Téved, aki most mosolyogni kezd, mert lovasszázadról, huszárszázadról már hallott felemelőről viszont még nem. Az első pillanatban kissé félreérthető cím nem katonai fogalmat takar, szerencsére sokkal kellemesebb dolgokról van szó.

 

 Téved, aki most mosolyogni kezd, mert lovasszázadról, huszárszázadról már hallott felemelőről viszont még nem. Az első pillanatban kissé félreérthető cím nem katonai fogalmat takar, szerencsére sokkal kellemesebb dolgokról van szó.

 A Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozatát idén szeptember 18-19-én tartják. Programját az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemnek is otthont adó Festetics Palotában mutatták be a meghívott szakembereknek és a sajtó munkatársainak. Dr. Domahidi Ákos, az egyetem kancellárja elmondta, hogy az Európában egyedülálló oktatási intézmény 2001-ben jött létre Budapesten, a németországi Baden-Württemberg tartomány kezdeményezésére. Hallgatói a világ minden tájáról érkeznek. A Kulturális Örökség Napok idején az egyetem területén – a müncheni Oktoberfest mintájára – a Paulaner gyár tart zenés sörfesztivált szeptember 17-18-19-én 12 órától este nyolcig.

 Dr. Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mb. elnöke felhívta a figyelmet, hogy a program még a legutolsó percekben is bővül, ezért a pontos tájékoztatás a http://www.oroksegnapok.hu/ oldalon található meg. Maga a rendezvény bátran tekinthető összeurópainak. A nyitott műemlékek napjának gondolata Franciaországban, 1984-ben született meg. Először követték a Benelux államok, majd Skócia, az Egyesült Királyság, Málta, Svédország. 1991-ben az Európa Tanács fölhívta az európai országok figyelmét, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, szenteljenek egy hétvégét az örökségvédelemnek. 1999 óta az Európai Unió is saját programjának tekinti, ajánlásokkal és koordinációs találkozókkal segíti az ingyenes épületlátogatás programját Európa-szerte. Magyarországon 1999 óta az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, majd 2002-től jogutóda, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezi a Kulturális Örökség Napjai programját. Évente más és más a központi témája az eseménysorozatnak. Az idén ez a XIX. század lesz, aminek két, a magyarság számára nyugodt fejlődést lehetővé tevő korszaka is volt, ezért joggal nevezhetjük „felemelő századnak". Összesen 285 településen, hétszáznál több helyszínen lesz valamilyen esemény. Új eleme a rendezvénysorozatnak a Templomok éjszakája, amikor 24 budapesti és 30 vidéki templomban – Köztük Révkomáromban és Somorján – az esti órákban is fogadnak látogatókat. A határon túli helyszínek közül a legérdekesebb talán a Varjúvár lesz a kalotaszegi Alszegen. Kós Károly magának tervezte és az épületben unokája, Kós Béla kalauzolja majd a vendégeket.

A rendezvénynek idén először lesz része a „Szellemi kulturális örökség" listára felvett elemek bemutatása – mondta el dr. habil. Kálnoki-Gyöngyössy Márton kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelyhez hazánk 2006-ban, harminckilencedikként csatlakozott. Az egyezmény célja a szellemi kulturális örökség megőrzése, az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. A Magyarországon élő közösségek, csoportok vagy egyének a saját szellemi kulturális örökségükként elismert elemeket javasolhatnak, hogy azok felkerüljenek „A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére". Szerepel már a jegyzéken – mások mellett – a Busójárás Mohácson, mint maszkos farsangvégi télűző szokás, a Mezőtúri fazekasság és a kunsági birkapörkölt, mely karcagi hagyomány.

 A TÉKA (TájÉrtékKAtaszter) program helyettes vezetője, dr. Szilvácsku Zsolt szerint egyre erősebb az igény, hogy vegyük számba értékeinket. Az „értékvadászatot" már a nyár elején meghirdették. Az országos akcióban helyi közösségek, iskolák, intézmények, civil szervezetek – azaz csapatok – valamint magánszemélyek vehetnek részt. Most két kategóriában lehet versenyezni: a gémeskutak és a forrásfoglalások, tehát a források vizét feltáró és összegyűjtő műtárgyak felkutatása az egyik, a másik pedig a települési tájértékek feltárását célozza. Mindezekről bővebb tájékoztatás a http://www.tajertektar.hu/ oldalon olvasható.

 Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója úgy látja, hogy az idei rendezvény legfontosabb centruma a józsefvárosi Palota-negyed, ezen belül is a Nemzeti Múzeum kertje lesz. A XIX. század csak látszólag van távol tőlünk, mindössze négy nemzedék követte egymást azóta és az ő eszméik máig élnek. Az UNESCO Szellemi örökség listáján eddig öt magyar tétel van: a Corvinák, Lázár deák térképe, a geometriában új utat nyitó Bolyai mű, az Appendix, Kőrösi Csoma Sándor tibetológiai munkája és a televíziózás alapjait megteremtő Tihanyi Kálmán találmánya, az ikonoszkóp. Ezeket most a Nemzeti Múzeum is bemutatja. Látható lesz annak a Szent István szobornak a másolata is melyen Széchenyi arcvonásait örökítették meg, tiltakozásul az osztrák önkény ellen.

A Kulturális Örökség Napjain évente egyetlen hétvégére számos érdekes helyszín, műemlék épület máskor zárt kapui nyílnak meg a látogatók előtt. Idén a rendezvényhez nyolc vidéki település csatlakozik a Tájséták programsorozat keretében. A séta állomásain a kulturális értékekkel, a táj hagyományaival, helyi legendákkal, mai és múltbéli mesterségekkel kapcsolatos interaktív feladatok várják a látogatókat. Budapesten a BKV sűríti a járatait a rendezvény ideje alatt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük