Nemzetközi piacokon lehetnek sikeresek a közép-és kelet-európai kkv-k
3 perc olvasás
Számos kihívással küzdenek a közép-és kelet-európai kis- és közepes vállalkozások, de kiugrási lehetőséget biztosíthat a jelenlegi gazdasági helyzetből, ha a nemzetközi piacokon is szerencsét próbálnak – derül ki az ACCA legfrissebb kutatásából.
Számos kihívással küzdenek a közép-és kelet-európai kis- és közepes vállalkozások, de kiugrási lehetőséget biztosíthat a jelenlegi gazdasági helyzetből, ha a nemzetközi piacokon is szerencsét próbálnak – derül ki az ACCA legfrissebb kutatásából.
Át kell lépnünk saját határainkon – javasolja a kelet-európai kkv-k számára az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants) legfrissebb kutatásában. A világ legnagyobb pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szakmai szervezete által 2012 első negyedévében végzett nemzetközi felmérés összesen 317 európai válaszadó véleményén alapul.
Az EU meghatározása szerint a kevesebb, mint 250 alkalmazottal és alacsonyabb, mint 50 millió eurós éves árbevétellel rendelkező vállalkozások alkotják az EU-ban a társaságok 99%-át, valamint a munkahelyek és az EU GDP-jének nagyjából 70%-át biztosítják. Jelenleg csaknem 23 millió ilyen vállalkozás van bejegyezve az Unió 27 tagországában.
Jóllehet, a kkv-k jelentik az EU legfőbb gazdasági motorját, a kutatás egyértelműen rámutat (a válaszadók 62 százaléka értett egyet), hogy a 2004-es EU csatlakozás óta az egységes piacot és a személyek, áruk, szolgáltatások illetve a tőke szabad áramlását a közép- és kelet európai kkv-k csak mérsékelt hatékonysággal voltak képesek kihasználni. Ennek számos tényező szab gátat, melyek közül a válaszadók leginkább a finanszírozáshoz való hozzáférést (82 százalék), a megfelelő (nemzetközi) üzleti kapcsolatok hiányát (67 százalék) és a kulturális különbségeket (39 százalék) emelték ki.
A tanulmány rámutat, hogy a kkv-k nemzetközi piacokon történő megjelenése kulcsfontosságú szerepet kell, hogy kapjon az egyes kormányzatok és az Európai Bizottság stratégiájában. Az export illetve a külföldi piacok felé nyitás révén ugyanis a kkv-k tőkéhez és jelentősebb felvevő piachoz juthatnak, mintha csak a lokális igényeket igyekeznek kiszolgálni. A válaszokból kiderül, hogy a külföldre befektető cégek több mint fele (52 százalék) számolt be növekvő bevételről az átlagosnak tekinthető 35 százalékos aránnyal szemben.
Kiugrási lehetőségként a kutatásban résztvevők a környezetvédelmi (56 százalék), az IT (47 százalék), az e-kereskedelem (23 százalék) és a mezőgazdasági (13 százalék) szektorokat emelték ki. Ezek azok a szolgáltatások ugyanis, amikre a nyugat-európai országok egyre inkább fogékonyak – állítják a szakértők. Ezt látszik alátámasztani például, hogy az európai kkv-k mindössze 28 százaléka képes a weboldalukon keresztül is rendelést fogadni és mindössze 14 százalékuk képes a teljes vásárlási folyamatot – beleértve az elektronikus fizetést is – egy platformon biztosítani.
„A régió kis- és közepes vállalkozásai már nem feltétlenül képesek és akarnak alacsonyabb árszínvonallal kitűnni nyugati versenytársaik közül, de továbbra is jellemző rájuk a nagyfokú rugalmasság és szakértelem, ami versenyképessé teheti őket a nemzetközi piacokon" – mondta Katka Benesova, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója. „A kkv-k bekapcsolása a nemzetközi véráramba kulcsfontosságú tényező a közép- és kelet európai régió számára. Az akadályok elhárítása és a lehetőségek megteremtése azonban a kormányzatok és az EU közös feladata is egyben."
