MSZF a Kórházmentők naggyűlésén Egerben

Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal szervezőjének beszéde a 2008. október 18-i egri, Dobó téri nagygyűlésen, ahol nagyon sokan vettek részt. A Hospinvest elleni tiltakozás folytatódik…

Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal szervezőjének beszéde a 2008. október 18-i egri, Dobó téri nagygyűlésen, ahol nagyon sokan vettek részt. A Hospinvest elleni tiltakozás folytatódik…

     Jó napot Eger! Jó napot Magyarország! Azért jöttünk ide, a Dobó térre az ország megannyi vidékéről, hogy világosan és egyértelműen leszögezzük: Eger harca az ország harca! Célunk azonos: meg akarjuk akadályozni a betegellátás privatizálását, meg akarjuk védeni a munkahelyeket és a közös vagyont!

     Fejlődést akarunk, nem profitgyarapítást.  Emberi és társadalmi fejlődést. Ha az állam ennek érdekében magántőkét is be akar vonni a betegellátás fejlesztésébe, semmi akadálya, de ha a profit kedvében akar járni az ember helyett, szembe találja magát velünk! Hívják azt az érdekcsoportot HospInvestnek, vagy másnak!

     Eger minden magyar szemében a hősiesség jelképe. A hazaszereteté, az önfeláldozó ellenállásé az idegen elnyomással, a leigázással, a betolakodókkal szemben. A Markhot Ferenc kórház dolgozói frontharcosai annak az országos méretű küzdelemnek, amely nemzeti szuverenitásunk helyreállítására irányul a globális pénzügyi érdekekkel szemben. Mert hiszen manapság nem kellenek ágyuk ahhoz, hogy egy népet alávessenek! Megteszi a tőke is! Ha hagyjuk, hogy maga alá gyűrjön, ha hagyjuk, hogy cselédsorba taszítson saját otthonunkban, akkor meg is fogja tenni. Senkinek se legyen kétsége felőle! Termelő kapacitásunk 65-70 százaléka külföldi tulajdonba került, szétverték virágzó mezőgazdaságunkat, és most a földet akarják eladni. A megtermelt érték túlnyomó része, évi 4-5 milliárd dollár kivándorol az országból, és mások jólétét gyarapítja. Közben a kormány 4 milliárd eurót vesz föl hitelbe kizárólag a pénzügyi szféra stabilizálására. Mintha a népnek a részvénypiac alakulása volna a legfőbb gondja! Béreink 60 százaléka létminimum közeli, több mint 3 millióan a létminimum alatt tengődnek. A szegénység a gyermekes háztartások 41 százalékát, a három vagy több gyermekes családok 60 százalékát érinti. És most azt akarják, hogy ők fizessék meg a nemzetközi pénzügyi válság árát is! Befagyasztják a béreket, hozzányúlnak a nyugdíjakhoz, és a családi pótlékhoz. Ez az ő társadalompolitikájuk!

    Nem a munkahelyteremtés, a megélhetés a cél, egy ledolgozott élet után járó nyugdíj értékének megőrzése, hanem a tőke érvényesülése, a profit, a pénzügyi egyensúly. Az aranyborjú előtt hajbókolnak, miközben millióknak arról kell dönteniük, hogy egyenek-e vagy fűtsenek. Ahelyett, hogy adócsökkentéssel serkentenék a hazai ipart és mezőgazdaságot, azokat is feláldozzák a multik oltárán, akik kis- és középvállalkozóként a legtöbb embert foglalkoztatják. Ez így nem megy tovább!

    Miközben az egész világon állami eszközökhöz folyamodnak a válság megfékezésére, a kormány tovább privatizál, a HospInvestet karolja fel és a hitelért cserében kínálja a maradék nemzeti vagyont.

    A józanész azt diktálná, hogy saját nemzetükre és népükre támaszkodva keressék a kiutat egy olyan válságból, amelynek még csak az elején tartunk! De nem! Nem az ember a fontos, hanem a pénz! Gyárak zárnak be, tömegesen küldik kényszerszabadságra a dolgozókat, megkezdődtek a tömeges elbocsátások, növekszik a munkanélküliség. Drágul a hitel, gyengül a forint, erősödik az infláció, és drasztikusan nőnek a megélhetési költségek. Te pedig ember, törődj magaddal, tán az Isten is megsegít!  

     Nekünk, Barátaim, ilyen feltételek között kell helytállnunk! Ugyanazért, amiért mindig is kellett: megélhetésünkért, szabadságunkért, jövőnkért. Erről a jogunkról nem mondunk le, semmilyen kormány, semmilyen ellenérdek kedvéért sem! A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal ma is Eger oldalán áll, és holnap is az egri dolgozók oldalán fog állni.

     Merítsünk erőt az egri dolgozók bátor harcából, példamutató kiállásából! Merítsünk erőt abból, hogy nemzeti összefogással rákényszerítettük a kormányt és parlamentet a kétszer is megszavazott egészségbiztosítási törvény visszavonására. Merítsünk erőt annak tudatából, hogy nem a kormány váltja le a népet, hanem a nép a kormányt!

     Sikerünk titka az összefogásban rejlik. Abban, hogy képesek voltunk háttérbe szorítani világnézeti és politikai különbségeinket a közös cél eléréséért!  Ez a közös cél most a Markhot Ferenc kórház megvédése! És mi meg fogjuk védeni, ami a miénk! Eger csillaga vezéreljen minket harcunkban a kórházért, nemzeti önrendelkezésünk és szuverenitásunk helyreállításáért!

2008. október 16.