cimlapNem útikönyv, nem regény, nem tudományos munka. Mégis mindhárom erényeit egyesíti magában, anélkül, hogy valamelyik sajátosság elnyomná a másik kettőt. Örömét lelheti benne bárki, aki egészen egyszerűen csak érdeklődik Kína iránt.

 

cimlapNem útikönyv, nem regény, nem tudományos munka. Mégis mindhárom erényeit egyesíti magában, anélkül, hogy valamelyik sajátosság elnyomná a másik kettőt. Örömét lelheti benne bárki, aki egészen egyszerűen csak érdeklődik Kína iránt.

 Szokatlan, hogy hárman ülnek le beszélgetni egy új könyvről, annak megjelenésekor. Itt viszont ez tökéletesen indokolt. A szerző, Bárdi László, és társai, dr. Balogh Júlia, valamint Liu Wen Qing szinte együtt alkották ezt a könyvet, melyből kiderül: bár egyetlen földrészen élünk, mégis mennyire különbözik egymástól ez a két világ! Magas hegyek választanak el egymástól, de az emberek közötti akadályok még magasabbak. Mi, itt Európában azt hisszük, mi vagyunk a világ közepe. A TV a lakásunkba hozza Kínát, de az értékeit kevéssé ismerjük. Sokkal pontosabb képre lenne szükségünk. Kína nem pusztán csak egy a világ országai közül, hanem a lehető legnagyobb partnereink egyike. Minden szakember egyetért abban, hogy egy emberöltőn belül a világ vezető gazdasági hatalma lesz. Azért is különösen fontos ország, mert történelme civilizációja évezredek óta folyamatos. Nem alakult át, mint például Egyiptom. Rengeteg olyan értéket rejt, amit minden kultúrembernek szinte kötelező volna ismerni.

 Szerencsés pillanatban született ez a könyv – mondta el Liu Wen Qing, a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségének kulturális tanácsosa. A sajátosan kínai világ megszűnőben van. Pekingben például százezreket költöztetnek ki hagyományos, belsőudvaros lakásaikból, a hutungokból. Amelyikben nincs valamilyen nevezetesség, azt lebontják és a helyére lakótelepek épülnek. A hutung olyan lakóterület, amiben minden szolgáltatás megtalálható volt, apró, kézműves műhelyekben. A lakótelepeken is lesz minden, csak korszerűbben, jobb közlekedéssel. A szűk régi utcákban egyáltalán nem volt autóközlekedés, miközben már egyre több kínai családnak van autója.

A kínai kultúra sajátossága, hogy már önmagában multikultúra; az országban 56 nemzetiség él. Az emberek gondolkodása már csak ezért sem lehet radikális. A gyerekeket szelídségre nevelik. Az ötezer éves múlt hagyományai a mai napig hatnak és ez elképzelhetetlenné teszik a többpártrendszert. Nyugalom, béke, türelem, semlegesség! Ma ezen elvek alapján él Kína, miközben nem tagadja meg a múltját sem. A történetírás például számon tartja a hunokat! I.e.240. és I.u.260. közötti évszázadokban Kína kettévált. Az északi rész népei vándorolni kezdtek és ma sokan szeretnék tisztázni hová is kerültek ezek a népcsoportok?

a könyv szerzője, Bárdi LászlóPeking és Kína legnagyobb gondja a tradíciók megőrzése, összeegyeztetése a jelennel és a jövővel – állítja a könyv szerzője, Bárdi László. Kína néhol már a 22. századot éli, ezért nem jut hely a hutungoknak. Az nem egyszerűen egy lakás volt, hanem egy életforma, ahol a négyszög oldala mentén épített házakban a család idős és fiatal tagja együtt élhettek, mégis külön. Ma jelszóvá vált: „Modernizáció igen, >weszternizáció< nem, amerikanizáció – egyáltalán nem!" Kínában arra törekszenek, hogy a sajátos kínai út, gondolkodásmód megmaradjon. A kínai világot még áthatja a konfucianizmus és a taoizmus – a két, ott született vallás – ami a mindennapokban ma is jelen van. A kínai emberek viselkedése komolyabb megfontoltabb. Az étkezésben, öltözködésben a harmónia érvényesül. Mi az ellentétek harcáról, ők az összhangjáról beszélnek Nálunk a fehér és a fekete, a férfi és a nő ellentét – míg ott a jin és a jang együtt alkotja az „egész"-et. A pereskedés ritka, az emberek lehetőleg megpróbálnak megegyezni.

Ma az állam jövedelmének felét a lakosság életszínvonalának növelésére fordítják. Kínában nemcsak sok nemzetiség él, a vallási, szellemi világa is ennek megfelelően összetett. Szinte mindennek külön istene van. Istenné válhatott egykor egy kiváló orvos, 1905-től császári ediktum nyilvánította istenné Konfuciust. Máskor le is váltottak isteneket. Kínában az ember teremti az istent, ezért is kapta a könyv „A letűnt istenek birodalma" alcímet.

Bárdi László eddig összesen huszonhárom alkalommal járt Kínában. Mostanában már csak pénzkérdés oda eljutni. Beutazni az ország turistáktól kevéssé látogatott vidékeit viszont igazi élményt, szellemi izgalmat jelentett számára. A kínai régmúlt számos – a magyarsággal összekapcsolható – elemet rejt, ezekből is találhat érdekességeket, aki a könyv segítségével szeretné felfedezni magának az új és a régi Kínát.

cimlap

Bárdi László

Kína

ISBN 978-963-370-313-7

Alexandra Kiadó 2007

Kinizsi Nyomda, Debrece

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük