Az pedig jót jelent. Ráadásul a bizakodás mellett még jól is szórakozhattak azok, akik kilátogattak a Millenárisra, a Budapesten második alkalommal megrendezett Holdújév Fesztiválra.

Az pedig jót jelent. Ráadásul a bizakodás mellett még jól is szórakozhattak azok, akik kilátogattak a Millenárisra, a Budapesten második alkalommal megrendezett Holdújév Fesztiválra.

Akár egy stadion bejáratánál is érezhették magukat az érkezők, olyan hosszan kanyargott a várakozók sora. Türelmesek voltak, pedig a többség valószínűleg nem ismerte Menciusznak, az ősi Kína filozófusának mondását: „Jobb a vidámság megosztása a többiekkel, mint egyedül élvezni azt." Bent pedig valóban nagy volt a vidámság. A Holdújév a kínaiak és az egész Távol-Kelet legfontosabb ünnepe. A mi Szilveszterünkre és Karácsonyunkra egyaránt hasonlít. A családtagok messziről is hazautaznak, ajándékokat visznek, nagyokat esznek, mulatnak együtt. A holdnaptár eltér az Európában használttól, a tizenkét – kínai – állatövi jegy szerint osztja fel az időt. Most a ló évébe léptünk, mely nagyon lendületes, izgalmas év lesz. Sikeresek lesznek a merész vállalkozások. Kínaiul a „hamar" és „azonnal" szavakban benne van a ló. Ők úgy mondják: lóháton jön a szerencse, a pénz. A ló évében pénzünk lesz, szerencsések leszünk. Reméljük, nálunk is így lesz, legalább azoknak, akik most együtt ünnepeltek a kínaiakkal!

A Koreai Kulturális Központ bemutatóhelyén – egyebek mellett – egy érdekes játékkal is szórakozhatott a közönség. A Tuho Dunjigi – szó szerinti fordításban nyíldobás, több száz éves múltra tekint vissza. Valójában kínai eredetű, de Koreában vált igazán népszerű hagyománnyá. Egy földre állított korsó közepe, és a szája mellett még négy kisebb kör a célpont, oda kell beletalálni. A legtöbb pontot a középső nyílás adja. A versenyzők tíz nyilat dobnak és az nyer, aki a legtöbb találatot éri el, a legtöbb pontot gyűjti össze. Sportversenyeket, bajnokságokat nem rendeznek belőle, a játék a kis, falusi közösségek, barátok, családok kedvelt szórakozása.

Míg a nyíldobást többnyire csak ketten, a mediball játékot egyszerre többen is játszhatják. Másik neve is van: labdajáték az egészségért. Ez nem ősi, sőt igencsak fiatal, a kilencvenes évek közepén találta ki egy kínai orvosprofesszor. Azt kereste, miként tudja a harcművészet mozgását úgy megtanítani, hogy stresszoldó hatású legyen. A játék a ThaiChi alapú mozgásrendszer egy formája. Lényege, hogy minél szélesebb mozgást végezzünk, miközben a labda nem eshet le az ütőről. Lágy, nagy ívű mozdulatokkal kell az ütőt mozgatni, hozzá az egész testet, valamint a gravitációt és a centrifugális erő nyújtó, lazító hatását „használjuk". A játék Magyarországon 2008 óta ismert. Javítja a koncentráló képességet, figyelemzavaros gyerekeknél kifejezetten hasznos. Edzettségtől függően, akár több órán keresztül is végezhető, mert nagyon kevéssé fárasztó.

Miközben az egyes kiállítóhelyeken zajlott az élet, a fesztivál színpadán egymást érték a bemutatók, műsorszámok. Bizonyára senki sem lepődik meg azon, hogy a legnagyobb siker a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem külföldi hallgatóinak koncertje volt. Amint azt az egyetem korábbi rektora, dr. Batta András egy másik alkalommal elmondta, Ázsiában Liszt az európai kultúra egyik legnagyobb tiszteletben álló alakja. Nem véletlen tehát, hogy a hallgatók húsz százaléka külföldről – többségük Japánból, Kínából, Koreából – érkezik az egyetemre, derült ki most, ezen a fesztiválon. Japánból és Kínából jött Budapestre tanulni az öt fiatal művész, akik népszerű operarészletekkel szórakoztatták a közönséget. A ragyogó hangú tenor kínai, a nem kevésbé csodálatos szoprán énekes japán. Az őket kísérő klarinétos, a csellista és a hegedűművész is japán volt. A közönség a legnagyobb tapssal a Traviata Pezsgőáriáját jutalmazta, de a műsor után a művészek elmondták, hogy kedvencük Puccini, a Bohémélet, és Donizetti, Szerelmi bájital című operája. A szopránénekes művésznő, Imai Ayane, már október óta fellép a Budaörsi Latinovits Színházban. Nagy sikerrel énekli Glinka, Ruszlán és Ludmilla című operájában Ludmilla szerepét.

A II. Budapesti Holdújév Fesztiválról nem hiányoztak a kínai ételek sem. A nálunk leghíresebb kínai szakács, Wang mester konyhája képviseltette magát. A kínaiak otthon úgy étkeznek, hogy egyszerre többen, együtt esznek többfélét. Magyarországon is ezt a hagyományt követi az igazi, színvonalas kínai étterem. Nem ritka, hogy tizenöt étel is van ugyanakkor a vendégek előtt. A kínai konyha a világ egyik legegészségesebb ételkészítési módja. Az alapanyagok legalább fele zöldség – nagy részüket mi nem is ismerjük – ám mindegyiknek megvan a maga élettani hatása. A gombafélék az emésztést segítik, mások a szív-, érrendszeri megbetegedéseknél lehetnek hasznosak. Most szintén bőséges volt a választék és legalább már ezért érdemes lesz jövőre újra kilátogatni a harmadik fesztiválra.