Az egész életen át tartó tanulás programja (poster)Az Európai Unió számára az oktatás sokáig nem kapott különösebb figyelmet a gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi kérdések mellett. A helyzet 2000-ben, a lisszaboni célokkal változott meg alapvetõen: azóta az oktatásra és a képzésre úgy tekintenek, mint az Unió versenyképességét erõsítõ alapvetõ eszközre. A legújabb célokról és lehetõségekrõl – szakemberek és politikusok részvételével – egész napos konferenciát tartottak Budapesten.

Az egész életen át tartó tanulás programja (poster)Az Európai Unió számára az oktatás sokáig nem kapott különösebb figyelmet a gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi kérdések mellett. A helyzet 2000-ben, a lisszaboni célokkal változott meg alapvetõen: azóta az oktatásra és a képzésre úgy tekintenek, mint az Unió versenyképességét erõsítõ alapvetõ eszközre. A legújabb célokról és lehetõségekrõl – szakemberek és politikusok részvételével – egész napos konferenciát tartottak Budapesten.

A hallgatóság Zsúfolásig megtelt az Európa hajó és már ez a tény is mutatja, milyen sokan érzik át a kérdés fontosságát nálunk is. Az elõzmények az oktatással foglalkozó szakemberek körében jól ismertek. Az Európai Unió azt várta a Socrates és a Leonardo programoktól, illetve az várja az azokat felváltó, most induló ?Egész életen át tartó tanulás" programtól, hogy elõsegítsék a lisszaboni cél elérését, nevezetesen hogy az Európai Unió fenntartható gazdasági fejlõdéssel, több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval jellemezhetõ, versenyképes tudásalapú gazdaság legyen – mindezt konkrét, az oktatási és képzési intézmények között megvalósuló együttmûködések révén. A régi-új Egész életen át tartó tanulás program alapfilozófiája – ahogy erre már maga a név is utal – , hogy egységben ragadja meg a tanulás folyamatát, amely összefüggõ ívet rajzol az óvodai neveléstõl az idõskori tanulásig.

Hiller István és Bogyay Katalin Az Európai Unióban az oktatás nemzeti hatáskörben marad az egységes alkotmány elfogadása után is – tájékoztatta a megjelenteket Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A magyar kormányprogramban a piacképes tudás érdekében megfogalmazott célok pontosan összekapcsolhatók az egész életen át való tanulás programjával. Az EU közoktatást támogató Comenius programja az iskoláknak valós együttmûködési lehetõséget kínál. A benne résztvevõ iskolák komoly pályázatírási tapasztalatra tesznek szert. A munka során olyan – a helyi közeget a nemzetközivel összekapcsolni képes – személyek és csoportok léptek színre, akiknek a tevékenysége valódi kincs – emelte ki a miniszter. Magyarországon 1998 óta évente 400 – 450 iskola pályázik, és közülük 200 – 300 nyer támogatást. Ennek keretében mintegy 6000 tanár és 10000 diák utazott külföldre, közvetetten pedig kb. 50000 diák kapcsolódott be, akik nem feltétlenül utaztak külföldre, de részt vehettek a nemzetközi együttmûködéshez kapcsolódó tevékenységekben. Az együttmûködésre rendkívül nagy szükség van. Az alapkompetenciát mérõ PISA felmérés azt mutatja, hogy az általános iskolás korúak hogyan olvasnak, írnak, számolnak és értik az olvasott szöveget. Ha ez az alap nem szilárd, nem lehet rá mást építeni. A legkitûnõbb professzor sem tudja megtanítani a korszerû ismereteket azoknak, akik egész életükben csak pótoltak. A középiskolában próbálták behozni az általános iskolában mulasztottakat és az egyetemen a középiskolait! Nálunk az alapkompetenciával gondok vannak, megoldásukban segíthet a Comenius program.

A felsõoktatásban új és meghatározó szakaszhoz érkeztünk. Az elmúlt tíz évben lényeges és szükséges átalakulás zajlott le, de ez mennyiségi változás volt. A kilencvenes évek elején nálunk 100 – 110 ezer egyetemi hallgató volt és ez bármely EU országhoz képest alacsony. Most, az idei tanévben 412 ezer ez a szám. Valamivel kevesebb, mint másfél évtized alatt megnégyszerezõdött a felsõoktatásban résztvevõk száma. Ugyanakkor a világban már egy másik változás zajlik, a tudásért és az információért folyó verseny. Legfontosabb terepe az egyetemek, fõiskolák világa. Nem a mennyiségi mutatókra épít csupán, hanem a minõséget állítja a középpontba. Mi ezt késve követjük. Tarthatatlan, hogy a nagyon jelentõs mennyiségi növekedés a változatlan struktúrában a színvonal csökkenésével járt! Szükséges és lényeges mennyiségi változás történt, de ennek korát lezártuk. Most a minõség érdekében kell továbblépni. A cél, hogy a hallgatóink nemzetközi értelemben is értéket jelentõ diplomát kapjanak. A pécsi egyetemnek nem a budapesti vagy a debreceni a versenytársa, hanem a bécsi, nápolyi vagy kölni egyetem. Ennek felismerése persze számos esetben konfliktussal jár. A ?Bologna-program" az egységes európai felsõoktatási térség létrehozásának legjelentõsebb lépése. Megvalósításában viszont bölcsességre és a tapasztalatok feldolgozására van szükségünk. Útközben vagyunk, de az adatok azt mutatják: érdemes továbbmenni!

Kiss Péter Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter a tudás alkalmazhatóságának oldaláról közelítette meg a kérdést. Magyarországon a munkához jutási esély a diplomások körében 80, a szakképzettek között 70, e nélkül pedig 24 százalék. Ez utóbbi körbe mintegy kétmillió ember tartozik. A legfontosabb tehát a képzettség fokozása. A tárca évente vizsgálja, mire számíthatunk a munkaerõ-piacon a következõ évben. Az utóbbi években a befektetõk tíz százaléka már nem talál itthon alkalmas munkaerõt. Ha találna, a hazai foglalkoztatottság 7 %-kal nõne. Pont ennyivel vagyunk elmaradva Ny-Európától.

A legrosszabb helyzetû kétmillióról pontosan tudjuk, hol élnek, hol érhetõk el. Ide tartoznak a romák – a férfiak 30 százaléka, a nõknél ennek fele sem dolgozik – illetve ide tartoznak a megváltozott munkaképességûek. Nekik a tíz százalékuk dolgozik, míg Ny-Európában 30-50 % áll alkalmazásban. Beavatkozni tehát ezekben a körökben kell leginkább és itt döntõen képzettségi gondokról van szó.

A gyerekeket a családi minta is befolyásolja. Az iskolába indulás esélyeire ez hat leginkább. A felnõttképzés tehát érinti a szegénység öröklõdésének kérdését is. A kormány erõs meggyõzõdése, hogy az egyéni érdekek és az ország érdekei itt egybeesnek. A minél szélesebb társadalmi együttmûködés a siker kulcsa.

A szakképzési törvény módosításakor, most elõször van lehetõség összekapcsolni az ifjúsági és a felnõtt szakképzést. Hidat teremtünk a gazdasági szféra megrendelése és a képzés között. A munkaerõ-piac, a gazdaság érdeke kell meghatározza a képzés tartalmát, hogy ne az utcán kezdjék a pályájukat az iskolákat elhagyók. Tekintsék ezt ?keringõre felhívásnak" a közoktatás szereplõi is – fejezte be tájékoztatóját Kiss Péter.

Sinkovits Henrietta A ?Lifelong Learning Programme" (LLP) jelentõségét az Unió oldaláról Sinkovits Henrietta világította meg. A Lisszabonban 2000 márciusában elfogadott politikai cél azt mondja ki, hogy ?az Uniót a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartására." A cél érdekében elindított különbözõ, önálló programok viszont összetett és bonyolult helyzetet eredményeztek. A négy (Comenius, Leonardo, Erasmus, Grundtvig) programban 23 különféle költségvetési keret kezdett mûködni. Végül 2006-ra világossá vált: új rendszert kell létrehozni. Az LLP a 2007-13 közötti idõszakra egyszerûbb, rugalmasabb, gyorsabb pályázati lehetõségeket kínál.

Bogyay KatalinAz Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára, Bogyay Katalin szerint ez az egész program a gondolkodásunkról szól. Az uniós programok korábban segítettek nekünk kinyitni a kapukat. A fiatalok elmentek, tapasztalatokat szereztek, amiket itthon beépítettek a munkájukba. Mióta az EU tagjai vagyunk, inkább már az a kérdés, hogyan tudunk aktív módon részt venni a közösségben? Korábban az ?iskola – egy munkahely – nyugdíj" volt a pálya, de az élet megváltozott körülöttünk. Pár év múlva már nem elég az a tudás, amivel az iskolát elhagyjuk. A 2013-ig tartó LLP összesen 7 milliárd(!) euró támogatást ad a programban részt vevõ 31 országnak. Ez hatalmas lehetõség a magyar pályázóknak is. Az eddig felgyülemlett itthoni tapasztalatok szélesebb körû megismertetése érdekében az OKM is meghirdet három pályázatot. Az elsõ egy fotópályázat azoknak, akik az elmúlt tíz évben Sokrates és Leonardo programban vettek részt – és persze sokat fényképeztek. A másodikban arra a kérdésre kell válaszolni, hogy az oktatás, a tudás és a tanulás hármasa miként hat egymásra? Végül az Erasmus-koordinátoroknak szól a harmadik: milyen sikeresek voltak az általuk szervezett programok?

A pályázatokról részleteket a http://www.okm.gov.hu/ oldalon találhatnak az érdeklõdõk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük