2024.március.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Nicolas Sarkozy az EP-ben beszél a december 11-12-ei EU-csúcsról

62 perc olvasás
<p><a name="OLE_LINK23" title="OLE_LINK23"></a><span class="inline left"><a href="/node/97"><img class="image thumbnail" src="/files/images/europarlament.thumbnail_0.gif" border="0" width="100" height="56" /></a></span>A gazdasági válságra adandó európai válasz, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a lisszaboni szerződés életbe léptetése - ezek voltak az uniós állam- és kormányfők decemberi ülésének kiemelt témái. Ezeken kívül a mostani félévet vezető francia elnökséget is értékelik a képviselők - és Nicolas Sarkozy, francia államfő.</p><p>

A gazdasági válságra adandó európai válasz, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a lisszaboni szerződés életbe léptetése – ezek voltak az uniós állam- és kormányfők decemberi ülésének kiemelt témái. Ezeken kívül a mostani félévet vezető francia elnökséget is értékelik a képviselők – és Nicolas Sarkozy, francia államfő.

A gazdasági válságra adandó európai válasz, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a lisszaboni szerződés életbe léptetése – ezek voltak az uniós állam- és kormányfők decemberi ülésének kiemelt témái. Ezeken kívül a mostani félévet vezető francia elnökséget is értékelik a képviselők – és Nicolas Sarkozy, francia államfő.

December 16-án, délelőtt 10 órakor tart vitát az EP az uniós csúcstalálkozó és a mostani félévi francia EU-elnökség eredményeiről.

A francia soros elnökség honlapja

A EP december 4-ei vitája

Részegen át a piroson: büntetés határok nélkül

2007-ben több mint 40 ezren haltak meg közúti balesetben az Európai Unióban. A külföldön elkövetett közlekedési szabálysértések büntetése azonban sokszor elmarad. Az EP most azt az irányelv-tervezetet tárgyalja, amely alapján az unió egész területén büntetnék a sebességhatár-túllépést, az ittas vezetést, a biztonsági öv be nem kötését és a piroson való áthajtást.

2007-ben több mint 40 ezren vesztették életüket közúti balesetben az Európai Unióban. Az EU 2001-ben azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re csökkentésk a felére a halálos balesetek. Ennek ellenére 2005-ig az áldozatok száma évről évre nőtt, és 2007-ben sem történt kevesebb közlekedési haláleset.

Az Európai Bizottság ezért irányelvtervezetet dolgozott ki a négy legtöbb halálos áldozatot követelő közúti szabálysértés – a sebességhatár-túllépés, az ittas járművezetés, a biztonsági öv használatának mellőzése, valamint a piros jelzésnél való megállás elmulasztása – büntetésére. Az új irányelv megkönnyítené a büntetést akkor is, amikor a járművezető a cselekményt egy másik tagállamban követi el.

Bírság határok nélkül

Statisztikák szerint az európai járművezetők nagyobb arányban követnek el jogsértéseket egy másik uniós országban, mint otthon. Különösen igaz ez a gyorshajtásra – áll az Inés Alaya Sender (szocialista, spanyol) által készített jelentésben.

Mivel a más tagállamban elkövetett bűncselekmények legtöbbször következmény nélkül maradnak, az EP közlekedési szakbizottsága támogatta, hogy az új irányelv egy olyan elektronikus adatbázist és adatcsere-hálózatot hozzon létre, amely révén azonosítani lehetne a balesetet okozó járművet. A rendszám és bizonyos személyes adatok ellenőrzését követően az adott tagállam hatósága értesítést küldhetne a járművezetőnek a pénzbüntetés összegéről, a legegyszerűbb fizetési módról, a fizetési határidőről, illetve a jogorvoslati lehetőségekről, feltüntetve a büntetésért felelős hatóságot – olvasható a jelentésben.

A szakbizottsági képviselők az irányelv hatályát azonban az olyan esetekre is kiterjesztenék, ahol nem történt ugyan haláleset, de „súlyos sérülés vagy kár keletkezett". A közlekedési szakbizottság emellett fontosnak tartja, hogy az uniós járművezetőket tájékoztassák az új irányelvről, különösen pedig arról, hogy a jármű üzemben tartásának helye szerinti tagállam hatóságait értesítik, ha a sofőr a pénzbüntetés kifizetését megtagadja.

Több trafipax

Az EP közlekedési szakbizottsága szeretné, ha több automata sebességmérő eszköz lenne az olyan utakon, ahol sok baleset történik gyorshajtás miatt. Így a sebességmérések száma 30 százalékkal növekedne azokban a tagállamokban, amelyekben a halálos balesetek száma az uniós átlag fölött van – írja a jelentés. Emellett a képviselők évente a járművezetők legalább 30 százalékánál ellenőriznék, nem ültek-e ittasan a volánhoz. A biztonsági övek használatát legalább hat héten keresztül figyelnék minden olyan év után, amikor a sofőrök kevesebb mint 70 százaléka csatolta be az övet. A piros lámpánál való megállás ellenőrzésére pedig „automata ellenőrző eszközöket szerelnének fel, elsősorban azokban a kereszteződésekben, ahol a járművezetők a megállás szabályát gyakran megszegik".

Lő vagy vezet?

A szakbizottság azt is javasolja, hogy két évvel az irányelv elfogadása után az Európai Bizottság készítsen jelentést az elért eredményekről, hogy a szabályozást tovább lehessen fejleszteni, például ki lehessen terjeszteni a kábítószer hatása alatt történő vagy jogosítvány nélküli járművezetésre.

Jelentéstevő: Inés Ayala Sender (PES, ES)

Jelentéa (A6-0371/2008) – A közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó szabályok határokon átnyúló végrehajtása

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó szabályok határokon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. december 16., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Inés Ayala Sender

Az éghajlatváltozás elleni EU-jogszabálycsomagról szavaz az EP

2020-ig 20 százalékkal kevesebb károsgáz-kibocsátás, 20 százalékos megújulóenergia-arány és az energiahatékonyság 20 százalékos javítása – ezek a fő pontjai az unió „klímacsomagjának", amelyről most az Európai Parlament szavaz.

A decemberi Európai Tanács elfogadta a „klímacsomag" főbb pontjait. A kiadott zárónyilatkozat szerint az állam- és kormányfők első olvasatban szeretnének megegyezni az Európai Parlamenttel, hogy a jogszabályok – amelyek alapján az Európai Unió az egész világon az éghajlatváltozás elleni harc élharcosává válhatna – mielőbb életbe léphessenek.

Az Európai Parlament korábban már folytatott plenáris vitát a kérdésről, és időközben a tagállamokat képviselő Tanács és az EP tárgyalódelegációi is megállapodásra jutottak a főbb kérdésekben. Ahhoz, hogy a végleges szöveget már első olvasatban el tudják fogadni, további tárgyalásokra lesz még szükség a  parlamenti szavazás előtt.

Autók széndioxid-kibocsátása (Sacconi-jelentés)

Az előzetes egyezség szerint 2012-re a jelenlegi 160 grammról egységesen átlagosan 120 grammra kell csökkenteni az autók által kilométerenként kibocsátott széndioxid mennyiségét. 30 grammnyi csökkentést a gépjárműmotor technológiájának fejlesztésével, míg a fennmaradó 10 grammnyit egyéb fejlesztésekkel kellene elérni, mint például a jobb gumik vagy a bioüzemanyagok használata – áll Guido Sacconi (szocialista, olasz) jelentésében.

A hosszú távú célkitűzés értelmében, hogy 2020-tól kezdve az új autók kilométerenkénti széndioxid-kibocsátása átlagban nem léphetné túl a 95 grammot.

2015-ig köztes célokat határoznak meg az autógyártók számára, 2012-től kezdve azonban – egyre növekvő mértékben – bírsággal sújtanák a megengedett határértéken felüli kibocsátást. 2019-től már többletgrammonként 95 euró lenne ez a bírság.

Az EP egyetértett a Bizottsággal és a Tanáccsal abban, hogy az évente kevesebb, mint tízezer gépjárművet gyártók mentességet kérhessenek a kibocsátás korlátozására. A tízezer és háromszázezer darab közötti autót gyártóknak pedig lehetőségük lenne arra, hogy – a 2007-es szinthez képest – a járművek széndioxid-kibocsátását csak 25 százalékkal csökkentsék.

A képviselők speciális hitelekkel és egyéb kedvezményekkel ösztönöznék a rendkívül alacsony kibocsátású járművek kifejlesztését és gyártását.

Megújuló energiaforrások (Turmes-jelentés)

Az EP szakbizottsága támogatta azt a célkitűzést, hogy 2020-ra az EU összes energiafogyasztásának legalább 20 százaléka megújuló energiaforrásokat használjon fel.

Az intézményközi egyezség szerint az irányelv 2014-es felülvizsgálata nem fog kiterjedni a célarány újragondolására: az továbbra is 20 százalékos marad.

A szakbizottság emellett támogatta az Európai Bizottságnak azt a javaslatát is, hogy 2020-ra a közúti közlekedésben felhasznált üzemanyagoknak legalább 10 százaléka származzon megújuló energiaforrásokból.

A képviselők kiemelten ösztönöznék a második generációs – hulladékból vagy biomasszából, vagyis az élelmiszer-termeléssel nem versengő módon előállított – bioüzemanyag felhasználását.

Kibocsátási kvóták: 2025-tól csak árverésen (Doyle-jelentés)

Az Európai Tanácson született döntés szerint az uniós széndioxid-kibocsátást 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni, a viszonyítási év pedig 2005 lesz. A bázisév megválasztását éppen az EU keleti felének országai – köztük Magyarország – sérelmezték, úgy vélték ugyanis, ez a rendszer nem veszi figyelembe, hogy 1990 óta már legalább 20 százalékkal csökkent a karbonkibocsátás ezekben az államokban. A csúcs résztvevői végül úgy döntöttek, kompenzációként az összes árverésen értékesítendő kibocsátási kvóta 12 százalékát újraosztják ezen érintett tagországok között.

A megállapodás kilátásba helyezi: ha a 2012 utáni időszakra vonatkozó, várhatóan jövőre, Koppenhágában elfogadandó nemzetközi klímamegállapodásban a többi meghatározó állam is jelentősebb lépésre szánja el magát, az EU 30 százalékos kibocsátás-csökkentést is hajlandó vállalni.

Az Avril Doyle (néppárti, ír) által készített jelentésben a képviselők helyeselték, hogy az európai kibocsátáskereskedelmi rendszert (EU Emission Trading System – ETS) őjabb ipari területekre (alumínium, petrolkémia stb.) is kiterjesszék. Az európai tanácsi megállapodás értelmében 2025-ig (nem pedig 2020-ig, ahogy az a korábbi szövegekben szerepelt) kellene elérni, hogy az összes kibocsátási egységet csak aukción lehessen megvásárolni (2013-ig 20, 2020-ig 80 százalék a cél). Az energiaszektorban azonban már 2013-ig el kellene érni a 100 százalékos árvereztetési arányt.

A képviselők az árverésből származó bevételeket – amelyek bizottsági becslések szerint 2020-ra éves szinten akár az 50 milliárd eurót is elérhetik – a klímaváltozás elleni küzdelemre akarják felhasználni, különösen „az erdőpusztulás megakadályozására, a fenntartható erdősítés támogatására, illetve az erdők újratelepítésére szolgáló alapok finanszírozására".

Széndioxid a föld alatt (Davies-jelentés)

Az Európai Unió támogatja az erőművek széndioxid-kibocsátásának a föld mélyében történő tárolását, az úgynevezett széncsapdás tárolási technológia alkalmazását. A környezetvédelmi szakbizottság támogatta a javaslatot, a Chris Davies (liberális, brit) által készített jelentés szerint ugyanis „a technológia teljes kapacitásának kihasználása 2050-re akár 50 százalékkal is csökkentheti az uniós széndioxid-kibocsátást".

A széndioxid földalatti tárolásánjak részletes szabályozásáról még nem sikerült megállapodniuk az EP és a Tanács képviselőinek.

Tagállami erőfeszítések az üvegházgázok visszaszorítására (Hassi-jelentés)

2013 és 2020 között minden tagállamnak csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását azokon a területeken is, amelyek nem tartoznak az ETS rendszerébe.

Ilyen például a közúti és tengeri szállítás, az építőipar, a szolgáltatások, a kisebb ipari létesítmények, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás. (Ez jelenleg az uniós összkibocsátás 60 százalékát teszi ki.) Az EP környezetvédelmi szakbizottsága támogatta az Európai Bizottság által javasolt nemzeti kibocsátás-csökkentési célértékeket, amelyek uniós szinten 10 százalékos csökkentést jelentenek 2020-ra.

A 2020 utáni időszakra azonban a Satu Hassi (zöldek, finn) által készített jelentés új célokat is javasol: a kibocsátás legalább 50 százalékos csökkentését 2035-re, és 60-80 százalék közötti csökkentést 2050-re (az 1990-es szinthez képest).

Azoknak a tagállamoknak, amelyek nem csökkentik a kereskedelmi rendszeren kívüli kibocsátásukat a számukra előírt mértékben, szigorú bírsággal kellene számolniuk – ha elfogadják az EP-képviselők javaslatát.

10 százalékkal kevesebb üvegházgáz az üzemanyagokból (Corbey-jelentés)

A szakbizottsági képviselők támogatták, hogy az üzemanyaggyártókat kötelezzék az üvegházház-kibocsátás 10 százalékkal történő csökkentésére 2020-ra. Így mintegy 500 millió tonna széndioxid levegőbe jutását lehetne megakadályozni – írja a Dorette Corbey (szocialista, holland) által készített jelentés.

A Tanács delegációjával folytatott informális megbeszéléseken ugyanakkor az a verzió körvonalazódott, amely szerint 2010-hez képest 2020-ig 6 százaléknyi mérséklést kellene kötelezően elérni. A további 4 százalék kötelezővé tételéről a Bizottság által 2012-ben elkészítendő értékelés alapján döntenének.

Hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentésének kötelezettsége ne vezessen ahhoz, hogy a bioüzemanyagok előállítása károsan hasson a környezetre és például az élelmiszertermelésre, a szakbizottság módosítást javasolt, amely garantálná, hogy csak a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően gyártott bioüzemanyagokat lehessen felhasználni.

Euro6: kevesebb szennyezőanyag a teherautókból

2014 után tilos lesz nyilvántartásba venni, értékesíteni vagy üzembe helyezni az olyan tehergépjárműveket, amelyek nem felelnek meg az előírt szennyezőanyag-kibocsátási határértékeknek. Az EP strasbourgi plenáris ülésén szavaz az Euro 6 rendelettervezetről, amely jelentősen csökkentené a határértékeket és jobb hozzáférést biztosítana a javításhoz és a karbantartáshoz.

A „tiszta", azaz a kevés szennyezőanyagot kibocsátó tehergépjárművek elterjedése jelentősen hozzájárulhat a levegő minőségének javulásához. A tisztább levegő megteremtéséért az Európai Bizottság az „Euro-rendeletekben" szabályozza a tehergépjárművek által kibocsátható szennyezés maximális mértékét. A legújabb, hatodik rendelet 2013-ban lép majd életbe és a 2006 novembere óta érvényben lévő Euro 4. és a 2008 októberétől élő Euro 5. rendeleteket váltja majd fel.

A 2,6 tonnánál nehezebb tehergépjárművek – kamionok, teherautók, buszok – számára technikai előírásokat bevezető Euro 6. rendeletet az EP első olvasatban, együttdöntési eljárásban tárgyalja.

Kevesebb szénmonoxid a kipufogóból

Az EP környezetvédelmi szakbizottsága támogatja az Európai Bizottság által javasolt alacsonyabb határértékeket a szennyezőanyagok (szénmonoxid, teljes szénhidrogén, nemmetán szénhidrogén, metán, nitrogénoxidok és ammónia) kibocsátására. Így például az összes nitrogénoxid-kibocsátás nem haladhatja majd meg a 400 mg/KWh-t, ami nyolcvan százalékos csökkentést jelent a korábbi határértékhez képest – olvasható a Mathias Groote (szocialista, német) által készített jelentésben. A részecske-kibocsátás pedig legfeljebb 10 mg lehet majd kilowattóránként, ami 66 százalékkal alacsonyabb az előző, Euro V. rendeletben megengedettnél – írja a jelentés.

A szakbizottság arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a jövőben a nitrogénoxidokhoz hasonlóan a nitrogéndioxid esetében is határozzon meg egy kibocsátási határértéket.

2014-től betiltanák a nem megfelelő tehergépjárműveket

Az Európai Bizottság 2013-tól léptetné hatályba az új rendeletet. A kibocsátási határértékeket az új tehergépjárműveknek – a Bizottság által javasolt – 2014 októbere helyett kilenc hónappal korábban, már január elsejétől be kellene tartaniuk – véli a szakbizottság. Azt követően az előírásoknak nem megfelelő tehergépjárműveket tilos lesz nyilvántartásba venni, értékesíteni, vagy üzembe helyezni – olvasható a jelentésben.

A képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, 2010 áprilisáig hozza meg a szükséges végrehajtási intézkedéseket, hogy a gyártóknak legyen elég idejük a felkészülésre és a szükséges átalakítások elvégzésére 2013-ig.

A szakbizottság azzal is egyetért, hogy a tagállamok pénzügyi ösztönzők révén előmozdíthassák a „tiszta" gépjárművek korábbi bevezetését.

Jobb hozzáférés a javításhoz és a karbantartáshoz

A közlekedési szakbizottság támogatja, hogy a kereskedőkhöz és a javítóműhelyekhez hasonlóan a független piaci résztvevők is hozzáférhessenek a javításra és a fedélzeti diagnosztikára vonatkozó információkhoz. Ez „leegyszerűsítené a rendszeres karbantartáshoz való hozzáférést", „biztosítaná a járművek biztonságos és környezetkímélő üzemeltetését", valamint „megőrizné a versenyt a javítási és karbantartási szolgáltatások piacán" – érvelnek a képviselők.

A tesztek azt mutatják, hogy a tényleges menetüzemben mért kibocsátások eltérhetnek a tesztciklusban mért adatoktól – olvasható a jelentésben. A képviselők ezért hordozható kibocsátásmérő rendszerek alkalmazását, valamint a menetcikluson kívüli kibocsátások ellenőrzésére szolgáló eljárások bevezetését is kérik.

A közlekedési szakbizottság azt is várja a Bizottságtól, hogy dolgozzon ki jogszabályjavaslatot a már üzemben lévő gépjárművek dízelrészecske-szűrővel történő utólagos felszereléséről, illetve a nehéz tehergépjárművek széndioxid-kibocsátásának szabályozásáról.

Jelentéstevő: Matthias Groote (PES, DE)

Jelentés (A6-0329/2008) – A gépjárművek és motorok típusjóváhagyása, valamint a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság

Eljárás: együttdöntés első olvasat

Vita: 2008., december 15., hétfő 

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Matthias Groote

Legfeljebb heti 48 órás munkaidőt akar az EP

Heti 48 órában korlátozná a munkaidőt az EP foglalkoztatási szakbizottsága. A képviselők az ügyeleti idő teljes időtartamát munkaidőként számoltatnák el, és lehetővé tennék, hogy a munkavállalók maguk kérhessék munkaidejük átszervezését. Az EP hétfői strasbourgi plenáris ülésén vitatja meg második olvasatban a munkaidő-szervezésről szóló irányelv módosítását.

Az EP 2005 májusában, első olvasatban már véleményt nyilvánított a munkaidő szervezéséről szóló 1993-as irányelv módosításáról. A tervezet azonban három évre megrekedt a Tanácsnál. A tagállami kormányok idén júniusban végül megállapodásra jutottak, bár Magyarország, valamint Belgium, Ciprus, Görögország és Spanyolország továbbra sem támogatta a közös álláspontot.

48 óra munka

Az 1993-as irányelv szerint a tagállamok eltérhetnek (opt-out) a legfeljebb 48 órás munkahét szabályától, ha a dolgozó több órát szeretne dolgozni. A foglalkoztatási miniszterek megtartanák ezt a lehetőséget, azzal a feltétellel, hogy a maximális heti munkaidő három hónap átlagában így is legfeljebb 60 óra lenne, és ezt nem tiltaná kollektív szerződés vagy a szociális partnerek közötti megállapodás. A 60 órát a Tanács szerint tovább lehetne emelni 65 órára abban az esetben, ha a kollektív szerződés nem rendelkezik másként, valamint ha az ügyeleti idő inaktív része munkaidőnek számít.

Az EP foglalkoztatási szakbizottsága azonban az első olvasat után most második olvasatban is azon a véleményen van, hogy a 48 órás munkahéttől való eltérés lehetőségét meg kell szüntetni. „A 60-65 órás munkahét túl hosszú", és „tekintettel arra, hogy ez egy három hónapos periódus átlaga, 79 órás hetek is előfordulhatnak" – így az Alejandro Cercas (szocialista, spanyol) által készített jelentés. A szakbizottsági képviselők a kivétel kérésének lehetőségét három évvel a módosított irányelv hatályba lépését követően törölnék el.

Ügyeleti idő

A Tanács és az Európai Bizottság szerint az ügyeleti időt fel kell osztani aktív és inaktív periódusra. Ebből az inaktív időszak – amikor a munkavállaló rendelkezésre áll, de nem kell bemennie a munkahelyére – nem minősülne munkaidőnek, kivéve ha a nemzeti jog, kollektív szerződés vagy a szociális partnerek közötti megállapodás másként rendelkezik.

„Az ügyeleti idő teljes időtartama, beleértve az inaktív részt, munkaidőnek minősül" – véli ezzel szemben az EP foglalkoztatási szakbizottsága. A képviselők azonban megengednék, hogy „az ügyeleti idő inaktív része bizonyos módon beszámítható legyen a munkaidőbe az előírt maximális heti átlagos munkaidőnek történő megfelelés érdekében".

A munkaidő kiszámítása

Az EP első olvasatban 2005-ben már javasolta, hogy a heti munkaidő kiszámításakor a munkaadók négy helyett 12 hónapos referenciaidőszakot vegyenek figyelembe a munkavállalók védelme, a munkaszervezés rugalmassága, illetve a számos derogációt is megengedő irányelv leegyszerűsítése érdekében. A Tanács elfogadta a javaslatot, de azon tagállamok számára, amelyek nem választják az opt-out lehetőségét, hathónapos referenciaidőszakot írna elő. A szakbizottsági képviselők továbbra is a 12 hónapos időszakot tartanák meg.

Kötelező pihenő

Amennyiben a munkavállalónak nincs lehetősége pihenőidőre, az irányelv úgynevezett kompenzációs pihenőidőt biztosít. A Tanács szerint a tagállamok határozhatnák meg, hogy a munkával töltött időszak után mikor kaphat a munkavállaló pihenőidőt. Az EP foglalkoztatási szakbizottsága viszont „az érintett munkaidőt követő időpontokban" biztosítaná a pihenőt.

Családbarát munkaidő

Az 1993-as irányelv nem szól a családi élet és a munkaidő összeegyeztetésének fontosságáról. Az EP első olvasatban már elérte, hogy az új irányelv alapján a munkaadóknak kellő időben, előre kelljen tájékoztatniuk a munkavállalókat a munkaidő bármilyen változásáról. A szakbizottsági képviselők most azt is szeretnék, hogy a munkavállalók maguk kérhessék a munkaidő átszervezését. „A munkáltatónak kötelessége az ilyen kéréseket tisztességesen elbírálni", és „csak abban az esetben utasíthatja el a kérést, ha az átszervezésből adódó hátrányok aránytalanul nagy mértékűek a munkavállaló előnyeihez képest" – olvasható a jelentésben.

A szakbizottság védené azokat a munkavállalókat, akik több munkaszerződéssel is rendelkeznek, ezért azt kéri, hogy „a munkaidőt személyenként számítsák ki, ne szerződésenként", és „a munkavállaló munkaideje az összes szerződés alapján ledolgozott munkaidő összessége legyen".

A vezérigazgatókra, illetve a hasonló tisztséget viselőkre, valamint a nekik közvetlenül alárendelt ügyvezetőkre, és az igazgatótanács által kinevezett személyekre a munkaidőt szabályozó irányelv nem vonatkozna a jelentés szerint.

Ajánlás második olvasatra: Alejandro Cercas (PES, ES)

Jelentés (A6-0440/2008) – Munkaidő-szervezés

A Tanács közös álláspontja a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita:2008., december 15., hétfő

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Alejandro Cercas

Európai üzemi tanácsok – jobb tájékoztatás, több konzultációs jog

Az „európai üzemi tanácsokról" szóló uniós szabályozás felülvizsgálatát a „szociális napirend" megújításának részeként javasolta júliusban az Európai Bizottság. Jelenleg mintegy 820 ilyen szervezet működik, közel 14 és fél millió munkavállalót képviselve. Az EP és a Tanács már megegyezett a módosítás részleteiről.

Az Európai Bizottság a 94/45/EC irányelv módosításának részeként. a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogának, az európai üzemi tanácsok jogkörének  pontosabb meghatározását javasolta. Az előterjesztés kiterjed a munkavállalói részvétel egyéb szabályaira és arra is, hogy a munkavállalóknak joguk legyen részt venni képzéseken – bérlevonás nélkül.

Változnának az új üzemi tanácsok létrehozásának szabályai is. Így például elismernék a szakszervezetek részvételi jogát, és a vállalatok átalakulásánál az üzemi tanácsokat is ennek megfelelően kellene átalakítani.

A szociális partnerek által javasolt módosítások

Az EP támafelelőse Philip Bushill-Matthews (néppárti, brit). Az ő neve alatt futó jelentésbe a parlament foglalkoztatási szakbizottsága beépítette a munkavállalói és munkaadói szervezetek által Xavier Bertrand, francia szakminiszternek, az EU illetékes miniszteri tanácsa soros elnökének augusztus 29-én küldött levélben foglaltakat.

A képviselők eszerint megváltoztatnák a „tájékoztatás" és a „konzultáció" kifejezések definícióját. Így egyértelművé válna, hogy a munkavállalók képviselői számára nyújtott tájékoztatásnak képessé kell tennie őket arra, hogy el tudják végezni a javaslatok „mélyreható elemzését" és elő tudják készíteni „a vállalat illetékes szervével történő konzultációt".

Az üzemi tanácsok számára emellett biztosítani kell „az irányelvből fakadó jogok alkalmazásához" és „a munkavállalók érdekeinek kollektív képviseletéhez szükséges eszközöket" – áll a szövegben.

A módosított 13-as cikk szerint az irányelv nem vonatkozna azokra a cégekre, amelyeknél 1996. szeptember 22-én már érvényben volt kollektív szerződés. Szintén kivételek azok a cégek, ahol „megállapodást írnak alá vagy egy meglévő megállapodás felülvizsgálatát végzik az irányelv elfogadását követő két éven belül".

Egyéb rendelkezések

A Vilvoorde-, British Airways és Marks, valamint Spencer-ügyekben hozott bírósági döntések alapján az EP-képviselők a „határon átnyúló" fogalom tisztázását is szükségesnek tartották. Eszerint ha az egyik tagállamban született, bezárásról vagy átszervezésről szóló döntés egy másik tagországban lévő munkavállalókra is hatással van, azt határon átnyúlónak kell tekinteni.

A képviselők eltörölnék továbbá az 50 fős küszöböt, amelynek elérése jelenleg a tárgyaló testület felállításához (az európai üzemi tanács létrehozásának első lépéseként) szükséges. Ez ugyanis – vélik – diszkriminatív a kisebb tagállamok munkavállalói szempontjából.

A szakbizottság az irányelvet két évvel annak hatályba lépése után vizsgálná felül.

  
Háttér

Az irányelv felülvizsgálatának célja, hogy biztosítsák a munkavállalók határokon átnyúló, tájékoztatáshoz és konzultációhoz fűződő jogainak hatékony érvényesülését, valamint hogy növeljék az európai üzemi tanácsok arányát. Jelenleg az irányelv által érintett vállalatok mindössze 36 százalékában van ilyen szervezet.

Jelentéstevő: Philip Bushill-Matthews (EPP-ED, UK)

Jelentés (A6-0454/2008) – Európai Üzemi Tanács (átdolgozott szöveg)

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról (átdolgozott szöveg)

Eljárás: együttdöntés első olvasat

Vita: 2008., december 15., hétfő

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Philip Bushill-Matthews

Biztonságosabb gyerekjátékokat akar az EP

Az eddigieknél szigorúbb szabályokat javasol az EP szakbizottsága a játékok gyártásánál felhasznált allergén illat- és színezőanyagokra, nehézfémekre, rákkeltő összetevőkre, illetve a fulladásveszélyes és hangokat kibocsátó játékokra. Egyértelműbbé tennék a képviselők a játék veszélyeire való figyelmeztetést is.

Az utóbbi években egyre több új típusú, új anyagokból és új technológiával készült játék jelent meg az unió piacán, amely sok esetben egészségügyi és biztonsági veszélyeket hordoz a gyermekek számára. 2007 folyamán például több millió Kínában gyártott játékot vontak be, mivel azok nem feleltek meg az európai előírásoknak.

A játékok biztonságosságával foglalkozó 1988-as irányelv magas szintű védelmet nyújtott, de húsz évvel kihirdetése után korszerűsítésre szorul – olvasható a Marianne Thyssen (néppárti, belga) által készített jelentésben. Az EP fogyasztóvédelmi szakbizottsága most az Európai Bizottság által tervezett irányelv-módosítás támogatását javasoljat, de szigorúbb és egyértelműbb szabályokat javasol.

Ez nem játék!

Az irányelvtervezet szerint játéknak számít majd minden 14 év alatti gyermek számára, „játék céljára készült" termék. Nem minősülnének játéknak például a kifejezetten 14 év felettiek számára készített gyűjthető figurák és játékfegyverek, az ötszáznál több darabból álló kirakók, a tűzijátékok, és például a videójátékok és játékkonzolok.

3 éves kor alatt nem ajánlott

A három évesnél kisebb gyerekek számára készült játékoknak magasabb biztonsági előírásoknak kell majd megfelelniük. „A nyilvánvalóan csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt játékok sokszor azzal a figyelmeztetéssel vannak ellátva, hogy nem megfelelőek a 36 hónaposnál fiatalabbak számára" – írja a jelentés. Az irányelv-tervezet szerint, ha egy játék egyértelműen a három év alatti korcsoport számára készült, a jövőben nem lehet majd ehhez hasonló, félrevezető szöveget haszálni.

A szakbizottsági képviselők a csomagoláson, illetve magán a játékon feltüntetett figyelmeztetéseket is egyértelműbbé tennék és megerősítenék: „a figyelmeztetések előtt megfelelően fel kell tüntetni a »Figyelmeztetés« vagy »Figyelmeztetések« szót" – így a jelentés.

Allergén összetevők

A szakbizottság jelentősen kiterjesztené a játékokban – például a gyurmában vagy a játékbabákban – nem, vagy csak bizonyos mennyiségben felhasználható allergén anyagok körét. Az oktatási célú „szagláson alapuló társasjátékokban, kozmetikai készletekben és ízlelésen alapuló játékokban" azonban korlátozott mértékben engedélyezné az illatanyagokat.

A fogyasztóvédelmi szakbizottság a rákkeltő, mutagén vagy reprotoxikus összetevőket teljes mértékben betiltaná, az esetleges kivételeket szigorúbbá és egyértelműbbé tenné. A nehézfémek – például az arzén, a kadmium, a króm, az ólom, a higany és a szerves ón – felhasználását is korlátoznák a képviselők.

Fulladásveszély és halláskárosodás

A szakbizottság a fulladásveszéllyel járó játékoknál – mint például az apró, szétszedhető részekből állók, vagy a meglepetéstojások – is szigorítást javasolna.

Az irányelvtervezet emellett új, szigorúbb és átfogóbb szabályokat fog bevezetni a hangokat kibocsátó játékokra is a gyermekek halláskárosodásának megelőzése érdekében. A jogszabály szabályozni fogja a játék által kiadott impulzusos zajok és folyamatos zajok maximális hangerejét.

Két éves átmeneti időszak a felkészülésre

A fogyasztóvédelmi szakbizottság azt kéri a tagállamoktól, hogy „ha tudományos eredmények nem igazolják a játék biztonságosságát, alkalmazzák az elővigyázatosság elvét".

A testület a gyártók és importőrök számára előírná, hogy a játék piacra kerülése után a műszaki dokumentáció és a közösségi szabályoknak történő megfelelőségi nyilatkozat még tíz évig elérhető legyen a nemzeti felügyeleti hatóságok számára.

Az irányelvtervezet elfogadása után a gyártóknak és forgalmazóknak két éves átmeneti időszak áll majd rendelkezésükre, hogy alkalmazkodjanak az új előírásokhoz. A vegyi anyagokra vonatkozó követelmények esetében négy év felkészülési időt javasol a szakbizottság.

Jelentéstevő: Marianne Thyssen (EPP-ED, DE)

Jelentés (A6-0441/2008) – a játékok biztonságáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Szavazás: 2008. december 18., csütörtök

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Marianne Thyssen

Húszéves a Szaharov-díj – A bebörtönzött Hu Csia nélkül tartja ünnepségét az EP

Hu Csia, kínai ellenzéki aktivista nyerte az Európai Parlament gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díját. Az idén huszadik évfordulóját ünneplő elismerést a kínai börtönben ülő díjazott nem tudja átvenni. Strasbourgba látogatnak viszont a korábbi győztesek és Andrej Szaharov özvegye.

A polgári jogok védelmével, környezetvédelemmel és az AIDS elleni harccal is foglalkozó kínai Hu Csia kapta az idén az Európai Parlament emberi jogi díját.

„Az Európai Parlament azzal, hogy Hu Csiának ítélte a Szaharov‑díjat, szilárdan és határozottan elismeri az emberi jogok valamennyi kínai védelmezőjének a szabadságért folytatott mindennapi küzdelmét" – mondta az október 23-ai döntés után Hans‑Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke.

Húszéves a Szaharov-díj

A gondolat szabadságát hirdető – Andrej Szaharov szovjet fizikusról és ellenzéki gondolkodóról elnevezett – díjat 1988 óta évente ítéli oda az Európai Parlament az elnyomás és az igazságtalanság ellen küzdő, kiemelkedő személyiségeknek, szervezeteknek.

A nyertes az elismerő oklevél mellé 50 ezer eurót kap.

Korábbi Szaharov-díjasok az EP-ben

2008. december 16-án, kedden, 17 órakor kezdődik az a kerekasztal-beszélgetés, amelyre az összes még élő korábbi díjazott meghívást kapott. (A résztvevők listája lejjebb.) A Szaharov-díj huszadik évfordulója alkalmából tartott tanácskozás témája: a díj szerepe az emberijog-védők támogatásában, illetve a Szaharov-díjasok szerepe az európai emberi jogi politika fejlesztésében.

Szaharov-hálózat: a korábbi díjazottak mint az emberi jogok nagykövetei

A december 16-ai kerekasztal-beszélgetés végén (19 órakor) Hans-Gert Pöttering, EP-elnök indítja útjára a Szaharov-hálózat (network) nevű szervezetet. Ennek az a célja, hogy a korábbi díjazottak kapcsolatban maradjanak egymással és az Európai Parlamenttel. Az EP így továbbra is támogatni tudja a Szaharov-díjasok emberi jogi küzdelmét, a nyertesek pedig „az emberi jogok nagyköveteiként" tevékenykedhetnek az egész világon.

Hu Csia széke üresen marad – Ünnepség csütörtökön

Az idei díjazott, Hu Csia „felforgató tevékenyégéért" jelenleg börtönben ül Kínában. A tiszteletére december 17‑én, csütörtökön, délben tartanak ünnepélyes plenáris ülést az Európai Parlamentben. Az ünnepségen beszédet mond Hans-Gert Pöttering, az EP elnöke, valamint Elena Bonner, Andrej Szaharov özvegye.

Az ülés – ahogy az EP minden plenáris tanácskozása – élőben követhető az Európai Parlament honlapján, az EP Live-on.

A Strasbourgba látogató Szaharov-díjasok (a díj odaítélésének évével)

Zoya Phan, Aung Szan Szú Csi képviseletében (Burma, 1990)

Adem Demaçi (Koszovó, 1991)

Las Madres de la Plaza de Mayo (Argentina, 1992)

Oslobodjenje (Bosznia-Hercegovina, 1993)

Taszlíma Naszrín (Banglades, 1994)

Leyla Zana (Törökország, 1995)

Vei Csing-seng (Kína, 1996)

Szalíma Gazáli (Algéria, 1997)

¡Basta Ya! (Spanyolország, 2000)

Dom Zacarias Kamwenho (Angola, 2001)

Oswaldo José Payá Sardiñas (Kuba, 2002) – változás lehetséges!

Fehérorosz Újságírószövetség (2004)

Asszonyok Fehérben (Kuba) – változás lehetséges!, Hauwa Ibrahim (Nigéria), Riporterek Határok Nélkül (2005)

Aljakszandr Milinkevics (Fehéroroszország, 2006)

Szalih Mahmúd Oszman (Szudán, 2007)

Részletes információ és letölthető anyagok a Szaharov-díjról

Sok az emberijog-sértés az Európai Unióban

Fel kell számolni a romák szegregálását, biztosítani kell az anyanyelv használatához való jogot, és hosszú távú bevándorlási politikát kell kialakítani az EU-ban – véli az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottsága. Az EP szerdai strasbourgi plenáris ülésén vitatja meg az alapvető jogok tiszteletben tartását elemző jelentést, szavazni azonban csak a januári ülésen fognak a képviselők.

A Giusto Catania (GUE/NGL, olasz) által jegyzett jelentés szerint annak ellenére, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke biztosítja, hogy az EU-ban ne kerülhessen sor az emberi jogok és az alapvető szabadságok súlyos megsértésére, az uniós tagállamokban nagy számban történnek ilyen esetek. „A tagállamok még mindig belső keretek közé szorítják az emberi jogok védelmét, és kivonják magukat az európai uniós ellenőrzés alól" – áll a jelentésben.

A romák helyzete

Az állampolgári jogi szakbizottság a jelentésben a romák elleni szegregáció megszüntetésére szólít fel a lakhatáshoz való hozzáférés hiánya, a munkaerőpiacról, a közoktatásból és az egészségügyi ellátásból való kirekesztettség terén. A jelentés szerint hatóságok gyakran diszkriminálják a romákat, akik ezen túl alulreprezentáltak a politikában, a kevés számú integrációs program pedig széleskörű romaellenességgel párosul.

A képviselők úgy vélik, a rendőrség is sok esetben hátrányosan különbözteti meg őket. A szöveg külön megemlíti a faji alapú nyilvántartásba vételt, az ujjlenyomatvételt és az aránytalan mértékű „véletlenszerű" helyszíni ellenőrzéseket. A képviselők arra kérik a tagállamokat, lépjenek fel a roma kiskorúak esetében előforduló nem hivatalos házasságkötések gyakorlata ellen.

Kisebbségi nyelvhasználat

A közösségi politikában nincsenek sem közös kritériumok, sem minimális normák, sem közös definíció a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan – áll a jelentésben. A képviselők ezeknek a kidolgozását várják.

A szakbizottság kiemeli a regionális és kisebbségi nyelvek védelmének fontosságát, mivel „az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz való jog a legalapvetőbb jogok közé tartozik" – így a szöveg.

Terrorizmus és CIA

A szakbizottság szerint a „terrorizmus elleni küzdelem és a nemzetközi együttműködés gyakran az emberi jogok és alapvető szabadságok – nevezetesen a magánélethez való alapvető jog, az adatvédelem és a megkülönböztetés-mentesség – alacsonyabb szintű védelméhez vezet". A képviselők arra kérik az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy „kövessék az EP 2007-ben megfogalmazott ajánlásait az európai országoknak a CIA-foglyok szállításában és illegális fogva tartásában való állítólagos közreműködéséről". A képviselők a jelentésben üdvözlik az újonnan megválasztott, következő amerikai elnök kijelentését, amely szerint bezárják a guantanámói fogolytábort és a fogva tartottakat bíróság elé állítják.

Meleg párok házasságkötése

A szakbizottsági képviselők azt szeretnék, ha a tagállamok kölcsönösen elismernék a házas, illetve a bejegyzett élettársi viszonyban élő homoszexuális párokat. Szüntessék meg a szexuális beállítottságon alapuló megkülönböztetést, és szükség esetén adjanak menedékjogot a származási országukban nemi irányultságuk miatt üldözött személyeknek – kéri a testület.

Bevándorlók és integráció

„Ahelyett, hogy a tagállamok minden erőfeszítésüket az illegális bevándorlás megelőzésére összepontosítanák, például egyre növekvő határellenőrzési intézkedések révén" – így a jelentés, – „hatékony és hosszú távú legális bevándorlási politikát kellene kialakítani, valamint rugalmasabb és összehangoltabb szabályokat kellene alkotni a menedékjogért folyamadók esetében". „A hatékony integrációs politika hiánya a külföldiek és a hontalanok százezreit zárja ki a munkavégzésből, a társadalmi és politikai életből, ez a kirekesztés pedig veszélyeztetett helyzetbe hozza az embert, utat nyit a radikalizálódás, az embercsempészet és a kizsákmányolás egyéb formái felé" – fogalmaz a jelentés.

A képviselők a témához kapcsolódóan szóbeli kérdést is feltesznek a szabadság, biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség erősítésében 2008 során elért haladásról a Tanács képviselőjének.

Jelentéstevő: Giusto Catania (GUE/NGL, IT)

Jelentés (A6-0479/2008) – Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban 2004 és 2007 között

Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban 2004 és 2007 között

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. december 17., szerda

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Giusto Catania

Az oroszországi emberi jogi helyzetről vitázik az EP

Az EP az emberi jogi témájú vitáknak fenntartott időkeretben, csütörtök délután foglalkozik az Anna Politkovszkaja, orosz újságírónő meggyilkolásával kapcsolatos perrel és az emberijog-védők elleni agresszióval.

A képviselők ezen kívül a zimbabwei és a nicaraguai helyzetet vitatják meg.

A 2009-es EU-költségvetésről voksol az Európai Parlament

Az EP költségvetési szakbizottsága második olvasatban elfogadásra ajánlja a jövő évi uniós költségvetés tevezetét, miután arról sikerült megálapodni a Tanáccsal. A kifizetések szintjén 116,1 milliárd eurós büdzsében a korábban javasoltnál több jut a növekedés, a kohézió és a foglalkoztatás támogatására.

A Tanács és az EP képviselői által november 21-én elfogadott tervezet szerint 2009-ben 116 milliárd 96 millió 62ezer 329 euró lesz az Európai Unió költségvetése (a kifizetéseket tekintve). Ez lehetővé teszi, hogy több pénz jusson a parlament által az első olvasatban prioritásként megjelölt területekre (ilyen például az első fejezet: foglalkoztatás, növekedés, kohézió, versenyképesség).

A korábbi tervezethez képest többet kap a műholdas Galileo-program, az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex. Emelkedik az Európai Menekültalap, valamint az energiával, a klímaváltozással kapcsolatos politikák költségvetése is.

A kötelezettségvállalások szintjén 133 milliárd 778 millió 879 ezer 246 eurós a 2009-es büdzsé, ahogy azt az EP első olvasatban javasolta. A képviselők ugyanakkor kritizálják a tervezetet, amiért a maximális kiadási plafon (kötelezettségvállalási szint) és a valóban felhasznált összegek (kifizetések) közötti különbség évről évre növekszik. A szakbizottság ezért többek között a kohéziós alap hatékonyabb felhasználását és a költségvetés jobb felhasználhatóságának biztosítását várja el a Bizottságtól és a tagállamoktól.

Az EP tárgyalódelegációja megegyezett a Tanáccsal abban, hogy az élelmiszerválsággal küzdő fejlődő országok számára elérhetővé tegyenek egy egymilliárd eurós nagyságrendű támogatási keretet.

A főbb számok

Kötelezettségvállalás: 133.777.879.273 euró, az összes GDP 1,03 százaléka

Kifizetések: 116.096.062.329 euró, az összes GDP 0,894 százaléka

A 2007-2013-as költségvetési keretben meghatározott összeg és a 2009-es tervezetben lévő közötti különbség: 3.255.120.727 euró.

Fejezet

Kötelezettségváll.

Kifizetés

Eltérés a 2007-2013-as kerethez képest

1a

Növekedés és foglalkoztatás: versenyképesség

11.762.497.000 [1]

11.060.385.024

9.503.000

1b

Növekedés és foglalkoztatás: kohézió

48.426.884.669

34.975.134.166

1.115.331

2

Természeti erőforrások (pl. környezet, vidékfejlesztés)

56.121.437.011

52.583.314.070

3.517.562.989

3a

Szabadság, biztonság, igazságosság

863.925.000

617.440.000

8.075.000

3b

Polgárság

650.963.000

680.660.000

37.000

4

Az EU mint globális szereplő

8.103.930.360

8.330.886.836

419.930.360

5

Adminisztratív kiadás

7.639.129.321

7.639.129.321

137.870.679

6

Kompenzáció Bulgáriának és Romániának

209.112.912

209.112.912

887.088

Az eljárásról

Kötelező kiadások: az EU alapszerződéseiből fakadóan szükséges kiadások (ilyenek például az agrártámogatások). A végső szó a Tanácsé. Az EP első olvasatban egyszerű szótöbbséggel módosításokat fogadhat el.

Nem kötelező kiadások: egyéb kiadások (például személyzeti kiadások). Itt az EP a Tanáccsal együtt dönt. A parlament első olvasatban abszolút többséggel (az összes képviselő fele és egy) módosíthat.

A második olvasat: a Tanács elfogadja a kötelező kiadásokat és módosíthatja a nem kötelezőket. A tervezet visszakerül a parlamenthez, amely elfogadja a nem kötelező kiadásokat. Az EP abszolút többséggel és a leadott szavazatok kétharmadával elutasíthatja a költségvetést.

Átlátható európai fegyverkereskedelmet akar az EP

Az EU egész területére érvényes transzferengedélyeket adna a védelmi termékek számára az EP belső piaci szakbizottsága. A képviselők az engedélyezett termékek köréből kizárnák a gyalogsági aknákat és a fürtösbombákat. Az EP első olvasatban szavaz.

A védelmi felszerelések beszerzését és unión belüli transzferét a tagállamok jelenleg nemzeti szinten szervezik. Ennek eredménye huszonhét különböző, rosszul összehangolt rendszer és a források nem megfelelő felhasználása – áll a Heide Rühle (zöldek, német) által jegyzett jelentésben. Mindez megnehezíti a védelmi termékeket gyártó cégek számára, hogy jól működő ellátási hálózatot építsenek ki az unión belül, és akadályozza a nemzetközileg versenyképes európai védelmi ipar fejlődését is – teszi hozzá a szöveg.

Az Európai Bizottság ezért úgynevezett „védelmi irányelvcsomagot" dolgozott ki, amely egyszerűsítené és egységesítené a védelmi termékek transzferét szabályozó nemzeti engedélyezési rendszereket. Az EP belső piaci szakbizottsága támogatta az irányelvtervezetet.

Kivéve a gyalogsági aknákat és fürtösbombákat

Az Európai Bizottság irányelvtervezete transzfer alatt csak „a kereskedelmi ügyleteket" érti. Az EP belső piaci szakbizottsága ezt kiterjesztené a termékek bármilyen módon történő szállítására vagy átadására is, legyen az vásárlás vagy javítás, kiállítás, vagy akár humanitárius segítség.

Az tervezet csak a tagállamok közötti transzferekre vonatkozik, harmadik országok viszonylatára nem. A belső piaci szakbizottság kiegészítése szerint ugyanakkor „a tagállamoknak szankciókat kell létrehozniuk az olyan esetekre, amikor egy védelmi termék címzettje kiviteli engedélyt kér az árura, és hamis vagy hiányos információkat szolgáltat a termék eredeti transzferengedélyében előírt kiviteli korlátozásokról". A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük – így a jelentés.

A szakbizottsági képviselők azzal is pontosítanák az irányelvet, hogy a hatálya ne terjedhessen ki „a gyalogsági aknákra és kazettás lőszerekre, beleértve ezek alrendszereit, részegységeit, alkatrészeit, technológiai transzferét, karbantartását és javítását".

Általános, átfogó vagy egyedi transzferengedélyek

Az irányelv révén a védelmi termékek szállítására a cégeknek elegendő lenne egy az EU egész területén érvényes engedélyt beszerezniük. A tagállamok három típusú engedély közül választhatnának: általános, három évre szóló átfogó vagy egyedi szállítónak szóló. Minden tagállam „szabadon dönthetné el, hogy milyen típusú engedélyt ad ki", és „az általános vagy átfogó engedély megadását a közérdekre vagy biztonsági érdekekre hivatkozva bármikor megtagadhatná, vagy korlátozhatná" – olvasható a jelentésben.

Az irányelvtervezet szerint a transzferek egyszerűsítésére az általános engedélyek esetében a tagállamok rendelet formájában közzéteszik a feltételeket, és minden olyan vállalat számára engedélyezik a szállítást, amelyek megfelelnek azoknak. A szakbizottság kiegészítése szerint azonban „a tagállamok dönthetnek úgy, hogy egyes vállalkozásokat ideiglenesen kivonnak az általános engedélyek hatálya alól, ha komoly fenntartások merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az érintett vállalkozás nem tud, vagy nem akar megfelelni az engedély feltételeinek".

A képviselők úgy vélik, főleg a kis- és közepes vállalkozások hasznára válik majd az a rendelkezés, amely szerint „a fegyverzetrendszerekbe épített és később nem transzferálható vagy kivihető alrendszerek vagy alkotórészek esetében nem lesz szükség engedély beszerzésére".

Újrakivitel harmadik országokba

A szakbizottság szerint fontos, hogy „nem valósulhat meg harmadik országokba történő újrakivitel olyan esetekben, amelyben a származási tagállam nem adja hozzájárulását a transzferhez".

„Az engedélyezésre vonatkozó feltételek megsértése esetén alkalmazandó szankciókat részletesebben kell meghatározni" – szól a jelentés. A szakbizottság szerint a tagállamoknak ellenőrizniük kellene azt is, hogy a szállítók részletes dokumentációval rendelkeznek-e transzfereikről.

Jelentéstevő: Heide Rühle (Greens/EFA, DE)

Jelentés (A6-0410/2008) – A védelmi vonatkozású termékek transzfere

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Eljárás: együttdöntés első olvasat

Vita: 2008., december 15., hétfő

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Heide Rühle

100 ezer euróig garantálná a bankbetéteket az EP

Ha egy európai bank fizetésképtelenné válik, a polgárok megtakarításait 100 ezer eurós mértékig garantálni kell – véli az Európai Bizottsággal összhangban az EP gazdasági és monetáris szakbizottsága. A képviselők sürgős esetekben gyorsabb számlahozzáférést biztosítanának a betétesek számára és mechanizmust hoznának létre a válság esetén történő országközi együttműködésre.

Az EP szakbizottsága elfogadásra javasolja Christian Ehler (néppárti, német) jelentését, amely megváltoztatná a betétgaranciára vonatkozó előírásokat.

A képviselők támogatták azt az európai bizottsági tervet, amely szerint a módosított jogszabály életbe lépésekor legalább 50 ezer, 2009 végéig pedig 100 ezer euróra kellene emelni a bankbetét-garancia általános szintjét. A szakbizottság szerint a mostani, 20 ezer eurós szint nem elegendő. A képviselők mindenesetre belevennék a jogszabályba, hogy az emelés csak akkor történjék meg, ha az a 2009 áprilisára elkészülő hatástanulmány szerint minden tagállamban végrehajtható.

A szakbizottság azt is javasolja, hogy – amennyiben a betétesek nem férnének hozzá betétjükhöz  – a kifizetésnek az eddigi három hónap helyett 14 napon belül meg kelene történnie. Sürgős esetben legalább ezer eurót három napon a betétes rendelkezésére kellene bocsátani – áll a módosított javaslatban.

A képviselők 2009 végéig a tagállamok között válsághelyzetben együttműködést biztosító mechanizmust szeretnének elfogadtatni. Ennek szerintük egy kockázat-előrejelző rendszert is tartalmaznia kellene – teszik hozzá.

Ha a jogszabályt most a parlament, aztán még idén a Tanács is elfogadja, azt a tagállamoknak már 2008. december 31-én hatályba kellene léptetniük.

Jelentés: Christian Ehler (EPP-ED, DE)

Jelentés (A6- /2008) – A betétbiztosítási rendszerek a fedezeti szint és a kifizetési határidő vonatkozásában

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvnek a fedezeti szint és a kifizetési határidő tekintetében történő módosításáról

Gazdasági és Monetáris Bizottság 

Jogalkotási figyelő

Eljárás: együttdöntés első olvasat

Vita: 2008., december 15., hétfő 

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Christian Ehler

Az EP a termékhamisítás és a szerzői jogok megsértése ellen

Akár a kereskedelmi kedvezményeket is megvonná az EP nemzetközi kereskedelmi szakbizottsága a termékhamisítóktól és a szellemi tulajdonjogok megsértőitől. A képviselők különösen Kínát szólítják fel a hamisítás elleni fellépésre.

A hamisított termékek piaca ma közel 500 milliárd euróra tehető, és a világkereskedelemnek mintegy hét-tíz százalékát teszi ki. Az Európai Uniót a világ második legnagyobb áru- és szolgáltatásimportőreként különösen veszélyezteti a hamisított termékek beáramlása. A luxustermékek nyers utánzásának kora lejárt, a hamisítás és kalózkodás iparága mára a játékok és számítógépes programok, textiláruk, gyógyszerek, kozmetikai cikkek és élelmiszerek gyártására szakosodott – olvasható a Gianluca Susta (liberális, olasz) által jegyzett saját kezdeményezésű jelentésben. A hamisított termékek nemcsak az uniós vállalatok és a közösségi belső piac számára okoznak jelentős gazdasági kárt, hanem a fogyasztókat és a környezetet is súlyosan károsíthatják.

Kereskedelmi kedvezmények megvonása

A szakbizottság szerint „a szellemi tulajdonjogokat súlyosan megsértő kereskedelmi partnerek esetében – mint például a biztonság és a közegészség komoly veszélyeztetése -, az Európai Bizottságnak meg kell fontolnia a kereskedelmi kedvezmények ideiglenes felfüggesztését". A képviselők szerint egy „nyomon követési rendszert" is létre kell hozni a védett szellemi tulajdonjogok megsértésének felderítésére, és ezt ki kellene egészíteni kereskedelmi ösztönzőkkel. Emellett „az Európai Bizottságnak minden új szabadkereskedelmi megállapodásba bele kell foglalnia a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó záradékot" – így a jelentés.

Egységes uniós rendszer a hamisítók ellen

A szakbizottság úgy vélte, a tagállamok között még mindig nagyok az eltérések a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogszabályok, különösen a jogok betartatására irányuló szankciók terén. Ezért harmonizálni kell a tagállami jogszabályokat, javítani és egységesíteni kell a vámeljárásokat, valamint közös büntetőjogi normarendszert és minimumszankciókat kell elfogadni – áll a szövegben. Susta szerint „nem lehet halogatni a hamisítás elleni küzdelemért felelős, illetve a tagállami és az uniós erőfeszítéseket összehangoló egységes európai hatóság létrehozását" sem.

Az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól a képviselők a termékhamisítással kapcsolatban segítséget nyújtó ügyfélszolgálatok létrehozását is elvárják. Emellett a termékhamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében egy uniós és egy nemzetközi összehasonlító eredménytáblát is szeretnének, amely mérhetővé teszi a tagállamok vámhatóságainak teljesítményét, illetve kiemelné azon országokat, amelyek átlag alatt teljesítenek a hamisított áruk visszaszorítása terén.

Hamisítás elleni egyezmények

A nemzetközi kereskedelmi szakbizottság szerint a feltörekvő gazdaságokat – mint például Kína, India, Brazília – és a regionális kereskedelmi tömböket – például a Mercosur, az ASEAN – be kell vonni a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás, az ACTA tárgyalásaiba, és fel kell szólítani őket a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartására.

A szakbizottsági képviselők a szellemi tulajdonjogok kereskedelmét szabályozó megállapodást (TRIPS) is felülvizsgálnák, valamint „kiterjesztenék a hatályát a kiviteli, tranzit- és átszállítási műveletekre, illetve a szellemi tulajdonjogok egyéb megsértésére". „A TRIPS súlyos megszegése esetén az EU-nak habozás nélkül a WTO vitarendezési szervéhez kellene fordulnia" – írja a jelentés.

Kínai és török áruk

Az uniós vámhatóságok által lefoglalt hamisított termékek 60 százaléka Kínában készül – olvasható a jelentésben. A szakbizottság ezért a kínai hatóságokat arra szólítja fel, tegyenek keményebb lépéseket a szellemi tulajdonjogokat megsértő vállalatok ellen.

Törökországgal kapcsolatban a jelentés hozzáteszi: a szellemi tulajdonjogok védelme nem felel meg az uniós előírásoknak, az uniós tagság elnyerése érdekében tehát ezeket felül kell vizsgálni.

A fogyasztók és a kis- és középes vállalkozások védelme

A jelentés hivatkozik arra, hogy Panamában egy fagyállót tartalmazó, köhögés elleni szirup több mint 130 ember halálát okozta. Az EP szakbizottsága arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy „fokozzák a fogyasztók tájékoztatását a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás veszélyeiről", és „finanszírozzák a fogyasztói éberségre irányuló kezdeményezéseket".

A képviselők szerint a kis- és középvállalkozásokat is erőteljesebben kell segíteni a hamisított termékek elleni védekezésben. Sokszor ugyanis „akadályokba ütköznek a harmadik országok piacaihoz való hozzáférésben azáltal, hogy helyi vállalkozók jogellenesen használják szellemi tulajdonhoz fűződő jogaikat".

A termékhamisítás és a szerzői jogi kalózkodás az elmúlt években egyre inkább erősödött. 2007-ben az uniós vámszervek több mint 43 ezer esetben találtak hamisított terméket a külső határokon, ami az előző évihez képest közel 17 százalékos növekedést jelent. A termékhamisítás különösen a gyógyszerek, élelmiszerek, kozmetikumok, játékok és elektronikai cikkek terén nőtt.

Szóbeli kérdés

Arlene McCarthy (szocialista, brit) a szerdai strasbourgi plenáris ülésen szóbeli kérdést tesz fel az Európai Bizottság képviselőjének a termékhamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni fellépésről. A benyújtott szöveg:

„Mit tehet a Bizottság az e téren végzett munka adminisztratív szerkezetének javítása érdekében? Létrehoz-e majd a Bizottság egy belső koordinációs egységet annak érdekében, hogy kapcsolat jöjjön létre a különböző főigazgatóságok érintett csoportjai között, és közös cselekvési tervet alakítson ki? 

Tud-e a Bizottság statisztikákat készíteni arról, hogy hány fő szenvedett károkat a hamisított termékek következtében (különös tekintettel az egészségre és a biztonságra)? Megfelelőnek tartja-e a Bizottság a fogyasztók által elszenvedett károkkal kapcsolatos jelenlegi adatgyűjtési rendszert? Lehetséges-e a RAPEX rendszer oly módon történő fejlesztése, hogy alapvető információkat adjon a hamisított termékek által a fogyasztóknak okozott károkról?

Mit tervez tenni a Bizottság annak érdekében, hogy garantálja a fogyasztók által a belső piacon forgalomba hozott termékekbe vetett bizalmat? Milyen további lépéseket fog tenni a Bizottság az EU-n belüli és kívüli (vám)ellenőrzések erőteljesebb alkalmazása érdekében?

Mit fog tenni a Bizottság annak érdekében, hogy tájékoztassa a fogyasztókat a hamisított termékek miatt az egészségükre és biztonságukra nézve fennálló veszélyekről? Hogyan fogja bevonni ebbe a tagállamokat? Támogatná-e a Bizottság egy, a hamisított termékekkel és a szerzői jogi kalózkodással foglalkozó európai megfigyelőközpont létrehozásának gondolatát?"

Jelentéstevő: Gianluca Susta (ALDE, IT)

Jelentés (A6-0447/2008) – A hamisítás hatása a nemzetközi kereskedelemre

A hamisítás hatása a nemzetközi kereskedelemre

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. december 17., szerda

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Gianluca Susta

Szóbeli kérdés – A hamisítás hatása a fogyasztóvédelemre

Arlene McCarthy (PES, UK)

Dokumentum (O-0097/2008 – B6-0486/2008)

Bizottság

A fogyasztók termékhamisítással szembeni védelme

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 

 A szóbeli kérdés szövege

Arlene McCarthy

Kérdés az uniós bel- és igazságügyi együttműködésről

Az uniós bel- és igazságügyi együttműködés, a szabadság, biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség erősítésében 2008 során elért haladásról tesz fel szóbeli kérdést Gérard Deprez (liberális, belga) bel- és igazságügyi szakbizottsági képviselő a Tanács képviselőjének a szerdai strasbourgi plenáris ülésen.

Az EU állam- és kormányfői ötévente cselekvési programot fogadnak el az uniós bel- és igazságügyi együttműködés feladatairól, amely a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megerősítése céljából meghatározza a prioritásokat és menetrendet állít fel a menekültügy, a bevándorlás, a vízumpolitika, a polgári, a rendőrségi és a büntetőügyekben való igazságügyi együttműködés terén. A következő több évre szóló intézkedéscsomagot 2009 végén fogadja el az Európai Tanács.

A szabadság, biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség erősítésében 2008 során elért haladásról tesz fel szóbeli kérdést a szerdai strasbourgi plenáris ülésen Gérard Deprez (liberális, belga) bel- és igazságügyi szakbizottsági képviselő:

„Egyet tudna-e érteni a Tanács az EP 2008. szeptember 25-én elfogadott első ajánlásaival?

Egyetért-e a Tanács azzal, hogy:

  • az Európai Unión belüli alapvető jogok védelme folyamatosan jelen legyen a szabadság, biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtésének napirendjén a következők által: a javaslat újbóli elindítása a jogi eljárásokban érvényesülő eljárási jogok érdekében, az európai uniós végrehajtási intézkedések, például az európai elfogatóparancs és a terrorizmus elleni stratégia, rendszeres számbavétele, folyamatos kapcsolat az alapjogi ügynökséggel az új európai uniós intézkedések hatáselemzése céljából, egy speciális tanácsi munkacsoport létrehozása, valamint az alapvető jogokról szóló éves tanácsi jelentés vonatkozó fejezetének kibővítése?
  • mivel az Európai Tanács bevándorlási paktuma a bevándorlás, a menedékjog és az integráció területén számos új, központi politikai irányelv megalkotásához fog vezetni, a szükséges intézkedések és politikák koherens módon történő végrehajtására össze kell hívni az illetékes miniszterek tanácsi ülését?
  • eljött egy teljes értékű, az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek által ellenőrzött európai belbiztonsági stratégia létrehozásának ideje a rendőrségi együttműködés európai szinten történő egyre komolyabbá válásával (schengeni és prümi együttműködés, a bűnüldözési operatív információk cseréjéről szóló svéd kezdeményezés, az Europol által készített rendszeres OCTA-jelentések, az adatvédelemről szóló kerethatározat)?
  • a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek egymás iránti megértésének javításával, az intézkedések (pl. az európai bizonyításfelvételi parancs) kölcsönös elismerésének erősítésével, a hálózatok és szolgáltatások (a bűnügyi nyilvántartások összekapcsolásához hasonló) együttműködtethetőségével, valamint az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat megerősítésével létre lehetne hozni egy átfogó igazságügyi teret?
  • különösen a genfi egyezményben nem részes országok vonatkozásában a prümihez hasonló megállapodásokról, a kiadatásról, a kölcsönös jogsegélyről és a visszafogadásról szóló megállapodásokról folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan, az alapvető jogoknak megfelelő átláthatóbb és átfogóbb külpolitikát kellene létrehozni olyan harmadik országokkal, mint az USA vagy Oroszország?

Egyetért-e a Tanács azzal, hogy a nemzeti parlamentek jegyzőkönyvének végrehajtásával és

  • az európai polgárok és képviselőik számára az átláthatóság közös szabványai érdekében,
  • az európai és nemzeti szinten történő intézmények közötti lojális együttműködés iránti igénnyel, a Tanács közvetlenül tájékoztassa a nemzeti parlamenteket a szabadság, biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtésének területére vonatkozó saját jogalkotási javaslatairól, illetve módosításairól (a Bizottság saját javaslatai tekintetében már 2006 óta így tesz)?"

Szóbeli kérdés – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség

Gérard Deprez (O-0128/2008 – B6-0489/2008)

Tanács

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség (FSJA) megvalósulása terén 2008 során elért haladás

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Vita: 2008. december 17., szerda

 A szóbeli kérdés szövege

Gérard Deprez

Európai kreditrendszer és minőségbiztosítás a szakképzésben is

A tagállami szakképzési rendszerek harmonizálását és összehasonlíthatóságát, az intézmények és az országok közötti könnyebb átjárhatóságot, valamint a szakképzés színvonalának emelését szeretné elérni az Európai Bizottság két javaslata. Ezekről a szerdai plenáris ülésen tárgyal az EP.

Annak érdekében, hogy az EU oktatáspolitikája megállja a helyét, javítani kell a középiskolák és szakképzések közti átjárhatóságot – áll a Thomas Mann (néppárti, német) által készített jelentésben. A foglalkoztatottság biztosítása érdekében már a szakképzés alatt külföldi tapasztalatszerzésre van szükség, a külföldön elért tanulmányi eredményeket azonban nehéz megfelelően dokumentálni, értékelni és elfogadtatni – folytatja Mann.

Európai kreditrendszer a szakképzésben és szakoktatásban is

Az EP foglalkoztatási szakbizottsága ezért támogatja az Európai Bizottság ajánlását „egy európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer létrehozásáról", amely „megkönnyítené a foglalkoztatottak határon átnyúló mobilitását, és a külföldön megszerzett szakképesítések elismertetését".

A szakbizottság azonban hozzáteszi: „a tagállamok számára a kreditrendszer alkalmazását nem lehet majd kötelezővé tenni, szabadon választhatónak kell maradnia".

A képviselők szerint a kreditrendszernek az Európai Bizottság által tervezett módon, 2012-ig történő megvalósítása „egyelőre nem reális, ezért tesztidőszakot kell bevezetni annak érdekében, hogy a gyakorlati tapasztalatokat fel lehessen használni a program fejlesztésére. 

Közös európai referenciakeret a szakképzésben

A tagállamok szakoktatási és szakképzési rendszereiket jelenleg nemzeti és regionális szinten szervezik, és ezek a rendszerek a többi tagállamétól általában igen eltérőek. Az Európai Bizottság ezért közös európai minőségbiztosítási referenciakeretet hozna létre. A referenciakeret „segítheti a tagállamokat oktatási rendszerük javításában, az egész életen át tartó tanulás támogatásában, az európai munkaerőpiac integrációjában, valamint a képzés hatékonyságának növelésében, megakadályozva például, hogy az emberek képesítés nélkül hagyják el az iskolarendszert" – írja a Jan Andersson (szocialista, svéd) által készített jelentés.

Az Európai Bizottság ajánlásai a tagállamokra nézve nem kötelező erejűek, így ez az ajánlás is csak kiegészítené a tagállamok nemzeti minőségbiztosítási rendszereit.

Az EP foglalkoztatási szakbizottsága támogatja a referenciakeret ötletét, és azt szeretné, ha az ajánlás elfogadását követően legkésőbb 2 éven belül (nem pedig a Bizottság által javasolt 2010-ig) a tagállamok kidolgoznának egy olyan rendszert, amelynek célja a nemzeti szintű minőségbiztosítási rendszerek javítása.

Jelentéstevő: Thomas Mann (EPP-ED, DE)

Jelentés (A6-0424/2008) – Az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET)

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) létrehozásáról

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Kulturális és Oktatási Bizottság

Eljárás: együttdöntés első olvasat

Vita: 2008., december 15., hétfő

A jelentés szöveg

Jogalkotási figyelő

Thomas Mann

Jelentéstevő: Jan Andersson (PES, SE)

Jelentés (A6-0438/2008) – A szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács ajánlása a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 

Eljárás: együttdöntés első olvasat

Vita: 2008., december 15., hétfő

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Jan Andersson

Szélessávot mindenkinek!

Csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén szavaz az EP a médiaműveltség és a médiahasználat kiterjesztését célzó saját kezdeményezésű jelentésről. Az EP kulturális és oktatási szakbizottsága minden uniós lakos számára biztosítaná a szélessávú internet-hozzáférést és a médiaoktatást.

A médiaműveltség kulcsképességet jelent az információs és kommunikációs társadalomban, és segít az embereknek abban, hogy aktív uniós polgárként éljenek, tájékozottá váljanak, és tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel – írja a Christa Prets (szocialista, osztrák) az általa készített véleményadó jelentésben. A „cél az, hogy lehetővé tegyük az emberek számára, hogy kritikusan tudják elemezni a médiatermékeket, megértsék a médiaipar gazdasági funkcióit, és saját maguk is képesek legyenek médiatartalmak előállítására" – fogalmaz a képviselő.

Az EP kulturális és oktatási szakbizottsága szerint „javítani kell az EU-ban a médiaműveltség támogatását célzó koncepciót, különösen a klasszikus médiaformák bevonása és a médianevelés fontosságának elismerése terén". A testület arra kéri az Európai Bizottságot, dolgozzon ki mutatókat a médiaműveltségre, valamint a MEDIA program utódprogramjában célozza meg a médiaműveltség ösztönzését. A képviselők támogatják az audiovizuális területen folyó nemzetközi együttműködést támogató Media Mundus program kidolgozását is.

A szélessáv az állami gondoskodás része

A számítógép és az internet elterjedtsége az EU-ban erősen változó. Egyes tagállamokban a háztartásoknak több mint nyolcvan százalékában van számítógép, míg más tagállamokban csak alig húsz százalékában. Bár átlagban több mint negyven százaléknál van már internet, ebből csak mintegy 15 százalék fut szélessávon. A szakbizottság szerint az „európai politikának gondoskodnia kell arról, hogy csökkenjen a digitális szakadék a tagállamok között, különösen a város és a szélessávú kapcsolattal kevésbé ellátott vidék között".

„A széles sávú internethez való hozzáférés biztosítása az állami gondoskodás részét képezi, és széles körű és jó minőségű kínálatnak, valamint elérhető áraknak kell jellemeznie" – írják a képviselők a jelentésben, és követelik, hogy „minden polgár számára legyen elérhető elfogadható költségen".

Médiaoktatás – főleg időseknek és gyerekeknek

A médianevelés terén a nyugat- és kelet-európai tantervekben még mindig nagy különbségek vannak: a régi tagállamokban a médianevelés többé kevésbé jelen van, míg – Szlovénia és Magyarország kivételével – a közép- és kelet-európai tagállamokban egyáltalán nem része a tantervnek. A szakbizottság szerint a médianevelésnek és a médiatermékek előállításának „a formális oktatás részét kell képeznie, amelyhez valamennyi gyermek hozzáfér", és azt „össze kell kötni gazdasági, politikai, irodalmi, társadalomtudományi, művészeti és információtechnológiai tárgyakkal, vagy akár iskolán kívüli projektekkel" is. A fogyatékkal élőknek és a speciális iskolák tanulóinak is lehetőséget kell kapniuk arra, hogy részt vegyenek ezeken az órákon – írja a jelentés.

A képviselők a jelentésben felhívják a figyelmet arra is, hogy jelentősen javítani kell az iskolai infrastruktúrát, a tanárok képzésébe médiapedagógiai modulokat kell beépíteni, valamint a médianevelésnek foglalkoznia kell a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának, a személyes adatok biztonságának, illetve az interneten keresztül terjedő erőszaknak a témájával.

Az idősebbek körében a médianevelés kevésbé intenzív, különösen a szülők maradnak le gyakran gyermekeik mögött az információs és kommunikációs technológia használatában – olvasható a jelentésben. Az egyik fő cél a képviselők szerint „az idősek új médiaformákkal kapcsolatos félelmeinek és korlátainak leépítése", mivel a digitális hálózatok éppen számukra teremtenek lehetőséget arra, hogy erőteljesebben vegyenek részt a társadalmi életben, és javíthassák életminőségüket.

Reklámok

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a médianevelésnek foglalkoznia kell a reklámmal mint tömegkommunikációs eszközzel, és közvetítenie kell olyan ismereteket, amelyek hozzásegítenek a reklámokban alkalmazott eszközök és gyakorlatok értelmezéséhez.

Jelentéstevő: Christa Prets (PES, AT)

Jelentés (A6-0461/2008) – Médiaműveltség a digitális világban

Médiaműveltség a digitális világban

Kulturális és Oktatási Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. december 18., csütörtök

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Christa Prets

Szájer József újabb komitológiai jelentése

Az EU-jogszabályok végrehajtását kísérő „komitológia" demokratikusabbá tétele a célja annak a jogszabálycsomagnak, amelynek parlamenti felelőse Szájer József. Az általa jegyzett jelentések az „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás" bevezetésével foglalkoznak. Ezek közül most egy újabbat fogadhat el az Európai Parlament.

Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott uniós jogszabályok végrehajtása az Európai Bizottság feladata. A végrehajtást ugyanakkor a tagállamok delegáltjainak részvételével működő bizottságok felügyelik. Ezt a rendszert, illetve az ehhez kapcsolódó eljárásokat hívják komitológiának.

Az új komitológiai eljárást, az „ellenőrzéssel történő szabályozást" a Szájer József (néppárti)  által most beterjesztett jelentés a mérőműszerekre és a meteorológiai ellenőrzés módszereire vonatkozó közös rendelkezésekről szóló irányelvre is kiterjesztené.

Korábbi sajtóközlemény és háttér

Jelentéstevő: Szájer József (EPP-ED, HU)

 Jelentés (A6-0216/2008) – Ízesített bor, ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok (átdolgozás) 

Jogi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Szavazás: 2008. december 16., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Szájer József

EP-képviselők asszisztensei: új foglalkoztatási és fizetési szabályok

Az EP jogi szakbizottsága támogatta, hogy a Brüsszelben dolgozó parlamenti képviselői asszisztensek szerződéseinek szabályozása is bekerüljön az európai tisztviselőkre vonatkozó előírások közé. Az „asszisztensi statútum" értelmében egységesítik a képviselők közvetlen munkatársainak fizetési és szociális biztonsági rendszerét.

A Giuseppe Gargani (néppárti, olasz) által kezelt jogszabálytervezet célja, hogy egységes szabályozással biztosítsa az átláthatóságot és a diszkrimináció-mentességet az európai parlamenti képviselők asszisztenseinek kiválasztásánál és foglalkoztatásánál. Ha a Tanács is elfogadja, az új rendszer egységesíteni fogja az asszisztensek szerződéseire, adózására, társadalombiztosítására jelenleg vonatkozó 27 különböző tagállami szisztémát.

Az asszisztensek az EP-képviselők közvetlen munkatársai. Tevékenységük a képviselő igényeitől függően az adminisztratív, szervezési jellegű feladatoktól kezdve a politikai tanácsadásig, szakértői munkáig terjed. A munkatársakat a képviselő maga választja ki, és jelenleg az adott nemzeti jogszabályoknak megfelelően megkötött szerződések alapján foglalkoztatja őket. A fizetésükre egy meghatározott nagyságú havi keret áll minden képviselő rendelkezésére.

Brüsszeli asszisztensek

Az EP brüsszeli központjában foglalkoztatott képviselői asszisztensek a jövőben a parlamenti állomány speciális kategóriájába tartoznak majd.

A munkatársak határozott időre kötött – de legfeljebb az adott parlamenti ciklus (a következő 2009-től 2014-ig tart) végéig terjedő – szerződést kapnak. Az asszisztensek szociális ellátása az EU tisztviselőkéhez hasonló lesz. Fizetésük besorolásuktól függ majd. Az asszisztensi munkaszerződéseket és kifizetéseket az EP pénzügyi szervei intézik a jövőben.

Mivel bizalmi kapcsolaton alapuló állásról van szó, a képviselők továbbra is teljesen szabadon választhatják meg munkatársaikat és feladatküket is ők jelölik ki.

Asszisztensek a tagállamokban

A képviselők származási országában (választókerületében) dolgozó munkatársak szerződéseit és fizetését az adott államban működő, minősített és elismert kifizető szervezetek fogják intézni.

A jogszabály tervezete szerint a parlamenti asszisztenciára felhasználható keretösszegnek legfeljebb egynegyedét lehet majd tanulmányok készítésére, illetve tanácsadásra költeni.

Az eljárás

A brüsszeli asszisztensek statútumának elfogadásához módosítani kell az EU tisztviselőinek és egyéb személyzetének jogállásáról szóló rendeletet. A mostani plenáris voksolás után a Tanácsnak még jóvá kell hagynia a szöveget. A cél az, hogy a módosított jogszabály 2009 júliusában, közvetlenül a júniusi EP-választás után hatályba léphessen, egyidőben a képviselőkre vonatkozó új statútummal.

Jelentéstevő: Giuseppe Gargani (EPP-ED, IT)

Jelentés: (A6-0483/2008) az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek módosításáról

Jogi Bizottság

Szavazás: 2008., december 16., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Giuseppe Gargani

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.