Révay András: A gépolajtól a nyakolajig
4 perc olvasás
Legutóbbi rendezvényén már a harmadik évadját nyitotta meg a Média Pálinkaklub. Az ünneplésre már önmagában ez is okot adhatott volna, ám ezúttal egy picivel ennél is többről volt szó. Olyan pálinkák kerültek most a klubtagok poharába, amik korában még soha nem voltak kereskedelmi forgalomban.
Legutóbbi rendezvényén már a harmadik évadját nyitotta meg a Média Pálinkaklub. Az ünneplésre már önmagában ez is okot adhatott volna, ám ezúttal egy picivel ennél is többről volt szó. Olyan pálinkák kerültek most a klubtagok poharába, amik korában még soha nem voltak kereskedelmi forgalomban.
Bátor ember Keresztes László Miklós! Eredeti végzettsége gépészmérnök, harmincöt évig Belgiumban élt, kenőanyagokkal foglalkozott. Csak néhány éve tért haza, igaz, a szakterületéhez nem lett hűtlen. A gépolaj helyett most a nyakolaj áll figyelme középpontjában. Az ország egyik valószínűleg legöregebb pálinkafőzőjét 2006-ban vásárolta meg. A pécselyi pálinkafőző 1864 óta működik, nem tudjuk ki épített, ki volt az első használója. Talán Bohuniczky Antal, a falu egykor legtehetősebb birtokosa, aki elkötelezett híve volt a szőlőtermelésnek. Pécselyvölgy Balatonfüred környékén található, teljesen zárt völgy. Sajátos, a szőlő- és gyümölcstermelésre nagyon alkalmas mikroklímával. A főzde az elmúlt évtizedekben csak bérfőzéssel foglalkozott, mígnem a Hungaricum Elizium Kft. tulajdonába nem került. A költői nevű cég – tehát Keresztes úr – az idén az ünnepekre már tizennégy különböző pálinkával jelenik meg a piacon.
Valamennyi fiatal, még csak kéthónapos érlelés után került a palackba. A cégre – általában – a pálinka szeretet, tisztelete jellemző. Nem értenek egyet azzal az elterjedt nézettel, hogy Magyarországon leginkább az ötven fokos pálinkát szeretik. Náluk 45 fokos a hazai piacra, 35 – 40 fokos az exportra szánt ital. A „kisüsti" módszert is átalakították egy kicsit. A cefrézést zárt rendszerű berendezésben végzik, óránként két-három keveréssel. A lepárláskor a „rossz" kozmaolajok visszatartására, kiöblítésére törekednek. Olyan sikeresen, hogy versenyen már két bronzérmet is nyertek. A módszerük a következő: egy nagyobb üstben 35 – 40 fokra lepárolják az „alszeszt". Majd ez átkerül a finomító üstbe, ahol – a gyümölcstől és az alkoholtartalomtól függően – lassabban vagy gyorsabba újra lepárolják. Most itt állnak meg. Tudják, hogy ezt egy harmadik lepárlássál még jobban finomítani lehet, tervezik, hogy a jövőben ezzel is próbálkozni fognak.
A bemutatóra hozott pálinkák „fiatalok" voltak. Ezért a fajtára jellemző íz, illat és aroma mindegyiknél különböző mértékben érvényesült. Két fajta szilvából: Pécselyvölgyi Hamvas és Pécselyvölgyi Sárgaszilvából készült a Kisüsti Szilva Gyümölcspálinka. A sárgaszilvát a franciák nagyon kedvelik, mert kissé pikáns aromája van. Kiteljesedéséhez legalább három év pihenésre lesz szüksége. Egyébként is úgy tartják, a pálinkának az évek csak javára válnak. Cefrézés előtt a szilvát kimagozzák, lassan desztillálnak, fával fűtött, előbb 640, majd 280 literes üstben. Az érleléskor egy hálóban kevés magot még vissza is tesznek a pálinkába.
Előfordulhat, hogy a gyümölcs nem enged elég levet A cég birtokán egy saját forrás is van, a cefrézéshez szükséges kevés vizet ebből adják hozzá. A fekete ribizlinél – mely közismerten apró szemű gyümölcs – harminc liter cefre kell egy liter pálinkához. A forrás desztillált vizét használják akkor is, amikor a főzet végső szeszfokát kell beállítani. Ám az ötletek sora ezzel még nem ér véget. A málnapálinka a legtöbb főzdénél színtelen. Itt kitalálták, hogy a gyümölcsöt alkohol ágyra helyezve kinyerik a színanyagot és a valódi aromát. Lepárlás után visszakeverve, a pálinka igazi málna színt és illatot kap. Aromafokozóként, kevés törkölyt is tesznek hozzá. Főznek persze saját Kisüsti Törkölypálinkát is, Olaszrizlingből. Engedve a divatnak, a széles körben ismert gyümölcsökön kívül, bodzából, vad gyümölcsökből is készítenek pálinkát. Van, amit természetes erjedéssel, a galagonya, kökény és a birs esetében viszont faélesztő felhasználásával. Az italokat az érlelés kezdetekor csak néhány napig tartják eperfa hordókban, utána saválló tartályokba kerül, hogy a fából ne oldjon ki idegen ízanyagokat. Nagyon ígéretes, simulékony, lágyabb, „lányosabb" pálinkákat nyernek ezáltal.
