Czigány Tibort, az MTA levelező tagját, Huszthy Pétert, az MTA levelező tagját, Vida Gábort, az MTA rendes tagját, Pálné Kovács Ilonát, az MTA levelező tagját, Demény Attilát, az MTA levelező tagját és Rácz Zoltánt, az MTA rendes tagját. Az MTA 185. közgyűlésén ugyancsak a Doktori Tanács póttagjává választották Szilágyi Mártont, az MTA doktorát, Pálffy Gézát, az MTA doktorát, Gyárfás Andrást, a matematikai tudomány doktorát, Popp Józsefet, az MTA doktorát, Csiba Lászlót, az MTA doktorát, Imre Sándort, az MTA doktorát, Horváth Dezsőt, az MTA doktorát, Varga Zoltán Sándort, a biológiai tudomány doktorát, Nováky Erzsébetet, a közgazdaságtudomány doktorát, Haszpra Lászlót, az MTA doktorát, valamint Dombrádi Zsoltot, az MTA doktorát.

Az MTA Közgyűlése a jelölőbizottság javaslata alapján Ádám Józsefet, az MTA rendes tagját, Hudecz Ferencet, az MTA levelező tagját, Imre Lászlót, az MTA rendes tagját, Kurutzné Kovács Mártát, az MTA rendes tagját, Náray-Szabó Gábort, az MTA rendes tagját, Perczel Andrást, az MTA levelező tagját, Sótonyi Pétert, az MTA rendes tagját az MTA Felügyelő Testületének tagjául választotta. A Felügyelő Testület feladata az akadémiai gazdálkodás szabályszerűségének és ésszerűségének ellenőrzése, az Akadémia éves költségvetési irányelveinek, az éves költségvetési beszámolónak a vizsgálata.

Az MTA 185. közgyűlése a jelölőbizottság javaslata alapján a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság elnökévé választotta Solymosi Lászlót, az MTA levelező tagját. A tudományos osztályok jelölései alapján a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság tagjaivá választotta Nyomárkay Istvánt, az MTA rendes tagját, Frank Tibort, az MTA levelező tagját, Szűcs Andrást, az MTA rendes tagját, Mézes Miklóst, az MTA levelező tagját, Oláh Editet, az MTA rendes tagját, Páczelt Istvánt, az MTA rendes tagját, Hudecz Ferencet, az MTA levelező tagját, Borhidi Attilát, az MTA rendes tagját, Zalai Ernőt, az MTA rendes tagját, Bozó Lászlót, az MTA rendes tagját, Lovas Rezsőt, az MTA rendes tagját. A Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság feladata az Akadémia és intézményei kiadói politikájának összehangolása, valamint a könyv- és folyóirat-kiadás támogatására elkülönített költségvetési forrásokkal való hatékony gazdálkodás.

A Közgyűlés a tudományos osztályok jelölései alapján az MTA Tudományetikai Bizottságának tagjává választotta Somfai Lászlót, az MTA rendes tagját, Galavics Gézát, az MTA levelező tagját, Füredi Zoltánt, az MTA rendes tagját, Nagy Bélát, az MTA rendes tagját, Mandl Józsefet, az MTA rendes tagját, Keviczky Lászlót, az MTA rendes tagját, Zrínyi Miklóst, az MTA rendes tagját, Erdei Annát, az MTA rendes tagját, Lamm Vandát, az MTA rendes tagját, Árkai Pétert, az MTA rendes tagját, Lévai Pétert, az MTA levelező tagját. Ugyancsak az MTA Tudományetikai Bizottságának tagjává választották Hoffmann Istvánt, az MTA doktorát, Kövér Györgyöt, az MTA doktorát, Kérchy Lászlót, a matematikai tudomány doktorát, Rajkai Kálmánt, az MTA doktorát, Karlinger Kingát, az orvostudomány kandidátusát, Tánczos Lászlónét, az MTA doktorát, Kiss Évát, az MTA doktorát, Barta Zoltánt, az MTA doktorát, Finszter Gézát, az MTA doktorát, Hably Lillát, az MTA doktorát, valamint Groma Istvánt, az MTA doktorát. A Tudományetikai Bizottság feladata, hogy a tudományos kutatás szabadságának, a tudományos közélet tisztaságának védelmében tudományetikai elvi kérdésekben foglaljon állást.

A Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlése a jelölőbizottság javaslata alapján Bod Péter Ákost, a közgazdaságtudomány kandidátusát, Fülöp Zsoltot, az MTA doktorát, Korinek Lászlót, az MTA rendes tagját (osztályelnök-helyettesi mandátuma lejártával), Márton Áront, az MTA Létesítménygazdálkodási Központ Igazgatóját, Pakucs Jánost, a Magyar Innovációs Szövetség elnökét, Solti Lászlót, az MTA rendes tagját (osztályelnöki mandátuma lejártával), valamint Vigh Lászlót, az MTA rendes tagját az MTA Vagyonkezelő Testületének tagjául választotta. A testület feladata az Akadémia vagyoni érdekeinek hatékony érvényesítését szolgáló gazdálkodás elősegítése.

 

Tisztújítás után: bemutatjuk az MTA új választott vezetőit

A Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésének döntése értelmében a következő három esztendőben Lovász László képviseli elnökként a nagy múltú, rangos intézményt. A főállású választott vezetők közül a főtitkári feladatokat Török Ádám láthatja el, a főtitkár-helyettesi tisztséget pedig Barnabás Beáta tölti be. Az akadémiai elnök munkáját élettudományi alelnökként Freund Tamás, társadalomtudományi alelnökként Vékás Lajos, természettudományi alelnökként pedig Szász Domokos segíti. Az MTA Elnökségének három, a Közgyűlés által választott tagja Tulassay Tivadar, Szabó Miklós, valamint Bokor József lett.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Lovász László matematikus 1948-ban született Budapesten. A matematikai tudományok kandidátusa fokozatot 1970-ben szerezte meg, 1971-ben pedig matematikusi diplomát és Dr. ret. nat. címet kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1977-ben a matematikai tudományok doktora lett. Akadémikussá 1979-ben, az MTA rendes tagjává 1985-ben választották. Lovász László kutatási területe a kombinatorika és a gráfelmélet, és ezek alkalmazásai a számítógép-tudomány és az operációkutatás területén. Nevéhez fűződik a "Lovász-féle lokális lemma", a "Lovász-féle téta-függvény" és a "Lenstra-Lenstra-Lovász-algoritmus". Óriási szerepe van abban, hogy a magyar matematikai kutatások egyik súlyponti területe, a kombinatorika a modern matematika meghatározó ágává fejlődött. Legújabban a nagy hálózatok vizsgálatának matematikai alapjaival foglalkozott, továbbá társszerzőként kidolgozta a gráflimeszek elméletét. Lovász László 2007-ben Bolyai-díjat kapott, 2008-ban pedig Széchenyi-nagydíjban részesült. A nagy nemzetközi díjak közül a Kiotó-díjnak és a Wolf-díjnak is birtokosa.

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára

Török Ádám közgazdász 1952-ben született Budapesten. 1976-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa lett. Tudományos kutatásainak középpontjában a versenypolitika, a piacelmélet, a nemzetközi gazdaságtan, a gazdaságpolitika és a kutatás-fejlesztési politika kérdései állnak. Igazgatóként 1991-től hét évig vezette az MTA Ipar- és Vállalatgazdasági Kutatóintézetét is. Az akadémiai doktori címet 1994-ben szerezte meg. Az MTA levelező tagjává 2001-ben, rendes taggá 2007-ben választották. 2004-ben megválasztották az MTA Gazdaság- és Jogtudományi Osztályának elnökévé, ezáltal az MTA Elnökségébe is bekerült. A testületbe 2008-ban saját jogon is beválasztották. Török Ádám számos gazdasági társaság és szakmai szervezet munkájában vett részt, 1993 és 1994 között a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságát vezette, 2009-ben a Költségvetési Tanács tagja lett. Oktatóként több hazai felsőoktatási intézményben, vendégprofesszorként pedig több külföldi egyetemen tanított, jelenleg a Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszék professzora. Elismerései közül a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét 2006-ban kapta meg.

 A Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese

Barnabás Beáta Mária növénybiológus 1948-ban született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar biológia-kémia szakán 1972-ben szerzett diplomát. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének kutatójaként kezdett dolgozni. Szakterülete a növényi szaporodásbiológia, biotechnológia. A martonvásári kutatóhelyen 1992 óta a Biológiai Szekció vezetője, tudományos igazgatóhelyettes. Nevéhez kötődik Magyarország egyetlen növényi szaporodásbiológiai műhelyének megteremtése. Az MTA doktora címet 1989-ben szerezte meg. Az Akadémia levelező tagjává 2007-ben választott professzor az azóta elmúlt esztendőkben egyebek mellett az aszály termést csökkentő hatásának hátterében álló folyamatokról alkotott ismereteket gazdagította. Irányította azokat a kutatásokat, amelyek lehetővé teszik az eltérő szárazságtűrésű genotípusok megkülönböztetését. 2013-ban az MTA rendes tagjává választották. Az MTA Veszprémi Területi Bizottsága alelnökének munkásságát több rangos kitüntetéssel is elismerték: 2012-ben Széchenyi-díjat vehetett át.

 Élettudományi alelnök

Freund Tamás neurobiológus 1959-ben született Zircen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1983-ban szerzett biológusdiplomát. Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója. Az akadémiai doktori címet 1992-ben szerezte meg. Az MTA 1998-ban választotta levelező tagjai sorába, 2004-ben pedig az Akadémia rendes tagja lett. Kiemelkedő tudományos eredményeit több rangos hazai és nemzetközi díjjal is elismerték: az agykéreg, különösen a tanulási és memóriafolyamatokban kulcsfontosságú hippocampus ideghálózatának szerveződését és működését feltáró kutatási eredményeiért 2011-ben két másik magyar akadémikussal, Buzsáki Györggyel, valamint Somogyi Péterrel közösen elsőként kapta meg az "agykutatás Nobel-díjának" is nevezhető Agy díjat (The Brain Prize). A Bolyai- és Széchenyi-díjas kutatót idén év elején beválasztották José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének Tudományos és Technológiai Tanácsadó Testületébe. Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia részvételével 2014-ben elindított, 12 milliárd forint költségvetési forrásból megvalósuló Nemzeti Agykutatási Program konzorciumának elnöke.

 Társadalomtudományi alelnök

Vékás Lajos jogtudós 1939-ben született Kolozsvárott. Jogi doktorátust 1963-ban szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Friss diplomásként kezdett tanítani az ELTE Polgári Jogi Tanszékén, amelyet aztán később vezetett is. Az egyetemen előbb két ízben rektorhelyettesként, majd 1990-ben három évig rektorként is dolgozott. 1992-től alapító rektorként öt esztendőn keresztül irányította a Collegium Budapestet. A magyar polgári jog, az összehasonlító polgári jog és a nemzetközi magánjog kutatójaként 1984-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. Tudományos munkássága keretében a polgári jog számtalan területét tanulmányozta: foglalkozott például az öröklési joggal, a gazdasági joggal, összehasonlító kutatásokban elemezte a magyar és a német polgári jogi rendszert és a magyar dologi jog rendszerét. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává választották. Mint a Kodifikációs Főbizottság vezetője jelentős szerepet vállalt az új Polgári Törvénykönyv előkészítésében. Munkásságát több rangos kitüntetés mellett 2004-ben Széchenyi-díjjal ismerték el.

Természettudományi alelnök

Szász Domokos matematikus 1941-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1964-ben szerzett diplomát. Pályáját az ELTE tanársegédjeként kezdte, majd 1971-ben az MTA Rényi Alfréd által alapított és ma a nevét is viselő Matematikai Kutatóintézetének munkatársa lett. A ranglétrát végigjárva 1993-ban két évre kinevezték az intézmény igazgatójává. A kutatóintézetben eltöltött majd harminc esztendő mellett tizennyolc évet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanított, utóbbiban hat évig volt a Matematikai Intézet igazgatója. Szász Domokos kutatási területe a dinamikai rendszerek, a matematikai statisztikus fizika, valamint a sztochasztika. 1982-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. Az MTA levelező tagjává 1990-ben, rendes taggá 1995-ben választották. Hat esztendeig az MTA Matematikai Tudományok Osztályának elnöke volt, 2011-ben pedig az Akadémia természettudományi alelnökévé választották. Tudományos eredményeit és oktatóként végzett munkáját 2005-ben Széchenyi-díjjal ismerték el.

 

Az MTA Elnöksége Közgyűlés által választott tagjai

Élettudományok

Tulassay Tivadar orvos, gyermekgyógyász, nefrológus 1949-ben született a ma Szlovákiában fekvő Galántán. 1974-ben szerzett summa cum laude minősítésű diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Pályafutása szorosan kötődik az intézményhez: a Szülészet-nőgyógyászati, illetve a Nőgyógyászati Klinika munkatársa volt, egyetemi tanári, tanszékvezetői kinevezését 1992-ben kapta meg. Később az egyetem dékánhelyettesi, 1995-től öt éven át rektorhelyettesi, 2003-2012 között rektori feladatait látta el. 1983-ban védte meg kandidátusi, 1990-ben akadémiai doktori értekezését, 1994-ben habilitált. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben rendes tagjává választották. 2006-ban a német Leopoldina Természettudományi Akadémia tagja lett. Tudományos tevékenysége mellett több közéleti szervezet munkájában részt vesz. Elismerései közül a Gábor Dénes-díjat 2008-ban, a Prima-díjat 2010-ben vette át.

Társadalomtudományok

Szabó Miklós régész, ókorkutató 1940-ben született Szombathelyen. 1963-ban szerzett régészet-latin szakos diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, szakterülete a görög, kelta és etruszk régészet. Doktori értekezését 1963-ban védte meg. Pályáját a Magyar Nemzeti Múzeumban kezdte, később a Szépművészeti Múzeum muzeológusaként, tudományos titkáraként, majd főigazgató-helyetteseként dolgozott. 1980-ban védte meg kandidátusi értekezését, 1987-ben akadémiai doktori címet szerzett. 1989-ben vette át egyetemi tanári kinevezését, és az ELTE Ókori Régészeti Tanszékének tanszékvezetője lett. 1991 és 1993 között az ELTE általános rektorhelyettese volt, majd az egyetem rektorává választották, amely pozíciót 1999-ig töltötte be. 1994 és 2005 között az ELTE Régészeti Intézetének igazgatójaként dolgozott. 1995-ben az MTA levelező, 2001-ben rendes tagjává választották, 2005-től 2011-ig az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztály elnöki feladatait is ellátta, és osztályelnökként az Elnökség munkájában is részt vett. Számos nemzetközi tudományos társaság tagja. Munkásságát a Francia Becsületrenddel, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, valamint Széchenyi-díjjal is elismerték.

Természettudományok

Bokor József villamosmérnök 1948-ban született Tiszadobon. 1972-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán. Az egyetem elvégzése után a Csepel Művek Irányítás- és Számítástechnikai Intézetben helyezkedett el tudományos munkatársként. 1977-ben védte meg doktori disszertációját, 1983-ben a műszaki tudományok kandidátusa lett. 1987-től az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében dolgozik, 2008-tól tudományos igazgatóként. 1982 óta oktat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (illetve annak elődjén). 1990-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. 1992-ben a Közlekedésautomatika Tanszék egyetemi tanárává, két évvel később tanszékvezetőjévé nevezték ki. 1998-ban az MTA levelező, 2001-ben rendes tagjává választották. Fő kutatási területe az automatizálás, a lineáris és többváltozós dinamikus rendszerek elmélete és automatizálása. Számos szakmai szervezet tagja, eredményeit a járműszerkezetek, valamint a járműdinamikai modellek tervezésénél széles körűen hasznosítják. 1987-ben Akadémiai Díjat, 1994-ben Gábor Dénes-díjat, 2007-ben Széchenyi-díjat kapott, 2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjét vehette át. Három éve az Akadémia Közgyűlése az Elnökség tagjává választotta.

 

Elnöki zárszó

Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Tudós Társaság!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nagyrabecsüléssel és örömmel köszöntöm a Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott elnökét, alelnökeit, főtitkárát és főtitkárhelyettesét és valamennyi új tisztségre bizalmat elnyert akadémikustársamat, köztestületi tagtársamat!

Bízom abban, hogy ez az egyedülálló Intézmény, az akadémia közössége, a magyar tudományos tehetség és a fontos kihívások örömmel töltik el őket. Eddigi pályájuk elismerése az elnyert cím. És az Akadémia tekintélyének biztosítéka az ő tudós kiválóságuk.

Most, hogy az Akadémia 19. megválasztott elnökeként a 20.-nak adom át ezt a szolgálatot, végiggondolva mindazt, aminek folytatására hívom, derű van bennem is.

A „búcsú pillanatában áll helyre az aranyegyensúly"- írja Pilinszky János. Amit elnökként meghirdettem és elvégeztem azt mind ennek az egyensúlynak a szolgálatában tettem. Arra vállalkoztam, hogy változtatok, de úgy, hogy a megújulásban minden helyet találjon magának: kutató és téma, innováció és támogatás.

Én hiszem, hogy a belső és külső egyensúlyt soha óvatossággal elérni nem lehet. Csak cselekvő bátorsággal és áldozatos munkával. Ennek jegyében terveztem, döntöttem és vittem véghez mindazt, ami most mögöttünk és egyszersmind előttünk áll.

Hiszem, hogy ahhoz, hogy jók legyenek a kilátásaink feljebb kell néznünk az adott pillanat nehézségeinél. Minden tudásommal, teljes szívemmel, összes erőmmel a magyar tudományt, a magyar tehetséget és a jövő iránti bizalmat szolgáltam. Szép és nehéz hivatás volt ez, amelyben, tudom, minden sokszoros súllyal esett és esik latba.

Az öröm és köszöntés mellett ebből a nemes súlyból szeretnék most áthelyezni valamit a megválasztott új elnökre.

De előtte még, hadd hozzam szóba Luigi Pichlert, a 19. század neves drágakővésőjét.  Az Európa-szerte ismert, kitűnő mester, a gemmák művésze – aki egyébként a bécsi akadémia professzora is volt – az 1820-as évek végén egy magyar nemesúr és egy újonnan formálódó magyar intézmény megbízását fogadta el. Egy pecsét vésése volt a feladat. A megrendelő kérésére a pecsét a magyar címerre támaszkodó, a magyar nemzetet, mint sast serlegéből tápláló finom nőalakot ábrázolta, a Magyar Tudományos Akadémia jelképét.

Széchenyi István tudta, hogy a tartalomhoz – ahogy ő fogalmazott – kell a „csinos forma" is. Így a kor legjobb, tudós vésnökét választotta és a míves munkához valódi programot, igazi üzenetet adott a mesternek. Elkészült hát 1832-re az akadémia pecsétnyomója.

Pecsétet már öt évezrede használnak, hogy hitelesítsen, igazoljon, megőrizzen. Ezt az egyetemes funkciót látta el az Akadémia esetében is, és így vált annak egyik legfontosabb jelképévé, az oklevél és a címer mellett.

Az akadémia pecsétnyomója hosszú ideje pihent. A mesteri véset hűen őrizte megrendelője szellemiségét és esztétikai igényességét. De gyakorlatias szellemét tétlenül nem őrizhette.

Ezért újra életre keltettük az alapítói gondolatot, a szépséges mintát, az akadémia pecsétnyomóját. Az eredetihez hű, mesteri munka ez is. Sok erőt, nagy felelősséget és komoly teherbírást kíván.

És ezek most valóban nem nagy szavak.

Mert most, amikor az akadémia új elnökének átnyújtom, hogy az elnöki hivatással együtt az elnöki pecsétet is elfogadja, figyelmeztetnem is kell: ez bizony súlyos darab! És súlyt ad mindennek, amibe belevési Akadémiánk jelképét. Erő kell hozzá. A szellemin és lelkin túl ezúttal fizikai is.

Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Elnök Úr!

Az újra életre keltett akadémiai bélyegzővel adom át az elnöki szolgálatot a Magyar Tudományos Akadémia 20. elnökének.

 

Megpecsételt hagyomány: Pálinkás József az akadémia jelképével adta át az elnöki megbízatást

A Magyar Tudományos Akadémia leköszönő elnöke a Tudós Társaság 1832-ben készült pecsétnyomójának ezüstből készült, hű másolatát nyújtotta át az MTA 20., kedden megválasztott új elnökének. Pálinkás József e hagyományteremtő gesztussal adta át megbízatását utódjának.

Nagyrabecsüléssel és örömmel köszöntötte a Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott elnökét, alelnökeit, főtitkárát, főtitkárhelyettesét és valamennyi új tisztségre bizalmat nyert akadémikustársát, köztestületi tagtársát Pálinkás József, az MTA leköszönő elnöke az MTA 185. közgyűlésének második napján. „Bízom benne, hogy ez az egyedülálló intézmény, az Akadémia közössége, a magyar tudományos tehetség és a fontos kihívások örömmel töltik el őket. Eddigi pályájuk elismerése az elnyert cím. És az Akadémia tekintélyének biztosítéka az ő tudós kiválóságuk" – mutatott rá az MTA 19. elnöke.

Pilinszky János szavaival – a „búcsú pillanatában áll helyre az aranyegyensúly" – Pálinkás József utalt mindarra a meghirdetett és elvégzett feladatra, amit az egyensúly megteremtése érdekében tett. „Hiszem, hogy a belső és külső egyensúlyt soha óvatossággal elérni nem lehet. Csak cselekvő bátorsággal és áldozatos munkával. Ennek jegyében terveztem, döntöttem és vittem véghez mindazt, ami most mögöttünk és egyszersmind előttünk áll. Minden tudásommal, teljes szívemmel, összes erőmmel a magyar tudományt, a magyar tehetséget és a jövő iránti bizalmat szolgáltam. Szép és nehéz hivatás volt ez, amelyben, tudom, minden sokszoros súllyal esett és esik latba" – fogalmazott.

Az öröm és köszöntés mellett a tudomány szolgálatának „nemes súlyát" hagyományteremtő szándékkal, jelképesen a Magyar Tudományos Akadémia eredeti, 1832-ben készült pecsétnyomójának hű másolatával adta át az új elnöknek.

Lovász László, az Akadémia új elnöke rövid köszöntőjében megtiszteltetésnek nevezte az elnöki cím elnyerését és nagyrabecsüléssel szólt Pálinkás József munkájáról. „A megújítás valóban a megmaradás záloga" – hangsúlyozta az új elnök, kifejezve köszönetét és elismerését  a most leköszönő valamennyi akadémiai tisztségviselőnek az elmúlt hat év eredményeiért.

„Az Akadémia pecsétnyomója hosszú ideje pihent, most újra életre keltettük az alapítói gondolatot, a szépséges mintát, az Akadémia pecsétnyomóját. Mert most, amikor az Akadémia új elnökének átnyújtom, hogy az elnöki hivatással együtt az elnöki pecsétet is elfogadja, figyelmeztetnem is kell: ez bizony súlyos darab! És súlyt ad mindennek, amibe belevési Akadémiánk jelképét. Erő kell hozzá. A szellemin és lelkin túl ezúttal fizikai is" – mutatott rá az elnöki jogkörrel járó felelősségre Pálinkás József.

A Magyar Tudományos Akadémia leköszönő elnöke jelképesen a Magyar Tudományos Akadémia eredeti, 1832-ben készült pecsétnyomójának ezüstből készült, hű másolatával adta át megbízatását. Pálinkás József, kétszer hároméves elnöki ciklusának végén hagyományteremtő szándékkal készíttette el az eredeti pecsétnyomó míves másolatát. Ennek átadásával a mindenkori elnök nemcsak  tudományirányító szolgálatának súlyát és szépségét helyezi az új elnök kezébe, hanem a kivételes intézmény története és értékei iránti felelősséget is.

 


Az Akadémia hivatalos pecsétnyomója

A Tudós Társaság 1828. március 20-án tartott ülésén határozta el, hogy kifejező intézményi jelképként oklevelet, címert és pecsétet készíttet az Akadémia számára. A művészek és mesterek felkérésénél Széchenyi István fontosnak tartotta, hogy a tartalom mellett a  „ csinos forma is" szempont legyen, hogy a kor elismert szakemberei külsejüket tekintve is értékes, időtálló akadémiai szimbólumokat alkossanak. A grafikai elemek – amelyekhez a tartalmi 'programot' az Akadémia-alapító adta – hosszas levelezés során formálódtak és váltak véglegessé 1832-ben. Az Akadémia első hivatalos pecsétjét, a 40×78 mm-es, karneol nyelű, topáz pecsétnyomót egy bécsi művész, Luigi Pichler vésnökmester, bécsi akadémiai professzor dolgozta ki.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

EUROASTRA - Powered by WebshopCompany Ltd. uk. | Newsphere by AF themes.