A Magyar Újságírók Szövetsége Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztályának tagjai közül egy jelentős létszámú csoport többé nem tekinthető ártatlannak. Valamennyien ültek Vácon! Ráadásul – mivel a vád elég súlyos lehetett – azonnal a pincébe csukták őket.

A Magyar Újságírók Szövetsége Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztályának tagjai közül egy jelentős létszámú csoport többé nem tekinthető ártatlannak. Valamennyien ültek Vácon! Ráadásul – mivel a vád elég súlyos lehetett – azonnal a pincébe csukták őket.

A szakosztály évnyitó, kihelyezett ülésére érkező újságíróknak szerencséjük volt, szívélyes fogadtatásban részesültek a Váczi Remete Pincében. A helyszín kiválasztása nem volt véletlen, hiszen Vác valóban figyelmet érdemlő város. Erről könnyen meggyőződhet bárki, aki megáll a Pince főbejáratánál a falra festett térkép előtt. Itt található az ország egyetlen diadalíve – még Mária Terézia tiszteletére emelték. Oly gyorsan épült fel, hogy – a korabeli pletyka szerint – a császárnő nem is mert áthaladni alatta. Később a vasúti közlekedés és az első, menetrend szerinti gőzhajózás is Pest és Vác között indult meg. A várost felvirágoztató püspökök hatalma, befolyása közmondásossá lett. Róluk már Galeotto Marzio megírta, hogy nagyon „gasztrikusak", igen kedvelik a különleges étkeket. Voltak közöttük, akik békát, teknősbékát tenyésztettek, mert nagyon szerették a belőlük készült ételeket.

Gasztronómiai hagyományok tekintetében van tehát mire alapozzon a Remete Pince. Az étterem tulajdonosa az Ambrus házaspár. Ambrus Tibor joggal büszke arra, milyen barátságos hellyé változtatták az eredetileg a török-korban épült, majd' ötszáz éves pincét. Nyolc évvel ezelőtt vásárolták meg az addig teljesen kihasználatlanul álló helyiséget, mely jelenlegi nevét a várost alapító remetéről kapta. A házaspár előbb a Halászkert tulajdonosa volt és egy idő után kisebb üzletre vágyott. Hiába. Utánuk jöttek a vendégek. Az átalakítás után az étterem és a később hozzáépített kerthelyiség is egyaránt 45 vendéget képes egyszerre fogadni. Üzletpolitikájukra jellemző, hogy igyekeznek fiatalokkal, lehetőleg saját nevelésű munkatársakkal dolgozni.

A bemutatkozást Ambrus Tiborné azzal folytatta, hogy 2008-ban és 2012-ben is elnyerték a Rozmaring-díjat Ennek odaítélésekor az üzlet külső és belső környezetét, az ételek, valamint a felszolgálás minőségét vizsgálja az inkognitóban érkező zsűri. A Magyar Turizmus Zrt. 2006-ban hozta létre a Rozmaring Díjat. A díj elnyerésének alapfeltétele, hogy a vendéglátóhely olyan településen legyen, amely benevezett a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenybe. A díjat azok a vendéglátóhelyek kaphatják meg, amelyeknek éttermi kínálata magas színvonalú, és ezzel párhuzamosan környezetük rendezettsége, növényekkel és virágokkal való díszítése különösen igényes. Ezek után már az sem meglepő, hogy Ambrus Tiborné 2012-ben elnyerte a Vállalakozók és Munkáltatók Országos Szövetségétől az Év Vállalkozója díjat.

Hogy mi egy étteremtulajdonos feladata, azt képes egy mondatban is megfogalmazni: „Úgy kell dolgoznom, mintha én lennék a vendég." A munkatársaitól is elvárja: úgy készítsd az ételt, úgy terítsd az asztalt, mintha magadnak csinálnád! Az étlapot is úgy alakították ki, hogy lehetőleg mindenkinek megfeleljen. Gyerekeknek, ínyenceknek, de még a fogyókúrázóknak is! A vendégek ezt tapasztalják, ezt értékelik, és ezért járnak ide vissza még Budapestről is. No meg talán azért is, mert itt már három éve nem emeltek árat. A napi ajánlatok az idénynek megfelelően változnak. A borválaszték bőséges. A vendégek inkább a vörösborokat kedvelik, ott is van a borlapon minden „nagy név" majdnem az összes borvidékről.

Vácon nincs túl sok olyan rendezvény, ami vonzaná a turistákat. Az idegenforgalom csak lassan növekszik és ennek egyik oka talán az is lehet, hogy kevés a városban a parkolóhely. A helyszín különlegessége viszont a történelem ajándéka. A török korban ugyanis az egész várost alápincézték. Bármelyiket, azt is, amelyik most az étteremnek ad helyet, tovább lehetne folytatni, feltárni. A falakban jól láthatóak az eredeti építőkövek és a külvilágra vezető szellőző kürtők is az első építők keze nyomát őrzik. A nyílások most a tulajdonos által készített dekorációinak kínálnak kiváló helyet. Nem hiányoznak a virágok sem, hiszen úgy tartják: aki ránéz egy virágra annak jó kedve lesz. Ebben a pincében a vendég biztosan nem érzi magát remetének!

http://www.etteremvac.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük