Az elmúlt időszak sajnálatos eseményei újult erővel hozták felszínre az otthonszülés problémakörét. A kórházon kívüli szülésre egyértelműen látható igény van, azonban egyáltalán nincsenek meghatározva az otthonszülés feltételei. E kérdéskör áttekintésére vállalkozott „Kórházon Kívüli Szülés Lehetőségei Szimpózium".

  Az elmúlt időszak sajnálatos eseményei újult erővel hozták felszínre az otthonszülés problémakörét. A kórházon kívüli szülésre egyértelműen látható igény van, azonban egyáltalán nincsenek meghatározva az otthonszülés feltételei. E kérdéskör áttekintésére vállalkozott „Kórházon Kívüli Szülés Lehetőségei Szimpózium".

Az elmúlt időszak sajnálatos eseményei újult erővel hozták felszínre az otthonszülés problémakörét, ami egyébként is a nőgyógyászi szakma egyik legvitatottabb kérdése az elmúlt 10 évben. Mára egyértelműen láthatóvá vált, hogy a kórházon kívüli szülésre határozott igény van, a szülő nők egy része szívesen él(ne) e lehetőséggel. Magyarországon az otthonszülésnek van már hagyománya, azonban egyáltalán nincsenek meghatározva az otthonszülés feltételei.

Márpedig a kórházon kívüli szülés veszélyeit csak a feltételek és lehetőségek egyértelmű meghatározásával lehet csökkenteni, ezért döntött a Fővárosi Önkormányzat Péterfy S. Utcai Kórház-Rendelőintézet, a Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház, a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház és a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, hogy egy közös szervezésű szakmai rendezvényen foglalakoznak a témával.

 

Érdemes végiggondolni – természetesen a részletes szakmai szabályozásnak nem elébe vágva -, hogy mik lehetnek azok a sarkalatos témakörök, amiket a feltételrendszer kialakítása során feltétlenül érinteni kell:

  • Az egyik legalapvetőbb dolog a kórházon kívüli szülésre alkalmas hölgyek kijelölése. Be kell látni, hogy nem minden szülő nő esetében lesz lehetőség az otthonszülésre, vannak olyan esetek – pl.: a magzat rendellenes elhelyezkedése („farfekvés"), ikerterhesség, korábban a méhen végzett műtét, téraránytalanság (nagy magzat egy kis termetű szülő nőnél) -, amik automatikusan kizárják az érintetteket e lehetőségből. Mindemellett fontos észrevenni, hogy ezek a feltételek a szülő nők csak egy kis részét érintik.
  • A második fontos dolog egy megfelelően felkészült és elérhető háttérkórház rendelkezésre állása. Háttérkórház olyan fekvőbeteg ellátással foglakozó intézmény lehet, aki önkéntesen vállalja e kötelezettséget, megfelelő technikai felkészültséggel és személyzettel rendelkezik (pl.: van szülészeti osztálya) és a tevékenységhez szükséges folyamatos rendelkezésre állást vállalni tudja (hiszen egy szülés bármikor megindulhat). A megfelelő elérhetőség azért központi kérdés, mivel a szülés során felmerülő bármilyen probléma esetén nagyon rövid idő alatt kell segítséget nyújtani. Ennek érdekében várhatón meghatározzák majd azt a maximális távolságot (időben vagy távolságban), amin belül a háttérkórháznak elérhetőnek kell lennie, illetve vizsgálják majd, hogy a beszállításhoz szükséges mentőszolgálat is elérhető-e az adott helyen.
  • Otthonszülést csak az arra felkészült szakemberek vezethetnek le. Otthonszülés levezetésére csak olyan orvosok és szülésznők vállalakozzanak, akik szakmailag felkészültek és képesek csapatban dolgozni. A szakmai felkészültség szerepe elsősorban az, hogy egy esetlegesen bekövetkező problémát kellő időben felismerjenek, így – ha szükséges – időben tudjanak (például kórházi) segítséget igénybe venni.

A „Kórházon Kívüli Szülés Lehetőségei Szimpózium" során külföldi előadók számoltak be a nemzetközi tapasztalatokról és gyakorlatról. A Hollandiából érkezett előadó arról számolt be, hogy náluk a szülések közel 30 százaléka otthoni körülmények között zajlik le, és az egészségbiztosító a kialakított feltételrendszernek megfelelő nőket kifejezetten bátorítja a lehetőség kihasználására. Ez elsőre kicsit furán hangzik, pedig az ok rendkívül egyszerű: a megfelelő feltételek és körülmények között jól levezett otthonszülés lényegesen kisebb kiadással jár a társadalombiztosítási kassza számára.

A magyar származású svájci szülészprofesszor egy érdekes, Svájcban használt „köztes" megoldást mutat be. Ennek lényege, hogy a nőgyógyász rendelője mellett van egy „szülészeti rendelő" is – ami sokkal inkább egy hotelszobához hasonlít, mint egy orvosi helységre -, ahol a szülések nem klasszikus kórházi körülmények között, de mégis kvázi az ellátórendszeren belül történnek.

Visszakanyarodva a magyar példákhoz a szimpóziumon bemutattak egy olyan, szintén az otthonszüléshez szükséges – egyelőre még csak Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházában meglévő – szakmai kezdeményezést, aminek során a megfelelően felkészített szülésznők kórházi körülmények között, de önállóan (közvetlen orvosi részvétel nélkül) vezetnek le szüléseket.

További magyar jellegzetesség a császármetszések nemzetközi összehasonlításban is magas aránya, aminek egyik feltehető oka a felkért szülések (azaz amikor a nő egy bizonyos kiválasztott orvosnál szül) több mint 90 százalékos aránya. A nemzetközi tapasztalatok szerint felkért szüléseknél előfordulhat, hogy a szülések megindulás miatt az adott orvosnál „túlterheltség" alakul ki, ami miatt adott esetben hamarabb dönt az orvos a szülés könnyebben és gyorsabb lefolyását jelentő műtéti befejezése mellett. A skandináv országokban például gyakorlatilag ismeretlen a felkért szülés fogalma, minden szülést az éppen ügyletes orvos vezet le. Németországban miközben az orvosválasztás és a terhesgondozás hasonló rendszerben történik mint nálunk, a szülés levezetése a kórház ügyeletes orvosa által történik, aki azonban azonnali részletes tájékoztatást kap (pl. telefonon) a gondozó orvostól és a finanszírozást is a gondozó orvos kapja!

Az előadásokat kerekasztal megbeszélés követi az előadók részvételével, ahol minden résztvevő kérdezhet és a felvetett témákban elmondhatja véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük