A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum 2014. március 1-i hatállyal a Szépművészeti Múzeum felügyelete alá került. Az új szervezeti keretek közt működő múzeum megőrizte hosszú távú szakmai programját, fejlesztéseket, új időszaki kiállításokat tervez.

A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum 2014. március 1-i hatállyal a Szépművészeti Múzeum felügyelete alá került. Az új szervezeti keretek közt működő múzeum megőrizte hosszú távú szakmai programját, fejlesztéseket, új időszaki kiállításokat tervez.

Nem lenyelni, hanem megerősíteni fogjuk ezt a múzeumot – ígérte dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, az egyesülés bejelentésekor. Maga a hely is szimbolikus jelentőségű, hiszen az intézmény Hopp Ferenc egykori villájában működik. A kiváló kutató magánszorgalomból gyűjtött össze hatalmas, értékes anyagot, amit a magyar államra hagyott. Ez a múzeum, mint közgyűjtemény 1919 óta létezik, először, mint a Szépművészeti Múzeum szakintézménye kezdte el működését és ez 1936-ig így is volt. Most csupán helyreállt az eredeti állapot. Ezzel új lendületet is kaphat, hozzá még olyan szabadságot, melyet korábban nem évezhetett. Mozgásteret, ami méltó e harmincezer darabos gyűjteményhez, a tudományos ranghoz, amit már kivívott magának. Nem egy másik múzeum egyik osztálya lesz. Várhatóan rövidesen megkaphatja az „országos szakmúzeumi" minősítést.

A tervek szerint az évtized végéig megépül majd Budapesten az Ázsiai Művészetek Háza, ami a Hopp Ferenc Múzeummal együtt országos, nagy múzeummá válhat. Célja, feladata lesz, hogy a Nyugat kapuja legyen Kelet felé és Kelet kapuja legyen Nyugat felé. Ebben persze fontos partnerek lesznek azok az országok – Mongólia, Kína, Korea, Japán, India, Indonézia – melynek képviselői megjelentek az egyesülést bejelentő ünnepségen is. Volt idő, amikor ez a múzeum részben anyagi, részben más okból sokáig zárva volt vagy rendszertelen időben tartott nyitva. Ennek vége és a Szépművészeti Múzeum a maga lehetőségeivel, kapcsolataival a legteljesebb mértékben segíteni fogja ennek az intézménynek a munkáját.

Az új helyzet szinte egy második intézményalapítással ér fel – erősítette meg dr. Fajcsák Györgyi igazgató az elkövetkező időszak terveiről szólva. Sorsdöntő fordulat következett be. Újra teljes nyitva tartással várják a látogatókat, keddtől vasárnapig minden nap megtekinthető a kiállítás. Több új időszaki kiállítás is nyílik. Baktay Ervin, neves indológus, a magyar művelődéstörténet egyik kiemelkedő alakjának emlékére például még ebben az évben, ősszel – „Az indológus indián" címmel. A múzeumban őrzött Baktay-hagyatékban ugyanis rengeteg olyan található, ami teljesen ismeretlen a közönség előtt.

Folytatódni fog a hagyományos és kortárs ázsiai művészet bemutatása. Érdekes időutazásra ad majd lehetőséget egy fotókiállítás Japánról, ahol Gál Zoltán friss képeit láthatjuk ugyanazokról a helyekről, melyekről az 1900-as évek elején Bozóky Dezső készített felvételeket. Jövőre Dél-Kelet-Ázsia textil- és ékszerkultúrája áll majd a program középpontjában. A keleti mulatók világát megidéző kiállításra 2016-ban kerül majd sor. Ugyanebben az évben mutatnak majd be kínai, 20. századi tekercsképeket és fametszeteket – a múzeumnak ugyanis erről mindmáig feldolgozatlan gyűjteménye van. Kutatásaik eddig is voltak, de a jövőben – nagyobb támogatás birtokában – szeretnének valódi, kutatóintézeti munkát is végezni. Közel nyolcszáz mongol műtárgyat is őriznek, ezek feldolgozása is még várat magára – a vidéki gyűjteményekben fellelhető anyagokkal együtt. Folytatódni fog a fiatalok számára készített könyvek sorozata. A múzeum fontos feladata, hogy mindazt, amit az ázsiai kultúrákról tudni érdemes, azt itt, ezen az egy helyen megkaphassa az érdeklődő!

A múzeum és a Koreai Köztársaság együttműködése hosszú időre tekint vissza állapította meg Kwon Young Sup, a budapesti Koreai Kulturális Központ igazgatója. Annak is két éve már, hogy a munkába a Kulturális Központ is bekapcsolódhatott, mindjárt a megnyitása után. A közös munka egyik fontos állomása volt 2012-ben a múzeum teljes koreai gyűjteményét bemutató, „A Hajnalpír országa" című kötet megjelentetése, mely a művészeti kiállítás tudományos eredményeit is tartalmazza, magyar és angol nyelven. A Hopp Ferenc Múzeumnak köszönhető a Koreáról szóló első magyar nyelvű gyermekkönyv kiadása is 2013-ban, melyet a Kulturális Központ anyagilag is támogatott. Várható, hogy a megújuló múzeummal az együttműködés a továbbiakban még sikeresebb lesz.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük