2013. március 21-én minden eddiginél nagyobb koncerttel jelentkezik Akváriumban az utóbbi évek legizgalmasabb hazai pop-produkciója, a Rájátszás.

 

2013. március 21-én minden eddiginél nagyobb koncerttel jelentkezik Akváriumban az utóbbi évek legizgalmasabb hazai pop-produkciója, a Rájátszás.

 

A Rájátszás az, amikor költők és zenészek dolgozzák át egymás munkáit, hogy közösen valami újat szüljenek. Szülnek is sokat, vicceseket és szépeket. Ezen alkotó munka legnagyobb termését mutatják be március 21-én a magyar popélet és kortárs költészet ismert alakjai. A Rájátszás életének eddigi legnagyobb koncertjén párba állnak tehát a versek és dalok szakértői, költők közt Erdős Virág,
Grecsó Krisztián,
Háy János,
Karafiáth Orsolya,
 Kemény István valamint Szálinger Balázs, míg a zenész oldalon Beck Zoli,
 Kollár-Klemencz László,
Másik János és Szűcs Krisztián. A dalok pedig sorjáznak majd, mintegy három órán keresztül…

 

Karafiáth Orsolyának egy régi hobbija teljesedett ki a Rájátszással: "Régóta foglalkozom dalszövegírással, egyik kedvenc hobbim, talán mert alapvetően mindig zenész és énekes szerettem volna lenni."- mondta a költőnő, aki a Rájátszában az együtt-dolgozást tartja a legfontosabbnak. "Kedvvel írok újra már meglévő dalokat is" – teszi hozzá, – "a dolog játékossága vonz. És aztán ugye a színpad. Hogy be lehet öltözni egy dalhoz, öt percre dal lehetek én magam is…" Beck Zoli Orsiról és színpadi jelenlétről így beszélt korábban:  "A színpadot másképp használjuk, de mindegyikünkben van a ripacsból. Nem csináltuk sokat – és ez finom eufemizmus, hiszen összesen egyszer játszottunk közöset -, így aztán még egyáltalán nincs ritmusa a színpadi együttlétnek, de képesek vagyunk érteni egymást. Orsi formabiztos."

 

Szűcs Krisztián és Szálinger Balázs egy párt alkot a színpadon: „Mivel Balázs lelkes és értő rockrajongó, és szerintem ennek van is érzékelhető hatása a költészetén, elég könnyű volt hozzányúlni a verseihez, prozódiailag nagyon kínálják magukat."  – mondja Szűcs. Szélinger Balázs így beszél a HS7 forntemberével való közös munkáról: „Krisztián vagy tizenöt éve jó barátom. És vagy tíz éve akartunk közös dalt csinálni. Mindent ismertem tőle. Úgy ment a munka, mint kés a vajban."

 

Erdős Virág szerint "egy jó dalszöveg rögtön megfogja az embert, egy jó vers viszont soha többé nem engedi el." A Rájátszás kapcsán mindekettőből lesz részünk bőven. Háy János a vers és dalszöveg  különbségét így fogalmazza meg: „A vers bármekkora súlyt elbír, ráér megvárni a megértést. A dalszövegnek akkor és ott kell betalálnia, ha nem is érted, érzésben." Kemény István pedig így gondolkodik erről a kérdésről: „A dalnak ott van segítségül a zene, a vers meg egyedül kínlódik. A zenét is neki kell kipótolni, és ez örök hátrány." Amikor pedig Grecsó Krisztiánt kérdeztük meg a vers és dalszöveg különbségéről, így válaszolt: „Álnaivak vagytok, de jól áll. A prozódia alkalmazott műfaj, rövid és hosszú szótagok kötött játéka, a vers nem föltétlenül."

 

"Szeretek költőkkel írókkal együtt dolgozni, lenni, inni, balatonozni, bármi." – mondja Kollár-Klemencz László. "Nem sokszor adódott ilyen helyzet, végre a Rájátszás kereteiben ezt kiélhetem. Náluk jobban talán csak a színészekkel szeretek együtt lenni. Meg gyerekekkel. Meg lányokkal, akik színészek, néha írnak, és soha nem nőnek fel." "Szeretem a kellemes meglepetéseket. Szeretek szórakoztató emberekkel találkozni. Azt is szeretem, ha én szórakoztathatok másokat." – ez pedig már Másik János önvallomása a Rájátszással kapcsolatban.

 

  A Rájátszás hamarosan egy kötettel bővített CD formájában is megjelenik a Bookline Könyvek kiadásában, de addig is irány az Akvárium  és legyen itt egy kis ízelítő is, hogy készüljünk a nagy koncertre: http://www.youtube.com/watch?v=FOjxVi_-Q8k&feature=youtu.be

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük