Az EP május 9-ei plenáris ülésének kezdetén 13 európai Nobel-díjas részvételével tartottak ünnepséget. Az európai integráció eredményeinek méltatása mellett szóba került a palesztin nép sorsa, az északír helyzet, az európai egyetemek lemaradása, de még az eszperantó nyelv terjesztése is.

 Az EP május 9-ei plenáris ülésének kezdetén 13 európai Nobel-díjas részvételével tartottak ünnepséget. Az európai integráció eredményeinek méltatása mellett szóba került a palesztin nép sorsa, az északír helyzet, az európai egyetemek lemaradása, de még az eszperantó nyelv terjesztése is.

Az Európa-napra idõzített ünnepi ülést Hans-Gert Pöttering nyitotta meg. A házelnök üdvözölte a vendégeket, és méltatta teljesítményüket.

Pöttering azt mondta, Betty Williams és Mairead Corrigan tevékenysége az észak-írországi béke érdekében rámutatott a megbékélés fontosságára. Az elnök szólt az Amnesty International, illetve Lech Walesa harcáról az emberi méltóságért, illetve az emberi jogokért. A fizikus Carlo Rubbia munkája igen fontos volt a tiszta energiák megismerése szmepontjából, az orvosi díjjal kitüntetett Rita Levi Montalcini kutatásai pedig jelentõsen hozzájárultak a rák leküzdéséhez – mondta Pöttering.

Jack Steinberger és Martinus Veltmann nem csak kiemelkedõ fizikusok, de a leszerelés elkötelezett hívei is. Paul Josef Crutzen az ózonréteg kutatásában szerzett jelentõs érdemeket – sorolta az elnök. 

Pöttering méltatta John Hume és David Trimble érdemeit az észak-írországi békefolyamatban, és az európai tudomány kiemelkedõ példáiként említette az ugyancsak jelen lévõ Reinhard Seltent (közgazdasági díj) és Timothy Huntot (orvosi díj).

Ezután a Nobel-díjasok szólaltak fel.

Rita Levi-Montalcini (1986, orvosi díj) azt mondta, az EU rendkívüli eredményeit nem csak a kontinensre, hanem az egész világra ki kellene terjeszteni.

A brit Timothy Hunt (2001, orvosi díj) azt mondta, soha nem értette azon honfitársait, akik gyanakodva szemlélik Európa többi részét. A tudós szégyenteljesnek nevezte, hogy a világ húsz legjobb egyetemébõl tizenöt van az USA-ban, egy Japánban, három Nagy-Britanniában és egy Svájcban. ?Gondolkozzanak el ezen" – kérte a képviselõket.

Reinhard Selten (közgazdasági díj, 1994) az Európai Központi Bank függetlensége biztosításának szükségességérõl szólt, és kiemelte az európai gazdasági és monetáris unió sikerességét. A játékelméleti kutatásaiért kitüntetett tudós az európai identitás kialakulásának legfõbb akadályát a ?nyelvi problémában" látja. Szerinte mindenkinek meg kellene tanulnia eszperantóul.

Carlo Rubbia (fizikai díj, 1984) arról szólt, hogy a tudomány alapvetõ szerepet játszik a fejlõdésben. Az EU szerinte jelentõsen támogatja a nemzetközi kutatási együttmûködést. Példaként említette a CERN-t (Európai Szervezet a Nukleáris Kutatásért), amelyben 22 EU-tagállamon kívül részt vesz India, Izrael, Japán, Oroszország, Törökország, az USA és az Unesco is.

Martinus Veltman (fizikai díj, 1999) is megemlítette a CERN-t, hozzátéve, ott csak két munkanyelv van: az angol és a francia. Szerinte ezt az EU intézményeiben is alkalmazni kellene. A palesztinok helyzetére utalva azt mondta a képviselõknek, ?nem szabadna bojkottálniuk egy népet, amely koncentrációs táborban él".

Dick Oosting az Amnesty International képviseletében szólalt fel. Ez a szervezet 1977-ben kapott, Nobel-békedíjat. Oosting szerint az EU-nak fontos szerepet kell játszania az emberi jogok és a béke érdekében az egész világon.

John Hume (békedíj, 1998) szerint az Európai Unió a világtörténelemben a konfliktusok megoldásának legjobb példája. Hume – aki korábban EP-képviselõ is volt – az unió értékei közül kiemelte a sokszínûség tiszteletét. Ez szerinte a háborúk és konfliktusok végét hozza el.

?Most, hogy az észak-írországi helyzet – nézetem szerint szilárdan és véglegesen – megoldódott, zavarodottság nélkül csatlakozhatunk ehhez az ünnepléshez" – fogalmazott Lord David Trimble (békedíj, 1998). Szerinte támogatni kell a világ más részein lévõ gazdaságokat, társadalmakat, hogy egyenlõ feltételekkel léphessenek a világpiacra. Tragikus lenne, ha a protekcionizmus és a helyi érdekek megakadályoznák ebben Európát – tette hozzá Trimble.

Mairead Corrigan Maguire (békedíj, 1976) az észak-írországi fejleményekre utalva azt mondta, ?a béke felé vezetõ úton járunk". A militarizmus, paramilitarizmus és a terrorizmus nem oldják meg a mély etnikai problémákat. Irak és Afganisztán kapcsán kijelentette: ?kettõs mércérõl van szó. Amit az izraeliek Palesztinában csinálnak, az egy apartheid-rendszer építése. Az Európai Parlament felelõs azért, hogy többet tegyen fecsegésnél és retorikánál".

Elisabeth Williams (békedíj, 1976) elsõsorban a gyerekszegénységrõl szólt. ?Minden hat másodpercben éhenhal, vagy megelõzhetõ betegségben meghal egy gyerek valahol a világon" – mondta. Szerinte csak a fiatal nemzedékeket a békére kell nevelni.

Lech Walesa (békedíj, 1983) azt mondta, Európa a teljes egyesülés útján halad, azonban olyan gondolatokkal, vízióval kellene elõállni, amelyek méltóak az ötven évvel korábbiakhoz. Szerinte ?értékek tízparancsolatára" lenne szükség a problémák megoldására. ?Túlságosan materiális a gondolkodásunk – tankok, rakéták, üzlet, dollár", itt az ideje hogy az Európai Unió tagjainak közös értékeire összpontosítsunk – mondta Walesa.

Pöttering: Észtország számíthat a szolidaritásunkra

Az EP május 9-10-ei plenáris ülésének kezdetén európai Nobel-díjasok szólaltak fel, megosztva gondolataikat az ötven éves közösségrõl. Ezt követõen szóba kerültek az észtországi és az észak-írországi fejlemények is.

A Nobel-díjasok felszólalása után Hans-Gert Pöttering a tallini szovjet emlékmû kapcsán kialakult konfliktusról szólva azt mondta, ?sok nemzet számára a második világháború vége új zsarnokságot jelentett a Szovjetunió részérõl".

Az EP elnöke azt mondta, ?az Európai Unió értékeken alapszik. Ezen értékek védelmezése közös feladatunk. Ha az Európai Unió egy országára nyomást gyakorolnak, mindannyiunknak fel kell sorakoznunk. Észtország számíthat a szolidaritásunkra".

Az észak-írországi kormány hivatalba lépésérõl szólva Pöttering azt mondta, levélben gratulált a miniszterelnöknek és helyettesének.

Változások a napirendben

A képviselõk a mostani plenárisról késõbbre halasztották a kül- és biztonságpolitikával foglalkozó Brok-jelentés és az alkoholtermékekre kivetett minimális jövedéki adóval kapcsolatos Lulling-jelentés tárgyalását.

Az EP május 10-én csütörtökön többek között állásfoglalást fogad el az EU és Oroszország kapcsolatairól, a teherautókra szerelendõ visszapillantó tükrökrõl és a regionális politikáról.

Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük