EU BizottságKritikus jelentést tett le az asztalra az Európai Bizottság Bulgária és Románia csatlakozás elõtt tett kötelezettségvállalásainak teljesülésérõl az igazságszolgáltatás reformját és a korrupció ellenes fellépést illetõen.

 EU BizottságKritikus jelentést tett le az asztalra az Európai Bizottság Bulgária és Románia csatlakozás elõtt tett kötelezettségvállalásainak teljesülésérõl az igazságszolgáltatás reformját és a korrupció ellenes fellépést illetõen.

 Brüsszel politikai okokból mégsem leckézteti meg az EU két legújabb tagját a bel- és igazságügyi védzáradék bevezetésével. 

Az Európai Bizottság megítélése szerint Bulgária és Románia haladást ért el, de még sok a teendõje az igazságszolgáltatás reformjában és a korrupció elleni harc területén. Az úgynevezett ?ellenõrzõ és együttmûködési mechanizmus" keretében szerdán elfogadott jelentés azt méri fel, hogy a két 2007. január 1-jén csatlakozott ország hogyan halad a csatlakozási szerzõdésben vállalt kötelezettségeinek teljesítésével az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bûnözés elleni harc terén. Bizottsági források szerint a két ország közül egyértelmûen Bulgária teljesít rosszabbul.

A Bizottság jelentésébõl kitûnik, hogy mind Románia, mind Bulgária váltakozó eredményeket produkált a különbözõ, testre szabott követelmények teljesítésében, nem egy esetben még jelentõsen elmaradva az uniós tagság által megkövetelt szinttõl. Az Európai Bizottság jelenleg mégsem tartja indokoltnak a csatlakozási szerzõdésben rögzített speciális védzáradék beélesítését egyik országgal szemben sem, újabb raportra rendelve a két országot 2008 közepén. Brüsszelben nagy feltûnést keltett, hogy a jelentés szövege a biztosi kabinetfõnökök egyeztetését követõen jelentõs mértékben felpuhult a Bizottság szakértõinek nagyon kritikus hangú minõsítéséhez képest.

Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos közvetve beismerte, hogy erre politikai megfontolásokból került sor. ?A technikai jelentést jó alapnak tekintjük, de az utolsó szót a biztosi testületnek kell kimondania" – válaszolta egy kérdésre Frattini. A bel- és igazságügyi biztos úgy vélte, hogy a védzáradékot csak akkor vetnék be, ha egyáltalán nem látnának elõrelépést a két országban az igazságügyi reformokban és a korrupció ellenes harc terén. ?A védzáradék egy kivételes eszköz, egyáltalán nem szokványos az alkalmazása egy tagállammal szemben" – érvelt az olasz biztos, hozzátéve, hogy a Bizottság a jövõ év közepéig fenntartja az ellenõrzést, újra raportra rendelve a két országot.

Kovács László, a biztosi testület magyar tagja is megerõsítette a BruxInfónak, hogy senki sem vetette fel a védzáradék alkalmazását a bolgár és a román elmaradások miatt. ?Ez egy kiegyensúlyozott jelentés, ami egyszerre szolgálja Bulgária és Románia, a két ország reformereinek érdekét, a Bizottság és a bõvítési politika hitelességét és a jelenlegi és jövendõbeli tagjelöltek érdekeit is" – jelentette ki a magyar biztos. Olli Rehn bõvítési biztos pedig a BruxInfónak úgy nyilatkozott, hogy bár korántsem tökéletes a helyzet a két országban, nagy lépést tettek elõre az elmúlt években. Arra is emlékeztetett, hogy annak idején a tagállamok döntöttek a tárgyalások befejezésérõl a két tagjelölttel a Bizottság határozott kételyei ellenére.

A Bizottság tavaly decemberben hozott létre egy mechanizmust az igazságszolgáltatás, a korrupció és a szervezett bûnözés elleni harc területén folyó reformok ellenõrzésére és a két ország segítésére. Bukarest és Szófia idén március 31-én nyújtotta be az elsõ jelentést Brüsszelben, amelyben számot adott a reformok állásáról. Mindkét országnak elõre meghatározott, testre szabott követelményeknek (benchmarknak) kellett eleget tennie. Románia esetében négy, Bulgária esetében hat ilyen elvárást fogalmazott meg az Európai Bizottság azzal, hogy ha a két új tagállam nem lesz képes megfelelõen teljesíteni õket, bevezeti velük szemben a csatlakozási szerzõdésben rögzített védzáradékot.

A csatlakozási szerzõdés értelmében az EU a bolgár és a román belépést követõ 3 éven belül három területen alkalmazhat védzáradékokat. Ezek: a bel- és igazságügyi, az általános gazdasági- és a specifikus belsõ piaci védzáradék. Ezeken túl átmeneti idõszakokkal is távol tarthatják az egységes piactól az EU állat- és növényegészségügyi és élelmiszerbiztonsági elõírásainak nem megfelelõ bolgár és román termékeket, mint amilyen jelenleg az élõ sertés és a sertéshúsból készült termékek exportjának tilalma a sertéspestis elõfordulása miatt. Végezetül az EU az agrártámogatások egy bizonyos részének a kifizetését is felfüggesztheti, ha a két ország nem képes az elõírt módon mûködtetni az egységes igazgatási és ellenõrzési rendszert (IACS).

BRUXINFO

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük