Magyar Köztársaság cimereA kormány több ezer olyan törvény és törvényerejû rendelet hatályon kívül helyezését kezdeményezi a parlamentben, amelyeket 1989. október 23-a, a harmadik Magyar Köztársaság Alkotmányának hatályba lépése elõtt alkottak, de mára elavulttá váltak. A szerdai döntést újabbak fogják követni: a kormány az év végéig az összes többi jogszabályt is áttekinti.

Magyar Köztársaság cimereA kormány több ezer olyan törvény és törvényerejû rendelet hatályon kívül helyezését kezdeményezi a parlamentben, amelyeket 1989. október 23-a, a harmadik Magyar Köztársaság Alkotmányának hatályba lépése elõtt alkottak, de mára elavulttá váltak. A szerdai döntést újabbak fogják követni: a kormány az év végéig az összes többi jogszabályt is áttekinti.

A mai napig hatályos az az 1894-es törvény, amelyik szerint a fiúk az apjuk, a lányuk pedig az anyjuk vallását öröklik. Aki ezt az elõírást nem veszi komolyan, az akaratán kívül ugyan, de törvényt sért – más kérdés, hogy nem kell büntetéstõl tartania ezért.

Nincsenek ma már gombaszárítási céltanfolyamok sem, a róluk szóló törvény viszont él. A fodrászok sem borotválnak már a régi módi szerint, ennek ellenére törvény tiltja nekik, hogy az egyszer már felhasznált szappanhabot újra felkenjék az ember arcára.

Ilyen és ehhez hasonló törvényekbõl és törvényerejû rendeletekbõl több ezer van – ezek egy részét ráadásul nem ismerhetik az emberek, holott továbbra is érvényesek. A rendszerváltás elõtt ugyanis ellentmondásos volt a jogszabályok kihirdetésének gyakorlata: nem volt kötelezõ minden jogszabályt a hivatalos lapban kihirdetni, ezért számos régi jogszabály csak minisztériumi irattárakban vagy levéltárakban lelhetõ fel.

A probléma azonban még ennél is nagyobb: a történelmi sorsfodulók idején, például az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, alapvetõ társadalmi változások történtek, a jogrendszer átfogó felülvizsgálata azonban rendszerint elmaradt. A korábbi jogszabályokat nem helyezték hatályon kívül, csak egyszerûen – mint a társadalmi renddel ?összeegyeztethetetlent" – nem alkalmazták tovább: érvényesek, de senki sem tartja be, s nem is kéri számon azokat.

Idõnként tettek ugyan kísérleteket a jogszabályok rendezésére, az idejétmúlt elõírások kiszûrésére, de átütõ eredményt egyik próbálkozás sem hozott.

A kormány szerdai döntésével ? amelyik szerint egy olyan átfogó, jogegyszerûsítõ törvényjavaslatot terjeszt az Országgyûlés elé, amely formai értelemben még hatályos, de a gyakorlatban már nem alkalmazott törvényeket és törvényerejû rendeleteket helyezi hatályon kívül ? azonban nem egyszerûen egy jogtechnikai problémát akar orvosolni: a demokrácia egyik fontos alapelvét szeretné megvalósítani.

A jogállami mûködés alappillére, hogy minden polgár megismerheti az ország mûködését szabályozó jogi normákat, amiket be is tart. Ehhez azonban biztosítani kell azoknak a szabályoknak a nyilvánosságát is, amelyeket régen alkottak ugyan, de még ma is fontos szerepet játszanak – emiatt is szükséges a joganyag átfésülése és megrostálása.

Éppen ezért a kormány nem áll meg a törvényeknél és törvényerejû rendeleteknél: a következõ hónapokban áttekinti az összes többi jogszabályt is, s a munka elvégzése után, az év végén, mindenki számára hozzáférhetõvé teszi a hatályos jogszabályok szövegét – akkor már az elavult regulák nélkül.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük