Révay András: A vízről szól ez a nap

A klímaváltozás a nagyvárosokban fokozottabban érzékelhető. Az aszfalt magába szívja a meleget és megsokszorozva sugározza vissza. Különös jelentősége van tehát annak, ha egy városban olyan helyeket hoznak létre, ahol hűsölni lehet, ahol menedékre lelünk a melegben.

A klímaváltozás a nagyvárosokban fokozottabban érzékelhető. Az aszfalt magába szívja a meleget és megsokszorozva sugározza vissza. Különös jelentősége van tehát annak, ha egy városban olyan helyeket hoznak létre, ahol hűsölni lehet, ahol menedékre lelünk a melegben.

Most egyel több ilyen hely van Budapesten. A XIII. kerületben, a József Attila téren egy új szökőkutat avattak. Az ünnepségen dr. Tóth József polgármester elmondta: az Önkormányzat ez év januárjában fogadta el a „Közösen a XIII. kerületért" programot, melynek keretében korszerű módon szeretnék a kerületet tovább építeni. A környezet alakítása fontos, mert a várospolitika hangsúlyos része az épített környezet fejlesztése és az emberek mindennapi életének kellemesebbé tétele, a környezeti kultúra. Ez utóbbihoz tartozik a zöldterületek, parkok gondozása és ebben ez a kerület élenjáró. Itt van például a városban leghosszabb kerékpár úthálózat és ide sorolható az a program, mely szerint az utóbbi nyolc – kilenc esztendőben az új szökőkutak telepítésére sor került. A víz lényeges szerepet játszik a kerület életében, itt húzódik a város egyik leghosszabb Duna-szakasza is.

Már régóta ismert, hogy a szökőkutak stresszoldó, közérzetjavító hatásúak. Befolyásolják környezetük hőmérsékletét, ezáltal javítják a mikroklímát. Ezért döntött úgy a képviselő testület, hogy az „AngyalZöld" program keretében szökőkutak sorát építteti meg a kerületben. Így valósult meg 2003-ban a Gyöngyösi sétányon, valamint a Fiastyúk utca és Béke út sarkánál a téren – ez utóbbi helyen művészi alkotással is kiegészített – szökőkút, majd 2007-ben a Kossuth-díjas Vedres Márk által megépített Ifjúság kútja a Tomori köznél. Ez az év különösen gazdag volt, mert a Gyermek téren és a Hollán Ernő utcában is, a sétáló utca kialakításakor kezdtek el új szökőkutak működni és a Váci úton, egy irodaház előtt csobogó létesült. A következő évben, 2008-ban a Béke téren, a pihenőparkban jött létre egy újabb kút, miközben a Marina-parkban is elkészült egy csobogó. A múlt esztendőben, a Dagály utcában, a Gyermekházzal szemben újabb szökőkút, a Ditrói Mór utcában pedig egy vízfelület javítja az arra járók közérzetét.

Mindezekre közel százmillió forintot költött a kerület, de megérte, mert a lakosság kedvezően fogadja a látványos, új elemeket. Ugyanakkor sajnos a „nem rendeltetésszerű" használatra is van példa. Kérem ezért a kerületi lakókat, hogy közösen óvjuk ezeket az értékeket – emelte ki a polgármester. Létesítésük a közösség pénzéből történt és az üzemeltetésükre is közel egymillió forintot fordítunk évente, mert a karbantartáson kívül a rongálásokat is javítani kell! Megígérhetem viszont – jelentette ki dr. Tóth József, hogy a programot folytatjuk és a továbbiakban is minden esztendőben legalább egy szökőkutat építtetünk a kerületben. Az „AngyalZöld" program keretében az itt lakók javaslatait is várjuk, hiszen eredetileg a szökőkútépítés is így indult – a lakók kérték, amikor jelezték, milyen parkokat szeretnének. A lakosság bevonásának meg is lett az eredménye, mert – éppen az elmúlt héten – a kerület „A Legjobb Önkormányzati Gyakorlat" díjat nyerte el a Települési Önkormányzatok Szövetségétől.

Ezen a helyen – a József Attila téren – korábban egy körsétány volt a park közepén. A helyét most két, háromszögletű szökőkút kompozíció foglalja el. Egymásnak tükörképeként, kétszer tizenöt fúvókából szökken fel a víz. A szerkezetnek vízjáték és díszvilágítás is része. A vízoszlopok magassága, rendszertelen eloszlásban, időről- időre változik. Ilyen nincs is több a kerületben, nem is lesz, mert minden új szökőkútnak sajátos arculatot adnak a tervezők. A parkrendezéssel egy időben mintegy ötszáz négyzetméternyi zöldfelület is megújult. Korszerű, a talajba rögzített padok is kerültek a parkba, a teljes beruházás értéke közel jár a húszmillió forinthoz. A fúvókák és a síp nagyon hasonlítanak egymáshoz, az archaikus, ősi hangszer, a pánsíp pedig több síp egymás mellé helyezésével jött létre. Nagy taps kísérte a rendezők ötletének megvalósulását, a harminc vízsugár ugyanis a pánsíp szakavatott művésze, Kegye János által megszólaltatott dallamokra szökkent fel. A műsort előzetesen bizonyára összepróbálták, mert a vízoszlopok hullámzása néhány helyen pontosan követte a dallam lüktetését. A jó hangulatú ünnepség a pánsíp zenéjével zárult.