Az már régen bebizonyosodott, hogy szükség van a meglévő szociális ellátórendszer működésének átgondolására, modernizálására, eredményességének és hatékonyságának növelésére. A két éve útnak indult, és első szakaszának végéhez közeledő „Szociális szolgáltatások modernizációja" című TÁMOP 5.4.1. kiemelt projekt – melyet a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet valósít megpontosan azzal a céllal jött létre, hogy olyan szakmai, módszertani fejlesztéseket és kutatásokat végezzen, melyek lehetővé teszik a szociális és gyermekvédelmi ellátás korszerűbb, átláthatóbb működését, miközben segítik az ellátásban és a kapcsolódó területeken dolgozó szakemberek munkáját is.

 

Az már régen bebizonyosodott, hogy szükség van a meglévő szociális ellátórendszer működésének átgondolására, modernizálására, eredményességének és hatékonyságának növelésére. A két éve útnak indult, és első szakaszának végéhez közeledő „Szociális szolgáltatások modernizációja" című TÁMOP 5.4.1. kiemelt projekt – melyet a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet valósít megpontosan azzal a céllal jött létre, hogy olyan szakmai, módszertani fejlesztéseket és kutatásokat végezzen, melyek lehetővé teszik a szociális és gyermekvédelmi ellátás korszerűbb, átláthatóbb működését, miközben segítik az ellátásban és a kapcsolódó területeken dolgozó szakemberek munkáját is.

 

E komplex, az érintett szakterületeken dolgozók bevonásával megvalósuló program első szakaszában sok más eredmény mellett elkészült és modellezésre került a szociális szolgáltatások szakmai szabályozó rendszere és tevékenységadminisztrációs rendszerének leírása a szolgáltatások három területén. Kidolgozásra kerültek a fogyasztóvédelem irányelvei, az addiktológiai ellátórendszerek fejlesztését megalapozó komplex felmérések, továbbá a társadalom peremén élők élethelyzetének, szükségleteinek felmérését szolgáló kutatások valósultak meg. A projekt várhatóan 2011 végén induló második szakaszának célja az első projektciklus eredményeire építve a fejlesztés kiterjesztése az ellátórendszer teljes körére.

A projekt első két éves periódusában a szociális szolgáltatások szakmai szabályozó rendszere a gyermekvédelem, az idősek számára nyújtott bentlakásos intézmények és a családsegítő szolgáltatások területén kerül kidolgozásra. A modellezés folyamata mostanra mindhárom területen lezárult, a szakmai szabályozókat több száz szakember közreműködésével a gyakorlatban is kipróbálták. A projekt következő két éves szakaszában az elkészült dokumentációkra és az első projektciklus tapasztalataira építve a szolgáltatások, szolgáltatási elemek meghatározására, illetve az ezekhez kapcsolódó tartalmak leírására, majd modellezésére kerül sor.  Az egyes elemekből összeálló szolgáltatási csomagok struktúrája az egységes szabályozási rendszer kialakításának folyamatába illeszkedik.

A szociális ágazatban dolgozók és az ellátásokat igénybevevők egyaránt joggal igénylik az adminisztráció leegyszerűsítését, modernizálását. A jelenlegi papír alapú rendszer használata túlságosan bonyolult, időigényes, az adminisztráció átgondolásával, informatizálásával viszont mindez egyszerűbbé, átláthatóbbá, gyorsabbá válhatna. A létrehozott űrlaprendszer olyan adminisztráció kialakítását teszi lehetővé, amely amellett, hogy megfelel a jelenlegi jogszabályoknak, alkalmazható lesz a tervezett fejlesztések bevezetése után is, és lehetővé válik az adatok összegyűjtése, feldolgozása.

A programon belül fontos feladat a szociális szolgáltatások egyéni és társadalmi (lakossági) igényeknek megfelelő tervezésének elősegítése. Az önkormányzatok számára kidolgozott javaslatok azt a célt szolgálják, hogy minél hatékonyabb, rugalmasabb, színvonalasabb ellátórendszert tudjanak fenntartani, amely ténylegesen a valós lakossági szükségleteket veszi figyelembe. A projektnek ebben az időszakában a fogyasztóvédelem általános, EU-stratégiához alkalmazható irányelveit dolgozták ki, amelyre később ráépül az egész szolgáltatási hálót befedő struktúra. A gyermekvédelem, a családsegítés és a bentlakásos idősellátás ellenőrzési szempontsorai már elkészültek. A jövőben arra kell törekedni, hogy a szolgáltatók teljesítménye számon kérhető legyen, és valóban a lakosság igényeit messzemenően figyelembe véve alakítsák ki és tartsák fenn a működésüket.

Vitathatatlan tény, hogy a kábítószer-fogyasztás napjaink egyik legsarkalatosabb, leginkább megoldásra váró problémája, nem véletlen, hogy a projekten belül is kiemelt fontosságú.  A helyi addiktológiai ellátórendszerek fejlesztése, az integrált addiktológiai ellátások előmozdítása elsődleges cél e szakterületen dolgozók számára. A projekt keretében négy helyszínen végeztek felméréseket: Dunaújvárosban, Miskolcon, Észak-Pesten és Észak-Budán. Közel két év alatt minden helyszínen lezajlott egy-egy komplex felmérés, a helyi döntéshozókkal való egyeztetések eredményeként pedig mindenhol elkezdődtek a fejlesztések, melyek első eredményei és azok értékelése októberben várhatóak. Fontos szempont, hogy e fejlesztések nem új intézmények létrehozását, hanem a helyi intézmény- és ágazatközi koordináció megerősítését, intenzívebbé tételét célozták. A projekt másik fontos elemeként a célzott prevenció két területén (plázákban és lakótelepeken csellengő fiataloknak szóló programok, illetve zenés-táncos szórakozóhelyeken elérhető prevenciós programok esetében), az elterelés megelőző-felvilágosító szolgáltatás típusára vonatkozóan és a tűcsere programok területén készült el egy-egy szabályozó dokumentum (módszertani levél), támpontokat, segítséget nyújtva ezzel az addiktológiai ellátások területén dolgozó szakemberek számára.

A társadalom peremén élők élethelyzetének, szükségleteinek felmérése ugyancsak kiemelt helyet foglal el a projekt feladatai között, célja – közvetve – a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életminőségének javítása, közvetlenül pedig a hatékony kormányzati munka elősegítése. Az e területen dolgozók elsődleges feladata azoknak a társadalomtudományi kutatásoknak a koordinálása, amelyek a roma/cigány népesség, az akadályozott/megváltozott munkaképességű, valamint az egészségkárosodott emberek életkörülményeit, kirekesztettségét vizsgálják. Nem kevésbé fontos célkitűzés, hogy olyan országos szintű, nemzetközileg összehasonlítható, pontos és megbízható adatok lássanak napvilágot, amelyek támogatják a szociálpolitikai folyamatokba való eredményes beavatkozást. A kérdőíves kutatások elkészültek, a végső eredmények publikálása októberben várható. 

A TÁMOP 5.4.1. kiemelt projekt a szociális szolgáltatások modernizációjára, a központi és területi stratégiai kapacitások megerősítésére, valamint a szociálpolitikai döntések megalapozására hivatott, ezáltal a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer korszerűsítésének egyik legfontosabb mérföldkövévé válhat. A projekt elsődleges célja, hogy – az egyes szaktevékenységet végző pillérei által – a szociális és gyermekvédelmi döntéshozók, valamint a hatósági, finanszírozási funkciókat gyakorlók számára fontos információkat, tervezési, fejlesztési, szabályozási, módszertani és ellenőrzési eszközöket tartalmazó fejlesztéseket, kutatásokat végezzen.

A projektről részletes információ található a www.modernizacio.hu honlapon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük