http://www.obh.hu/http://www.obh.hu/  

Hiányos a jogi szabályozás, kevés a menekültekkel törődő képzett személyzet, a rendőrök nincsenek kiképezve az eltérő kultúrák összeütközésének békés kezelésére. Az állampolgári jogok biztosa ezt a hátteret láttatja a debreceni menekülttábor konfliktusai mögött.

http://www.obh.hu/http://www.obh.hu/  

Hiányos a jogi szabályozás, kevés a menekültekkel törődő képzett személyzet, a rendőrök nincsenek kiképezve az eltérő kultúrák összeütközésének békés kezelésére. Az állampolgári jogok biztosa ezt a hátteret láttatja a debreceni menekülttábor konfliktusai mögött.

    A debreceni Menekülteket Befogadó Állomás öt afgán lakója egy nyári napon felmászott az intézmény közelében lévő, 30 méter magas átjátszó toronyra. Öngyilkossággal fenyegetőzve kényszerítették ki, hogy még aznap megkapják régóta és hiába várt személyi igazolványukat, lakcímkártyájukat. Néhány héttel később az internetszoba használatáról kirobbant vita tömegverekedéssé fajult az afgán és a szomáli menekültek között. A biztonsági őrök kénytelenek voltak rendőröket hívni, akik a rájuk támadó táborlakókat könnygázzal állították meg. A csetepaték időről időre kiújultak és több embert kórházba kellett szállítani. A befogadó állomás lakói azt panaszolták, hogy a fekete ruhás rendőrök rájuk törtek, a szobáikat átkutatták, az ott tartózkodó embereket minden ok nélkül bántalmazták, kiválogatták az iszlám hitű személyeket, megverték őket és az iszlámot sértő megjegyzéseket tettek.

     Szabó Máté ombudsman a sajtóhírek nyomán hivatalból kezdett vizsgálatot és megállapította, hogy az afgán menekültek a jogszabályi környezet rendezetlensége miatt nem kaphattak igazolványt. Az oltalomra szoruló külföldieket 2008 elejétől az Európai Unió irányelvei szerint kell különféle menekült-kategóriákba sorolni, ámde az illetékes hivatalok nem tudtak megegyezni az okmányok kiállításának ehhez igazodó egységes szabályozásról és a hatáskörökről. A biztos rámutatott, hogy sérült a külföldiek védelemhez fűződő joga, azzal pedig, hogy elmaradt a törvénymódosítás és nem születtek meg a szükséges új rendeletek, az Igazságügyi és Rendészeti minisztérium nem tett eleget a jogállami elvárásoknak.

    Magyarországon három befogadó állomás működik és a menedékjogi kérelmek elbírálása során a menekülteket az eljárás egyes fázisainak megfelelő intézményekben helyezik el. Az ombudsman már egy korábbi jelentésében is figyelmeztetett, hogy a vallási, történelmi, kulturális ellentétek miatt nem célszerű ugyanott elszállásolni bizonyos nemzetiségekhez, illetve népcsoportokhoz tartozó külföldieket.

    A befogadó állomások lakóinak többségét nagy, a gyerekeket pedig különösen súlyos megrázkódtatás érte azzal, hogy kénytelen voltak elmenekülni hazájukból és megviselték őket az utazás viszontagságai is. Különleges bánásmódra, például pszichológiai ellátásra, pszichoterápiás kezelésre volna szükségük, amit debreceni intézményben nem kapnak meg. Négyszáz táborlakóval mindössze három szociális munkás foglalkozik. Nem meglepő, hogy a sokféle kultúrából érkező, traumatizált, gyakran írni-olvasni sem tudó, idegen nyelvet valamint a helyi viszonyokat nem ismerő, az összezártságot és a tétlenséget nehezen viselő külföldiek között gyakori a konfliktus, amit az érintettek – szakszerű segítség hiányában – a saját kultúrájukban szokásos módon kezelnek.

    Nem okozott alkotmányos joggal összefüggő visszásságot, hogy a tömegverekedés megszüntetésére rendőri erőket vettek igénybe – tisztázta jelentésében az ombudsman. Ugyanakkor viszont ellentétes volt a magánlakás sérthetetlenségéhez való joggal, hogy a rendőrök behatoltak a női és férfi szállásokba, átkutatták az összecsapások elől oda húzódók szobáit és ruházatát. Az emberi méltóság Alkotmányban biztosított jogát sértették meg a rendőrök azzal, hogy sértő, becsmérlő megjegyzéseket tettek az iszlámra és követőire.

Hajdú-Bihar megye rendőrfőkapitánya arról tájékoztatta az állampolgári jogok biztosát, hogy a fegyelmi vizsgálatot kezdeményezett. A rendőri intézkedések, valamint azok végrehajtásának módja azonban azt mutatja, hogy a rendőrség nincs kiképezve az eltérő kultúrákból eredő konfliktusok békés kezelésére. Az állampolgári jogok biztosa mindezek orvoslásáért az igazságügyi és rendészeti miniszterhez, Hajdú-Bihar megye rendőrfőkapitányához és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójához fordult.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük