Oldalkocsis motorkerékpár

oldalkocsis_motorkerekpar.jpgMikor találkozott az Olvasó utoljára oldalkocsis motorkerékpárral? Én legalább harminc éve. Most miért nem látni? Ennek jártam utána.

   Stuttgart egyik kis műhelyében 1885-ben a kerékpár és a benzinmotor házasságából megszületett az első motorkerékpár. Keresztvíz alá Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach mérnökök tartották. A Reitwagen (lovasmotor) nevet kapott újszülött hamar népszerű lett. Az első világháborúig a ma is működő amerikai Indian Chief járműgyár (Springfield, Massachusetts) bocsátott ki sorozatban motorkerékpárt évente 20.000 darabot. 1920-ban átvette a vezetést az ugyancsak amerikai  Harley-Davidson Motor Company (Milwaukee, Wisconsin), termékeit a világ 67 országában dobták piacra. 1930-ban a legnagyobb gyártó már a német DKW gyár (Zschopau, Alső-Szászország) lett.

   Ekkor a rendkívül népszerű motorkerékpárok háromféle stabilitási problémákkal is küszködtek. Kis sebességnél hajalmosak voltak „eldőlésre”. Ugyancsak kis sebességnél az első kerék inogni kezdett. Nagyobb sebességeknél viszont az oszcilláció (berezgés) instabillá tehette a járművet.

   Ezek a problémák, illetve kiküszöbölésük indíthatta a BMW gyárat (Bayerische Motoren Werke, München) az R-71 típusú motorkerékpárjuk oldalkocsis változatának kitalálására. Az új jármű elsősorban a hadseregek figyelmét keltette fel, azonnal felismerték a katonai alkalmazás számos előnyét.

   A motorkerékpár-gyártás területén nagy hagyományokkal rendelkező BMW 750 köbcentiméteres, léghűtéses 2 hengeres, négyütemű boxermotort épített be oldalkocsis motorkerékpárjába. Négyfokozatú sebességváltó hátramenettel, és még terep fokozattal is el volt látva. Az oldalkocsira géppuskát is fel lehetett helyezni, amivel menet közben is tüzelhetett a vezetője. Strapabíróságára jellemző, hogy napjainkban is rengeteg, jó állapotban lévő példány található. A háború alatt 16 000 darab készült belőle. A BMW R-75 oldalkocsis motorkerékpárt 1943-tól a magyar ejtőernyőscsapatoknál is rendszeresítették.

   A háború után a magyar ipar lassan magához tért. Igen sikeres volt a Pannónia oldalkocsis motorkerékpár. Kétütemű, egyhengeres motor, 250 köbcentiméteres, négysebességes, 15 lóerős. Az alumíniumból készített oldalkocsit TLB-nek (teleszkóp, lengővilla, burkolt) nevezték. Akkumulátorral és dinamóval is felszerelték, hogy jobban bírja az oldalkocsis használat világításigényét. 29.000 forintba került. (Oldalkocsi nélkül 22.000 forintba. A szakmunkás átlagkereset 1.600 forint volt.)  Az NDK és a Szovjetunió olyan hatalmas rendeléseket adott fel, hogy nem győztük a gyártást.

   Nem sikerült kinyomoznom, miért szűnt meg a gyártás. A legvalószínűbb, hogy „profiltisztítás” keretében meg kellett szüntetni. A magyar ipar autóbuszt gyártott, a szovjet ipar motorkerékpárt. Ezt úgy hívták, hogy KGST, Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa.

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.