Néhány nappal ezelőtt vezető szakemberek arról számoltak be, hogy a 2007. év idegenforgalmi szempontból rendkívül sikeresnek tekinthető. A Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) képviselői most azért hívták össze a szaksajtó munkatársait, hogy elmondják: a helyzet – szerintük – mégsem annyira rózsás.

 

 Néhány nappal ezelőtt vezető szakemberek arról számoltak be, hogy a 2007. év idegenforgalmi szempontból rendkívül sikeresnek tekinthető. A Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) képviselői most azért hívták össze a szaksajtó munkatársait, hogy elmondják: a helyzet – szerintük – mégsem annyira rózsás.

 A beszélgetés kezdeményezésének okai között Herkó László, a MATUR elnöke – a 2007-es adatok ismertetésén túlmenően – azt is megemlítette, hogy két éve választott új vezetőséget az Egyesület budapesti tagozata, és most látták elérkezettnek az időt, hogy a nyilvánosság elé lépjenek. Ők úgy tapasztalták – mondta – hogy a 2007. évet az állam restriktív gazdaságpolitikája jellemezte. A kisvállalatok túladóztatottan működtek, az erős forint a beutaztatásban, a magas hitelkamat a belföldi tevékenység során bizonyult hátrányosnak. Magyarország részesedése az európai turizmusból folyamatosan csökken, csakúgy, mit az ebből származó bevételünk. A turizmusból 2001-ben 4,4 millió, 2006-ban már csak 3,6 millió euró bevételünk származott, tehát nyolcszáz millióval kevesebb! A látogatólétszám 2006-ról 2007-re néhány százalékkal nőtt ugyan, de a hozzánk érkezők jelentős része kiránduló vagy átutazó. Az átlagos tartózkodási idő 2001-ben 3,5 nap volt, most 2,9-re változott. Főként a német és holland vendégek száma csökken látványosan. A beutazók 84 százaléka három régiónkra koncentrálódik, a forgalom kétharmada május és szeptember között mutatkozik. A több tízmilliárdos állami támogatás ellenére a belföldi turizmus korábbi dinamikus növekedése is visszaesőben van – hangsúlyozta a MATUR elnöke.

Károvits TamásKárovits Tamás A vendéglátás gondjairól szólva Károvits Tamás azt emelte ki, hogy a rend hiányának következménye a szakmában tapasztalható rendetlenség, szabályozatlanság. Véleménye szerint számos rendelet hiányzik ezek közül a legfontosabb az évek óta megalkotatlan idegenforgalmi törvény. Nem szabályozza semmi az üzletnyitás feltételeit, a hazai munkaerőt semmi sem védi a külföldi tulajdonban lévő szállodákban. Kívánatos volna, ha a regionális idegenforgalmi bizottságok tagjait és elnökeit a szakmai érdekképviseleti szervek neveznék ki. A pályázatok bírálóbizottságait szintén az érdekképviseletek nevezzék ki, különösen azért, mert ott közpénzek elosztásáról döntenek. A tagok és elnökök neve legyen nyilvános. Jó minőségű hazai élelmiszer nélkül nincs magyar gasztronómia, a vendéglátás és a mezőgazdaság kapcsolatát erősíteni kellene. Feltűnő a nagykereskedelmi ár hiánya. A vendéglátással foglalkozók kénytelen annyiért megvenni a nyersanyagot, mint bármelyik kisfogyasztó – és ennek indokolatlan árnövelő hatása van.

A főváros turizmusának kérdéseiről Hansághy Péter beszélt. Az ország idegenforgalmának kétharmada Budapesten zajlik. A fővárosra vonatkozó turisztikai stratégiai és fejlesztési program 2004-ben elkészült és megfogalmazta a tennivalókat 2010-ig. Alig valami valósult meg belőle. Nincs megfelelő érvrendszer, ami vonzó lenne a külföldiek számára: miért minket válasszanak. Kifejezetten hiányzik a városban egy turistákat fogadó központ, pedig erre az Erzsébet tér kitűnő helyszínül kínálkozik. Szóbeszéd útján sok panaszról szerzünk tudomást, ezért minden évben hasznos volna elvégezni egy „inzultus kutatást" a külföldiek között. A főváros bevételeinek jelentős hányadát az idegenforgalom adja, de a fontosabb vezetők között egy sincs, aki igazán értene ehhez a területhez.

A MATUR budapesti tagozata az elmúlt két évben a fővárosi döntéshozók közül többek is meghívott azzal a céllal, hogy együtt beszéljék meg a felmerülő kérdéseket. Mégis azt tapasztalták, hogy a vezetők nem „fogadókészek", a szakmai javaslatokat nem építik be saját irányítói tevékenységükbe. Kétségtelen, hogy javítani csak a felismert hiányosságokat lehet, ezért meg kellene teremteni azt a gazdálkodási rendszert, ahol a vállalkozók jobban befolyásolhatják, miként működjön az idegenforgalom szervezete.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük