Erdő Péter bíboros prímásErdő Péter bíboros prímásÁllamalapító szent királyunk ünnepének előestéjén arról kérdeztük Erdő Péter bíborost, hogy milyen üzenetet hordoz Szent István király alakja a ma emberének, hívőnek és nem hívőnek.

Erdő Péter bíboros prímásErdő Péter bíboros prímásÁllamalapító szent királyunk ünnepének előestéjén arról kérdeztük Erdő Péter bíborost, hogy milyen üzenetet hordoz Szent István király alakja a ma emberének, hívőnek és nem hívőnek.

– Augusztus 20-án az egész ország Szent István királyt ünnepli, bár különböző módon, és talán nem is mindenki gondolkodik el ennek az ünnepnek a valódi jelentőségén, mának szóló üzenetén. Hogyan fogalmazhatnánk meg ezt a mának szóló üzenetet egy nem hívő ember számára?

– A nem hívő számára Szent István nagy európai személyiség volt, aki érezte a felelősséget saját népe iránt és bekapcsolta népét az európai népek közösségének nagy családjába. Ez újra- és újra aktuális – a mi földrajzi helyzetünk olyan, hogy az európai népek családjába bizony nagy megszakítások után mindig újra be kell kapcsolódnunk. Ilyen szempontból is aktuális az ő alakja. Aktuális abból a szempontból is, ahogyan országát és a népét vezette. Nyilván nagyon sok mindent át kellet alakítania – meg is tette – ezt látjuk a törvényeiből is, ismerjük a történelemből is, de ugyanakkor meg kellett őriznie nagyon sok értéket is, és meg kellett őriznie azt a bizalmat, hogy mindaz ami történik, az javára válik ennek a népnek. Sok viszontagság közt ezt az értéket sikerült  később is megtartani. Igaz, hogy Szent István halála után polgárháborús állapotok alakultak ki, Péter király nem értette meg a magyarságot, külföldi révén, Aba Sámuel pedig az Európai létbe való bekapcsolódás jelentőségét nem úgy fogta fel, pogánylázadás tört ki. I. Endrének kellett megérkeznie, hogy ismét egyfajta európai állapotot teremtsen az országban – de hát ilyen viszontagságos volt a mi történelmünk. Szent László király volt az, aki ezt az európaiságot ezt a kiegyensúlyozottságot már az egész Kárpát-medencére nézve érvényesíteni tudta. Nem véletlen, hogy az ő tiszteletével térségünkben sok helyütt találkozunk, így például Zágrábban is, ahol püspökséget alapított, de természetesen Erdély területén is.

– A hívő ember számára milyen pluszt jelentést hordoz Szent István személye és életműve?

– Szent István a világát egyetlen nagy egységnek látta, és ebben az egységben a Krisztusba vetett hite volt a középpont. Ő nem csak alkalmazkodásból volt keresztény. Meggyőződéses hívő, szent ember volt. És ha egyszer Krisztus a középpont, akkor ebből a világból nagyon sok minden új fénybe kerül, új értelmet kap. Ebben Szent István következetes volt, s ezzel olyan új alapot teremtett, amely máig vonatkozási pont számunkra.

Szent István harmonikus, kiegyensúlyozott egyéniség volt, uralkodóként is. Ez azt is jelenti, hogy nagyon teherbíró az az alap amit ő fölépített, ezért mindig Szent Istvánra emlékezünk, hogy a saját azonosságunkban és az optimizmusunkban megerősödjünk. Mert az a sok nehézség, amellyel a történelmünk során ennek az örökségnek szembe kellett néznie, az bárki mást könnyedén elpusztíthatott volna. Az a tény, hogy élünk és vagyunk, Isten kegyelméből, az a bizalmunkat kell hogy erősítse. Ha pedig ilyen bizalmunk van, akkor a hangulatunk, lelkesedésünk, vagy saját felelősségünknek a tudata nem a féléves gazdasági mutatóktól vagy a valuta árfolyamától függ. Ennél sokkal alapvetőbb oka van a mi reménységünknek, ez pedig maga Jézus Krisztus és Istennek az a szeretete, amivel a teremtett világot és az embert is tekinti. Ha pedig egy állatfajnak, vagy egy ritka növénynek – ma már tudjuk mekkora értéke van – hát még egy nemzeti kultúrának, egy nemzeti értéknek, egy emberi nyelvnek. Micsoda tapasztalatokat hordoz az, micsoda pótolhatatlan érték, ha egyszer elenyészik. Nem tisztelhetjük igazán a Teremtőt, ha ezeket a csodálatos jelenségeket, mint ami a nyelv, vagy a kultúra, nem becsüljük, nem érezzük érte a felelősségünket. De ebben a keresztény szemléletben benne van az is, hogy a sajátunk mellet tiszteletben tartjuk másoknak az ilyen értékeit is. Így kerek a világ, így térünk vissza Szent István világához.

Nemayer Katalin/Magyar Kurír

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük