A két- háromnapos kirándulások számára Lengyelország – már csak közelsége okán is – roppant kedvező úti cél. Húsvétkor pedig még inkább az, hiszen a katolikus hagyományok ott különösen erősek.

A két- háromnapos kirándulások számára Lengyelország – már csak közelsége okán is – roppant kedvező úti cél. Húsvétkor pedig még inkább az, hiszen a katolikus hagyományok ott különösen erősek.

Akik a kirándulást az egyházi és történelmi ismeretek bővítésével szeretik egybekötni, azok a legjobban teszik, ha Gniezno felé veszik az irányt. Noha a város az ország tőlünk távolabbi, középnyugati részén fekszik, több okból is érdemes felkeresni. Ez volt Lengyelország első fővárosa és bár ezt a funkcióját az évszázadok alatt elveszette, a mai napig megmaradt egyházi fővárosnak, nagyjából úgy, mint Magyarországon Esztergom. Katedrálisa ezer évnél is öregebb, jelenlegi, gótikus alakját a XIV. században kapta. Belsejében több ritka, szakrális emlék található; látható benne feszület a XV. századból, de ugyancsak itt van Szent Adalbert ezüst szarkofágja is. A város környékén számos más, szép öreg templomot fedezhet fel az utazó.

Lényegesen közelebb fekszik a magyar határhoz Krakkó, amit nevezhetnénk akár turisztikai bőségszarunak is – annyi itt a látnivaló. A Visztula két partján fekvő város a felbecsülhetetlen értékű kulturális és művészeti alkotások sokaságáról híres. Az okkultizmus hívei szerint itt húzódik a világ hét titokzatos energiaforrásainak egyikét rejtő csakra. Bár ennek nem most van az ideje, ne hagyjuk szó nélkül, hogy világszerte híresek a krakkói betlehemi jászolok, a legérdekesebbeket Karácsonykor a Főtéren mutatják be. A népművészek és iparművészek alkotásai a barokk díszítőelemeket kapcsolják össze a népi elbeszélések motívumaival.

A Főtér, mely Európa legfontosabb kereskedelmi útvonalainak találkozásánál, 1257-ben épült, a mai napig Európa egyik legnagyobb városi piacterének számít. Méltóságteljesen emelkedik a tér fölé a Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele bazilika, más néven a Mária-templom két tornya. Ez az Óváros legértékesebb egyházi műemléke. A templom magasabb tornyából óránként trombitaszó hangzik. Minden évben ezrek és ezrek csodálják meg a Mária-templom főoltárát, a híres nürnbergi fafaragó, Wit Stwosz alkotását. Az oltár a XV. században készült, aranyozott és polikrómozott hársfából. Ez Európa legnagyobb gótikus faoltára.

Bár kissé már távolabb van, ugyancsak sok szépséget rejt Wroclaw. Nevezték Európa szent helyének is és sok ország kívánta birtokolni. Volt a lengyeleké, cseheké, osztrákoké, magyaroké és németeké, királyok, császárok, államfők lakták. Nemzetek, vallások, kultúrák keveredtek itt egymással. Tele van mágikus helyekkel. Legrégebbi része az Ostrów Tumski nevű városrész. Állnak benne monumentális templomok, pompás gótikus székesegyház, kanonok háza és érseki palota is épült. A Szent Erzsébet templom tornyába háromszáz lépcsőn lehet felmenni, de akik erre nem vállalkoznak, azok lifttel is feljuthatnak a hatvan méter magasan levő kilátóteraszra. A város legrégebbi szentélye a XII. század első feléből származó – egyetlen központi tartópilléren nyugvó boltozatú – késő román Szent Egyed templom.

Az ország hozzánk legközelebb fekvő vajdasága Malopolskie nevét Kislengyelországnak is fordíthatnánk. Faépítészetének rendkívüli gazdagsága és látványossága vitathatatlan. Fából építették a falusi házakat, kocsmákat, nemesi udvarházakat – és a templomokat is! A mai napig fennmaradt több tucat fatemplom, melyek a valláshoz és a hagyományhoz való kötődés talán legszebb szimbólumai. A legrégebbiek a XV. század első feléből származnak. A Tarnówi Papi Szeminárium a legnagyobb a világon, innen kerül ki a legtöbb misszionárius és itt található Lengyelország legrégebbi Egyházmegyei Múzeuma is. Számos szent kultuszhelye van ezen a területen, melyet évente több százezer zarándok látogat.

Nem hagyhatjuk el Lengyelországnak ezt a vajdaságát, ha nem keressük fel Wadowicét, a modern kori katolicizmus legnagyobb tiszteletben álló alakjának, Karol Wojtylának, ismertebb nevén II. János Pál pápának szülővárosát. Ebben a városban Őszentsége életútjának néhány fontos állomását meg is látogathatjuk. Szülőháza a Koscielna utca 7-ben áll, zarándokhellyé vált, amit a születésnapján, május 18-án tömegek keresnek fel. A húsvéti látogatók viszont ennél jóval korábban érkeznek az idén. Lengyelországban ez az ünnep kicsit más, mint minálunk. Nagyszombaton reggel az emberek ételeket visznek szentelésre a templomokba. Utána otthon bőséges családi reggeli zajlik majd a megszentelt ételekből. Szombaton délután minden templomból nagy körmenet indul. A locsolás nem olyan jellemző szokás, mint Magyarországon. Inkább vízzel történik. A gyerekek sem járnak házról-házra, és nem gyűjtenek ajándékot. Más, de nagyon szép szokások tanúi lehetnek, akik Húsvét idején keresik fel Lengyelországot. A lehetőségekről bővebb tájékoztatásra a www.lengyelorszag.travel címen találhatnak az érdeklődők.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük