2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Nagyszombat

3 perc olvasás
<span class="inline inline-left"><a href="/node/69887"><img class="image image-_original" src="/files/images/lys_lila_gyertya.gif" border="0" width="188" height="236" /></a></span>Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus, az Isten fia feltámadt a halálból, s ezzel minden egyes embert megajándékozott az örök élet reményével.

lys lila gyertyaNagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus, az Isten fia feltámadt a halálból, s ezzel minden egyes embert megajándékozott az örök élet reményével.

lys lila gyertyaNagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus, az Isten fia feltámadt a halálból, s ezzel minden egyes embert megajándékozott az örök élet reményével.

A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend igen ősi gyökerekre, a IV. századig vezethető vissza, de az ünnep alapjai a kereszténység kezdetéig nyúlnak.

A fény liturgiája fényköszöntő rítussal kezdődik, amely az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából származik. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást. A bevonulási körmenet is ebben az időben vált általánossá. A vigíliában ezután a húsvéti gyertya kerül a szertartás középpontjába: a gyertya meggyújtása Krisztust, a „világ Világosságát" jelképezi.

Nagycsütörtökön a kínszenvedésre és a halálra emlékezve elhallgatnak a harangok, az orgona és a csengők; most a feltámadás örömének hangot adó „dicsőség"-re ismét megszólalnak. Az olvasmányok és az evangélium után a keresztkútnál vizet szentel a pap, közben a mindenszentek litániáját imádkozza a hívekkel. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor részesülnek a beavató szentségekben (a keresztelés mellett a bérmálásban és az elsőáldozásban), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha a szentmise keretében nincs keresztelés, a közösség akkor is megújítja keresztségi fogadalmait: megvallja hitét Istenben és ellene mond a sátánnak. A vigília ünnepét az eucharisztikus áldozat ünnepélyes bemutatása koronázza meg.

A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után ünneplik. A legtöbb helyen hozzá kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli szentmise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők mindenki felé is bizonyságát adják hitüknek és örömüknek.

(MKPK titkárság)

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.