Legutóbbi rendezvényén már a harmadik évadját nyitotta meg a Média Pálinkaklub. Az ünneplésre már önmagában ez is okot adhatott volna, ám ezúttal egy picivel ennél is többről volt szó. Olyan pálinkák kerültek most a klubtagok poharába, amik korában még soha nem voltak kereskedelmi forgalomban.

 Legutóbbi rendezvényén már a harmadik évadját nyitotta meg a Média Pálinkaklub. Az ünneplésre már önmagában ez is okot adhatott volna, ám ezúttal egy picivel ennél is többről volt szó. Olyan pálinkák kerültek most a klubtagok poharába, amik korában még soha nem voltak kereskedelmi forgalomban.

Keresztes László Miklós Bátor ember Keresztes László Miklós! Eredeti végzettsége gépészmérnök, harmincöt évig Belgiumban élt, kenőanyagokkal foglalkozott. Csak néhány éve tért haza, igaz, a szakterületéhez nem lett hűtlen. A gépolaj helyett most a nyakolaj áll figyelme középpontjában. Az ország egyik valószínűleg legöregebb pálinkafőzőjét 2006-ban vásárolta meg. A pécselyi pálinkafőző 1864 óta működik, nem tudjuk ki épített, ki volt az első használója. Talán Bohuniczky Antal, a falu egykor legtehetősebb birtokosa, aki elkötelezett híve volt a szőlőtermelésnek. Pécselyvölgy Balatonfüred környékén található, teljesen zárt völgy. Sajátos, a szőlő- és gyümölcstermelésre nagyon alkalmas mikroklímával. A főzde az elmúlt évtizedekben csak bérfőzéssel foglalkozott, mígnem a Hungaricum Elizium Kft. tulajdonába nem került. A költői nevű cég – tehát Keresztes úr – az idén az ünnepekre már tizennégy különböző pálinkával jelenik meg a piacon.

Valamennyi fiatal, még csak kéthónapos érlelés után került a palackba. A cégre – általában – a pálinka szeretet, tisztelete jellemző. Nem értenek egyet azzal az elterjedt nézettel, hogy Magyarországon leginkább az ötven fokos pálinkát szeretik. Náluk 45 fokos a hazai piacra, 35 – 40 fokos az exportra szánt ital. A „kisüsti" módszert is átalakították egy kicsit. A cefrézést zárt rendszerű berendezésben végzik, óránként két-három keveréssel. A lepárláskor a „rossz" kozmaolajok visszatartására, kiöblítésére törekednek. Olyan sikeresen, hogy versenyen már két bronzérmet is nyertek. A módszerük a következő: egy nagyobb üstben 35 – 40 fokra lepárolják az „alszeszt". Majd ez átkerül a finomító üstbe, ahol – a gyümölcstől és az alkoholtartalomtól függően – lassabban vagy gyorsabba újra lepárolják. Most itt állnak meg. Tudják, hogy ezt egy harmadik lepárlássál még jobban finomítani lehet, tervezik, hogy a jövőben ezzel is próbálkozni fognak.

 A bemutatóra hozott pálinkák „fiatalok" voltak. Ezért a fajtára jellemző íz, illat és aroma mindegyiknél különböző mértékben érvényesült. Két fajta szilvából: Pécselyvölgyi Hamvas és Pécselyvölgyi Sárgaszilvából készült a Kisüsti Szilva Gyümölcspálinka. A sárgaszilvát a franciák nagyon kedvelik, mert kissé pikáns aromája van. Kiteljesedéséhez legalább három év pihenésre lesz szüksége. Egyébként is úgy tartják, a pálinkának az évek csak javára válnak. Cefrézés előtt a szilvát kimagozzák, lassan desztillálnak, fával fűtött, előbb 640, majd 280 literes üstben. Az érleléskor egy hálóban kevés magot még vissza is tesznek a pálinkába.

  Előfordulhat, hogy a gyümölcs nem enged elég levet A cég birtokán egy saját forrás is van, a cefrézéshez szükséges kevés vizet ebből adják hozzá. A fekete ribizlinél – mely közismerten apró szemű gyümölcs – harminc liter cefre kell egy liter pálinkához. A forrás desztillált vizét használják akkor is, amikor a főzet végső szeszfokát kell beállítani. Ám az ötletek sora ezzel még nem ér véget. A málnapálinka a legtöbb főzdénél színtelen. Itt kitalálták, hogy a gyümölcsöt alkohol ágyra helyezve kinyerik a színanyagot és a valódi aromát. Lepárlás után visszakeverve, a pálinka igazi málna színt és illatot kap. Aromafokozóként, kevés törkölyt is tesznek hozzá. Főznek persze saját Kisüsti Törkölypálinkát is, Olaszrizlingből. Engedve a divatnak, a széles körben ismert gyümölcsökön kívül, bodzából, vad gyümölcsökből is készítenek pálinkát. Van, amit természetes erjedéssel, a galagonya, kökény és a birs esetében viszont faélesztő felhasználásával. Az italokat az érlelés kezdetekor csak néhány napig tartják eperfa hordókban, utána saválló tartályokba kerül, hogy a fából ne oldjon ki idegen ízanyagokat. Nagyon ígéretes, simulékony, lágyabb, „lányosabb" pálinkákat nyernek ezáltal.

http://www.palinkapecsely.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük